Barcelona baloldali polgármestere, Jaume Collboni pénteken közölte, hogy 2028 novemberéig Barcelona eltörli a jelenleg rövid távú bérbeadásra engedélyezett 10 101 lakás engedélyét. A városvezetés célja, hogy a megfékezze a lakhatási költségek emelkedését, és élhetővé tegye a várost a lakosok számára.

A rövid távú bérbeadás fellendülése Barcelonában, Spanyolország külföldi turisták által leglátogatottabb városában azt jelenti, hogy sok lakó nem engedhet meg magának lakást, miután a bérleti díjak az elmúlt tíz évben 68 százalékkal emelkedtek, a lakásvásárlás költségei pedig 38 százalékkal nőttek – idézte Collboni szavait a 24.hu. A polgármester szerint a lakhatáshoz való hozzáférés az egyenlőtlenségek egyik mozgatórugójává vált, különösen a fiatalok számára.

A tiltással leginkább érintett Airbnb egyelőre nem kommentálta a döntést, a barcelonai Apartur turistaapartmanok szövetsége viszont hibásnak minősítette azt, hozzátéve, hogy a tilalom az illegális apartmanok számának növekedését fogja kiváltani. A szállodák számára viszont a lépés előnyös – a korábbi városvezetés megtiltotta új szállodák nyitását a város legnépszerűbb területein, de Collboni jelezte, hogy lazíthat a korlátozáson.

A kormányok élvezik a turizmus gazdasági előnyeit, de mivel a helyi lakosok egyes helyeken már nem tudják megfizetni az életet a saját városukban, a dzsentrifikáció és a turisztikai bérlemények piactorzító hatása egyre aktuálisabb téma Európa-szerte. A helyi önkormányzatok többek között a Kanári-szigeteken, Lisszabonban és Berlinben is korlátozásokat hirdettek a rövid távú bérbeadásra vonatkozóan, de ilyen drasztikus lépésre nem szánták el magukat.

A szomszédos Ausztriában is korlátozták az Airbnb-ket: Bécsben épp július elsejétől lép életbe új szabályozás a rövid távú magánszálláshelyekre vonatkozóan, többek között évi 90 napos maximum kiadhatósági korlát mellett.

Budapesten is sokan vádolják a turisztikai célú lakáskiadást az elszálló ingatlanárakért és az albérletek számának visszaeséséért, illetve azok árának emelkedéséért, ráadásul felróják azt is, hogy sok ilyen egység a hatóságok számára "nem látható", pedig szabályozással javítani lehetne a helyzeten.

A szállodák és az Airbnb-szálláshelyek, egyéb magánszállások közötti éleződő hazai feszültség kapcsán az Index mások mellett idézte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét is. Elmondásuk szerint Budapesten jelenleg több mint 14 ezer Airbnb-típusú szálláshely működik, amelyek közül több mint 10 ezer aktívként van megjelölve, miközben a KSH adatai alapján 2024 áprilisában 7900 egység működött 11 200 szobával. Ez a szobakapacitás 28 százalékkal haladja meg az előző évit. Viszonyításképpen: idén áprilisban Budapesten, a 324 kereskedelmi szálláshelyen összesen 28 200 szoba üzemelt, ez az előző évhez képest nem jelent kapacitásbővülést.