Ahogy arról korábban beszámoltunk, VI. kerületi önkormányzat augusztus elején jelentette be, hogy szeptemberben ügydöntőnek szánt, konzultációs szavazást tart a társasházi lakások Airbnb-típusú szálláshelyként való kiadásának teljes betiltásáról. Magyarán arról, hogy 2026. január 1-től egyetlen lakást se lehessen kiadni rövid távra a turistáknak. A szavazást az Országgyűléstől 2020-ban kapott felhatalmazás alapján bonyolítják, amely lehetőséget biztosított arra az önkormányzatoknak, hogy megszabják, hány napra adható ki egy évben egy szálláshely.

"Amiről viszont a helyiek nem dönthetnek, csak erről az önkormányzat nem kommunikál, hogy a társasházakban működő hostelek a döntés kimenetelétől függetlenül továbbra is fogadhatják majd a bulituristákat" – hívta fel a figyelmet a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke az InfoRádióban.

Schumicky Balázs úgy véli, hogy az Airbnb-lakások betiltása több problémát okozna, mint amennyit megoldana, hiszen egyrészt a VI. kerület elveszít számításaik szerint nagyságrendileg egymilliárd forintnyi adóbevételt, másrészt,

a hostelek továbbra is vonzani fogják az „igénytelen, olcsó partituristákat”, akik nem tartják be a közösségi együttélés szabályait, sőt, a magánszállások eltűnésével ezek térnyerése várható.

Az önkormányzat elképzelése szerint az eltűnő Airbnb-lakások egy részébe albérlők fognak öltözni. A szakember szerint a magánszálláshely-szolgáltatási forma eltűnése a társasházaknak sem tenne jót, ugyanis megjelenhetnek esetleg rossz albérlők, illetve elveszítik azokat az apartmankiadókat, akiknek most elemi érdekük, hogy hozzájáruljanak a ház rendkívüli költségeihez – például egy költséges liftjavításhoz –, hiszen a vendégeik az épület állapota alapján is értékelik a szállást.

Az egyesületi vezető kiemelte: a rövid távú lakáskiadás megszűnésével kieső adóbevétel nagyon fog hiányozni a kerületnek. „Ha ezt szembeállítjuk azzal, hogy az önkormányzat évi 260 milliót költ útfelújításra, vagy 860 milliót az óvodák működtetésére, fennartására, akkor igen jelentős összeg ez az egymilliárd forint” – mondta.

A Terézvárosban működő, főként 2-4 fős Airbnb-lakásokat párok, családok veszik igénybe, akik Schumicky Balázs szerint nem azok, akik ne tartanák be a közösségi együttélés szabályait. „Azok a vendégek nem tartják be, akik csak a buli miatt jönnek Budapestre, ők viszont zömmel hostelekben szállnak meg, hiszen a magán- és egyéb szálláshelyeken nincs kapacitás a nagyobb csapatok fogadására” – magyarázta.

A Magyar Apartmankiadók Egyesülete arra számít, hogy az Airbnb-lakások betiltásával tovább növekszik majd a hostelek száma, mert amelyik lakást át lehet minősíteni, azt át is fogják az elnök szerint. Meglátása szerint

„nem véletlen, hogy a Magyar Ifjúsági Szállásadók Szövetsége, tehát a hostelesek érdekképviselete indította el ezt a kérdést,

és állítása szerint nemcsak Terézvárosban, hanem egész Budapesten ilyen tilalmat szeretnének elérni.

A terézvárosi szavazáson minden 16 életévét betöltő helyi lakos vehet részt szeptember 2. és 15. között. Az egyesület elnöke elmondása alapján a kerületben dolgozók, a Terézvárosban szálláshely-szolgáltatással foglalkozók nem mondhatják el a véleményüket, így meglátása szerint a konzultáció "illiberális" lesz.