Kína 41 katonai repülőgépe és drónja, illetve hét hajója közelítette meg a szigetet, és a légi járművek egy része át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít. Közben Dél-Koreába érkezett egy amerikai repülőgép-anyahajó.
A tajvani hadsereg szombati beszámolója szerint 24 óra leforgása alatt 32 kínai légi jármű lépte át a demarkációs vonalat a sziget északi, délnyugati és keleti részén. A tajvani hadsereg repülőgépeket, hajókat és földi légvédelmi rakétarendszereket használt a célpontok követésére.
A vonal egykor nem hivatalos határként szolgált, amelyet egyik fél hadserege sem léphet át, de a kínai légierő ma már rendszeresen küld át rajta repülőgépeket. Kína nem ismeri el a demarkációs vonal létezését.
Kína a szigetet saját területének tekinti.
Hivatalos tajvani adatok szerint tavaly több mint 1700 kínai katonai légi jármű lépte át a demarkációs vonalat, ami csaknem duplája az egy évvel korábbinak.
Címképünkön a USS Theodore Roosevelt (CVN 71) amerikai repülőgép-anyahajó
A Budapesti Corvinus Egyetem docense többek között arról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy igen hosszadalmas folyamat lesz még Ukrajna csatlakozása az EU-hoz, pillanatnyilag semmi sem vehető biztosra. Hosszú távon viszont az európai államszövetség is jól járna, hiszen egyrészt Kijev jelenleg élen jár a dróntechnológiában és a drónhadviselésben, másrészt az Egyesült Államoktól kapott védelmi technológiákat is integrálni tudná a közös védelempolitikába. Csakhogy jelenleg az unión belül is komoly a széthúzás, amit az új vadászrepülő fejlesztésének meghiúsulása is jól példáz.
Az új köztársasági elnöknek azzal a tudattal kell vállalnia a megbízatását, hogy az jó eséllyel akár ideiglenes is lehet – jelentette ki a miniszterelnök egy hétfő esti interjúban. Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a héten kihelyezett kormányülést tart a Tisza-kormány Budapesten kívül.
A Tisza-kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvénytervezetet társadalmi egyeztetésre küldte: egy rendkívül széles jogkörű, független intézmény jönne létre az elmúlt évek közvagyon-visszaéléseinek feltárására. Az új szerv nemcsak vizsgálati és ellenőrzési feladatokat kapna, hanem bizonyos ügyekben nyomozhatna, vádat emelhetne és büntetőeljárási szereplőként is felléphetne. A hivatal hatásköre kiterjedne az állami és önkormányzati vagyon mellett a korábban állami körből kikerült vagyonelemekre, a jegybankhoz kapcsolódó alapítványokra, valamint a döntően közbeszerzésekből élő cégekre is, amelyeket akár állami felügyelet alá is vonhatna. A kormánytól független, önálló költségvetésű szervezet élére szigorú szakmai és összeférhetetlenségi feltételek mellett választanák meg a vezetőket, akik nem lennének újraválaszthatók.
25 °C
