Kölcsönös egymásrautaltságról lehet, szó, ami Oroszország részéről azt mutatja, milyen helyzetbe kormányozta magát Moszkva, tulajdonképpen a gyengeség jele, Észak-Korea számára viszont egy nagy siker, hogy sikerült a szomszédos ENSZ BT atomhatalom vezetőjét Phenjanba invitálni. Oroszország rá van utalva az észak-koreai hadiipar termékeire, ezek fogyóeszközök az ukrajnai harctéren, Észak-Korea pedig egy folyamatos gazdasági, ellátási nehézségekkel küzdő ország, melynek szüksége van egy nagyhatalom támogatására, kiállására - mondta az InfoRádióban Csoma Mózes. Az egykori szöuli nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Észak-Korea a kilencvenes évek eleje, a Szovjetunió összeomlása óta a kínai érdekszférába tartozik, ami Korea számára bizonyos szempontból folytogató is, mert a legnagyobb fenyegetést mindig Kína okozta. Az orosz együttműködéssel most viszont a Pekingtől való függőséget sikerült némileg diverzifikálni.

"Kim Dzsong Un nyilván favorizálta volna a kapcsolatot, inkább Oroszország volt az, amelynek nem volt prioritása az Észak-Koreával való barátság" - fogalmazott.

A szakértő emlékeztetett: a putyini Oroszország a 2010-es évek első feléig alapvetően a nyugattal igyekezett barátkozni, errefelé orientálódott. Jelen esetben a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország mozgásterének beszűküléséről van szó.

A Covid-világjárvány változásokat hozott, Észak-Korea nemcsak politikailag, hanem fizikailag is elszigetelődött, az orosz és a kínai nagykövetséget leszámítva minden diplomata elhagyta az országot,

jelenleg sincsenek európai diplomaták Phenjanban. Viszont az elmúlt négy-öt év során folyamatosan egyre komolyabb eredményeket mutatott az észak-koreai–orosz reláció, tette hozzá a volt nagykövet.

Csoma Mózes kitért rá, hogy az amerikai hírszerzés már 2022 őszén közölt olyan műholdfelvételeket, bizonyítékokat, amelyek tanúsága szerint Oroszország és Észak-Korea közös határvonalán olyan tehervonatok haladtak keresztül, amelyek vélhetően észak-koreai lőszerszállításokat hajtottak végre. A későbbiekben nyilvánosságra hoztak műholdfelvételeket, melyeken orosz teherhajók észak-koreai kikötőkből visznek feltételezhetően lőszerutánpótlást Vlagyivosztok környékére – az amerikaiak összesen 11 ezer konténernyi lőszert említettek. 2023 végén már arra vonatkozóan is mutattak be bizonyítékokat, hogy az ukrán hadszíntéren észak-koreai gyártmányú rövid- és közepes hatótávolságú rakétákat vetettek be az orosz erők.

Az elmúlt napok eseményei kapcsán az egyetemi főmunkatárs rávilágított, hogy mivel az észak-koreai hadiiparnak, rakétafejlesztésnek mindig is természetes korlátot jelentett az üzemek rossz állapota, az energia- és nyersanyaghiány, a pénzhiány, az elavult technológia,

most aggodalomra ad okot, hogy az Oroszországgal való együttműködése révén hozzájuthatnak a szükséges nyersanyaghoz, technológiához, energiahordozókhoz, esetleg pénzügyi támogatáshoz.

A volt szöuli nagykövet aláhúzta, hogy így egy ENSZ Biztonsági Tanácsban jelen lévő nagyhatalom támogatásával, asszisztenciájával, az ENSZ BT határozatainak megsértésével az észak-koreai hadiipar hatalmas felfutás előtt állhat, ezt pedig rendkívül aggasztónak nevezte.