Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin Kronstadtban. Forrás:Twitter:Zlatti71
Nyitókép: Forrás:Twitter:Zlatti71

Tálas Péter: a nukleáris fenyegetés csak stratégiai kommunikáció

Oroszország és a NATO is erősebbnek akarja magát mutatni, ezért került ismét előtérbe az atomfegyverek telepítésének ügye – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense.

Fehéroroszország olyan súlyos belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, amelyek miatt meg kellett változtatni az ország nemzetbiztonsági koncepcióját, és engedélyeznie kellett, hogy Oroszország több tucat taktikai nukleáris fegyvert telepítsen a területére – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka. A fehérorosz államfő szerint a jelenlegi realitások az ország védelmi doktrínájának megváltoztatását teszik szükségessé, amelynek szavai szerint új feladata van: a nukleáris elrettentés. "Azoknak, akik ebbe az irányba terelnek bennünket, tudniuk kellene erről, és racionálisan kellene felmérniük átgondolatlan döntéseik egyenes következményeit, hogy finoman fogalmazzak" – mondta az elnök.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense az InfoRádióban azt mondta, a nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítéséről már korábban megegyezett Minszk és Moszkva, és a nemzetközi szakértők szerint már el is kezdődött a telepítés.

A közelmúltban mindettől nem függetlenül Andrzej Duda lengyel elnök egy interjúban kijelentette, hogy hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat is folytatott az Egyesült Államokkal. Tálas Péter szerint ez további feszültséget fog okozni a háborús helyzetben.

"A fő probléma az, hogy a lengyel és tulajdonképpen az amerikai álláspont szerint is nem az Egyesült Államok és nem Lengyelország az, amelyik rákényszeríti a NATO-t, hogy megváltoztassa az eddigi intézkedéseit, és megszegje az 1997-es orosz–NATO-megállapodást, hanem maga Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és Fehéroroszországba is atomfegyvereket telepít" – mondta a biztonságpolitikai szakértő, és hozzátette, lapértesülések szerint Moszkva Times már Iszkander rakétákat telepített a finn határra is. A lengyelek és az amerikaiak a nukleáris fegyverzet Lengyelországba telepítésére válaszként tekint Oroszország magatartására, de hangsúlyozta Tálas Péter, hogy ez egyelőre csak elvi lehetőség.

Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak egy interjúban beszélt arról, hogy kész vitát nyitni a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról, de a szakértő szerint a többi tagállam esetében erre csak abban az esetben mutatkozhat hajlandóság, ha az Európai Unió azt a célt tűzi ki, hogy egyedül, amerikai támogatás nélkül is képes legyen elrettenteni az ellenfeleit. Ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a francia nukleáris képesség nem éri el az oroszt, de még a brit kapacitásokat beleszámítva sem, ezért ebben a tekintetben

mindenféleképpen szüksége lesz Európának továbbra is az amerikai nukleáris ernyőre.

Tálas Péter szerint nincs annak reális veszélye, hogy bármelyik fél nukleáris csapást mérjen, mert mint fogalmazott: a nukleáris fegyverek nem azért vannak, hogy bevessék őket, hanem azért, hogy elrettentésre tartsák őket. A nukleáris fegyverek szerinte megemelik egy ország biztonságát, tekintélyét, ilyen képességek birtokában általában a nemzetközi diplomáciában még a nagyhatalmak is tisztelettel bánnak vele.

"Ez a nukleáris fenyegetéssel üzengetés egy stratégiai kommunikáció" – mondta Tálas Péter, szerinte Moszkva így akarja erősnek mutatni magát, míg Andrzej Duda azért szorgalmazhatja az atomfegyverek lengyelországi telepítését, mert "ha a nyugati szövetségi rendszer tisztában van azzal, hogy milyen erős, és önmagát erősebbnek tekinti, mint Oroszországot, akkor ezt kommunikációban is vállalja fel, vagyis az elrettentés legyen benne a NATO és az unió kommunikációjában".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 11:12
×
×
×
×