Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.49
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin Kronstadtban. Forrás:Twitter:Zlatti71
Nyitókép: Forrás:Twitter:Zlatti71

Tálas Péter: a nukleáris fenyegetés csak stratégiai kommunikáció

Oroszország és a NATO is erősebbnek akarja magát mutatni, ezért került ismét előtérbe az atomfegyverek telepítésének ügye – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense.

Fehéroroszország olyan súlyos belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, amelyek miatt meg kellett változtatni az ország nemzetbiztonsági koncepcióját, és engedélyeznie kellett, hogy Oroszország több tucat taktikai nukleáris fegyvert telepítsen a területére – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka. A fehérorosz államfő szerint a jelenlegi realitások az ország védelmi doktrínájának megváltoztatását teszik szükségessé, amelynek szavai szerint új feladata van: a nukleáris elrettentés. "Azoknak, akik ebbe az irányba terelnek bennünket, tudniuk kellene erről, és racionálisan kellene felmérniük átgondolatlan döntéseik egyenes következményeit, hogy finoman fogalmazzak" – mondta az elnök.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense az InfoRádióban azt mondta, a nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítéséről már korábban megegyezett Minszk és Moszkva, és a nemzetközi szakértők szerint már el is kezdődött a telepítés.

A közelmúltban mindettől nem függetlenül Andrzej Duda lengyel elnök egy interjúban kijelentette, hogy hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat is folytatott az Egyesült Államokkal. Tálas Péter szerint ez további feszültséget fog okozni a háborús helyzetben.

"A fő probléma az, hogy a lengyel és tulajdonképpen az amerikai álláspont szerint is nem az Egyesült Államok és nem Lengyelország az, amelyik rákényszeríti a NATO-t, hogy megváltoztassa az eddigi intézkedéseit, és megszegje az 1997-es orosz–NATO-megállapodást, hanem maga Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és Fehéroroszországba is atomfegyvereket telepít" – mondta a biztonságpolitikai szakértő, és hozzátette, lapértesülések szerint Moszkva Times már Iszkander rakétákat telepített a finn határra is. A lengyelek és az amerikaiak a nukleáris fegyverzet Lengyelországba telepítésére válaszként tekint Oroszország magatartására, de hangsúlyozta Tálas Péter, hogy ez egyelőre csak elvi lehetőség.

Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak egy interjúban beszélt arról, hogy kész vitát nyitni a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról, de a szakértő szerint a többi tagállam esetében erre csak abban az esetben mutatkozhat hajlandóság, ha az Európai Unió azt a célt tűzi ki, hogy egyedül, amerikai támogatás nélkül is képes legyen elrettenteni az ellenfeleit. Ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a francia nukleáris képesség nem éri el az oroszt, de még a brit kapacitásokat beleszámítva sem, ezért ebben a tekintetben

mindenféleképpen szüksége lesz Európának továbbra is az amerikai nukleáris ernyőre.

Tálas Péter szerint nincs annak reális veszélye, hogy bármelyik fél nukleáris csapást mérjen, mert mint fogalmazott: a nukleáris fegyverek nem azért vannak, hogy bevessék őket, hanem azért, hogy elrettentésre tartsák őket. A nukleáris fegyverek szerinte megemelik egy ország biztonságát, tekintélyét, ilyen képességek birtokában általában a nemzetközi diplomáciában még a nagyhatalmak is tisztelettel bánnak vele.

"Ez a nukleáris fenyegetéssel üzengetés egy stratégiai kommunikáció" – mondta Tálas Péter, szerinte Moszkva így akarja erősnek mutatni magát, míg Andrzej Duda azért szorgalmazhatja az atomfegyverek lengyelországi telepítését, mert "ha a nyugati szövetségi rendszer tisztában van azzal, hogy milyen erős, és önmagát erősebbnek tekinti, mint Oroszországot, akkor ezt kommunikációban is vállalja fel, vagyis az elrettentés legyen benne a NATO és az unió kommunikációjában".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×