Infostart.hu
eur:
357.94
usd:
305.63
bux:
131187.14
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin Kronstadtban. Forrás:Twitter:Zlatti71
Nyitókép: Forrás:Twitter:Zlatti71

Tálas Péter: a nukleáris fenyegetés csak stratégiai kommunikáció

Oroszország és a NATO is erősebbnek akarja magát mutatni, ezért került ismét előtérbe az atomfegyverek telepítésének ügye – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense.

Fehéroroszország olyan súlyos belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, amelyek miatt meg kellett változtatni az ország nemzetbiztonsági koncepcióját, és engedélyeznie kellett, hogy Oroszország több tucat taktikai nukleáris fegyvert telepítsen a területére – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka. A fehérorosz államfő szerint a jelenlegi realitások az ország védelmi doktrínájának megváltoztatását teszik szükségessé, amelynek szavai szerint új feladata van: a nukleáris elrettentés. "Azoknak, akik ebbe az irányba terelnek bennünket, tudniuk kellene erről, és racionálisan kellene felmérniük átgondolatlan döntéseik egyenes következményeit, hogy finoman fogalmazzak" – mondta az elnök.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense az InfoRádióban azt mondta, a nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítéséről már korábban megegyezett Minszk és Moszkva, és a nemzetközi szakértők szerint már el is kezdődött a telepítés.

A közelmúltban mindettől nem függetlenül Andrzej Duda lengyel elnök egy interjúban kijelentette, hogy hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat is folytatott az Egyesült Államokkal. Tálas Péter szerint ez további feszültséget fog okozni a háborús helyzetben.

"A fő probléma az, hogy a lengyel és tulajdonképpen az amerikai álláspont szerint is nem az Egyesült Államok és nem Lengyelország az, amelyik rákényszeríti a NATO-t, hogy megváltoztassa az eddigi intézkedéseit, és megszegje az 1997-es orosz–NATO-megállapodást, hanem maga Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és Fehéroroszországba is atomfegyvereket telepít" – mondta a biztonságpolitikai szakértő, és hozzátette, lapértesülések szerint Moszkva Times már Iszkander rakétákat telepített a finn határra is. A lengyelek és az amerikaiak a nukleáris fegyverzet Lengyelországba telepítésére válaszként tekint Oroszország magatartására, de hangsúlyozta Tálas Péter, hogy ez egyelőre csak elvi lehetőség.

Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak egy interjúban beszélt arról, hogy kész vitát nyitni a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról, de a szakértő szerint a többi tagállam esetében erre csak abban az esetben mutatkozhat hajlandóság, ha az Európai Unió azt a célt tűzi ki, hogy egyedül, amerikai támogatás nélkül is képes legyen elrettenteni az ellenfeleit. Ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a francia nukleáris képesség nem éri el az oroszt, de még a brit kapacitásokat beleszámítva sem, ezért ebben a tekintetben

mindenféleképpen szüksége lesz Európának továbbra is az amerikai nukleáris ernyőre.

Tálas Péter szerint nincs annak reális veszélye, hogy bármelyik fél nukleáris csapást mérjen, mert mint fogalmazott: a nukleáris fegyverek nem azért vannak, hogy bevessék őket, hanem azért, hogy elrettentésre tartsák őket. A nukleáris fegyverek szerinte megemelik egy ország biztonságát, tekintélyét, ilyen képességek birtokában általában a nemzetközi diplomáciában még a nagyhatalmak is tisztelettel bánnak vele.

"Ez a nukleáris fenyegetéssel üzengetés egy stratégiai kommunikáció" – mondta Tálas Péter, szerinte Moszkva így akarja erősnek mutatni magát, míg Andrzej Duda azért szorgalmazhatja az atomfegyverek lengyelországi telepítését, mert "ha a nyugati szövetségi rendszer tisztában van azzal, hogy milyen erős, és önmagát erősebbnek tekinti, mint Oroszországot, akkor ezt kommunikációban is vállalja fel, vagyis az elrettentés legyen benne a NATO és az unió kommunikációjában".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Trippon Mariann, a CIB Bank InfoRádiónak nyilatkozó vezető elemzője szerint szükség van egy, a piacok és a nemzetközi hitelminősítők számára is hiteles és reális makrogazdasági adatokon alapuló, középtávú költségvetési konszolidációs pálya felvázolására. Szerinte erősödő bizalom és mérsékelt növekedés felé tart a magyar gazdaság. Erre az évre 1,8 százalékos GDP-bővülést vár, az év második felében ugyanakkor gyorsulhat az infláció.

Republikon: több oka is van, hogy Budapest most egy ideig tiszás lesz

A fővárosban egy gyorsan változó politikai tér rajzolódik ki, ahol a pártpreferenciákat egyre inkább a rövid távú politikai kínálat, a vezetői hitelesség és az aktuális társadalmi kérdések alakítják. A Republikon elemzője, Fűzfa Csaba beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Fontos találkozóra szegeződik a világ szeme - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken

Fontos találkozóra szegeződik a világ szeme - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken

Több szempontból is izgalmas napunk van a tőzsdéken: egyrészt fontos találkozó zajlik az amerikai elnök Donald Trump és kínai kollégája, Hszi Csin-ping között, amelytől a befektetők az amerikai-kínai kapcsolatok és a globális kereskedelem jövőjére vonatkozó jelzéseket várják. Ezen kívül a nemzetközi piacokon az iráni háború legfrissebb fejleményeire is figyelnek a befektetők. Ami pedig a hazai eseményeket illeti, a befektetők figyelme a Tisza-kormány első gazdasági intézkedéseire és a költségvetési helyzet felmérésére irányulhat, a piac a fiskális fegyelemre és az EU-val való kapcsolatok alakulására különösen érzékeny lehet. Ázsiában bizonytalan volt a tőzsdei hangulat, Európában iránykeresést láthatunk, a magyar tőzsde jól teljesít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×