Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin Kronstadtban. Forrás:Twitter:Zlatti71
Nyitókép: Forrás:Twitter:Zlatti71

Tálas Péter: a nukleáris fenyegetés csak stratégiai kommunikáció

Oroszország és a NATO is erősebbnek akarja magát mutatni, ezért került ismét előtérbe az atomfegyverek telepítésének ügye – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense.

Fehéroroszország olyan súlyos belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, amelyek miatt meg kellett változtatni az ország nemzetbiztonsági koncepcióját, és engedélyeznie kellett, hogy Oroszország több tucat taktikai nukleáris fegyvert telepítsen a területére – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka. A fehérorosz államfő szerint a jelenlegi realitások az ország védelmi doktrínájának megváltoztatását teszik szükségessé, amelynek szavai szerint új feladata van: a nukleáris elrettentés. "Azoknak, akik ebbe az irányba terelnek bennünket, tudniuk kellene erről, és racionálisan kellene felmérniük átgondolatlan döntéseik egyenes következményeit, hogy finoman fogalmazzak" – mondta az elnök.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense az InfoRádióban azt mondta, a nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítéséről már korábban megegyezett Minszk és Moszkva, és a nemzetközi szakértők szerint már el is kezdődött a telepítés.

A közelmúltban mindettől nem függetlenül Andrzej Duda lengyel elnök egy interjúban kijelentette, hogy hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat is folytatott az Egyesült Államokkal. Tálas Péter szerint ez további feszültséget fog okozni a háborús helyzetben.

"A fő probléma az, hogy a lengyel és tulajdonképpen az amerikai álláspont szerint is nem az Egyesült Államok és nem Lengyelország az, amelyik rákényszeríti a NATO-t, hogy megváltoztassa az eddigi intézkedéseit, és megszegje az 1997-es orosz–NATO-megállapodást, hanem maga Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és Fehéroroszországba is atomfegyvereket telepít" – mondta a biztonságpolitikai szakértő, és hozzátette, lapértesülések szerint Moszkva Times már Iszkander rakétákat telepített a finn határra is. A lengyelek és az amerikaiak a nukleáris fegyverzet Lengyelországba telepítésére válaszként tekint Oroszország magatartására, de hangsúlyozta Tálas Péter, hogy ez egyelőre csak elvi lehetőség.

Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak egy interjúban beszélt arról, hogy kész vitát nyitni a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politikáról, de a szakértő szerint a többi tagállam esetében erre csak abban az esetben mutatkozhat hajlandóság, ha az Európai Unió azt a célt tűzi ki, hogy egyedül, amerikai támogatás nélkül is képes legyen elrettenteni az ellenfeleit. Ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a francia nukleáris képesség nem éri el az oroszt, de még a brit kapacitásokat beleszámítva sem, ezért ebben a tekintetben

mindenféleképpen szüksége lesz Európának továbbra is az amerikai nukleáris ernyőre.

Tálas Péter szerint nincs annak reális veszélye, hogy bármelyik fél nukleáris csapást mérjen, mert mint fogalmazott: a nukleáris fegyverek nem azért vannak, hogy bevessék őket, hanem azért, hogy elrettentésre tartsák őket. A nukleáris fegyverek szerinte megemelik egy ország biztonságát, tekintélyét, ilyen képességek birtokában általában a nemzetközi diplomáciában még a nagyhatalmak is tisztelettel bánnak vele.

"Ez a nukleáris fenyegetéssel üzengetés egy stratégiai kommunikáció" – mondta Tálas Péter, szerinte Moszkva így akarja erősnek mutatni magát, míg Andrzej Duda azért szorgalmazhatja az atomfegyverek lengyelországi telepítését, mert "ha a nyugati szövetségi rendszer tisztában van azzal, hogy milyen erős, és önmagát erősebbnek tekinti, mint Oroszországot, akkor ezt kommunikációban is vállalja fel, vagyis az elrettentés legyen benne a NATO és az unió kommunikációjában".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.

Jön majd eső, mutatjuk az időpontot

Van egy jó hír: jön az eső, de van rossz hír is: majd augusztus 17-e után számíthatunk csapadékra. Addig valahogy próbáljuk kihúzni... A másik jó hír, hogy legalább durva kánikula, hőhullám nem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

Miközben Európa az energiaátmenetre és a karbonsemlegességre összpontosít, egy kevésbé látványos, mégis alapvető kérdés háttérbe szorul: hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagokat. Pedig ma már egyre több nemzetközi elemzés igazolja, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán a hulladék mennyiségét csökkentheti, hanem érdemben mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, lassíthatja a biodiverzitás csökkenését, és új gazdasági lehetőségeket is teremthet. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok egyre meggyőzőbbek, a körforgásos gazdaság széles körű elterjedését továbbra is lassítják a rövid távú gazdasági érdekek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×