Infostart.hu
eur:
366.61
usd:
333.61
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Afrikai illegális bevándorlók elszállításukra várakoznak az olaszországi Lampedusa sziget kikötőjében 2023. szeptember 18-án. Az idén eddig több mint 126 ezer migráns érte el az olasz partokat, majdnem kétszer annyi, mint 2022 azonos időszakában. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az Európai Unió támogatását kérte a migránsok átkelésének megakadályozására.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Ciro Fusco

Szakértő: 2026 előtt aligha vezethetik be az uniós migrációs paktum intézkedéseit

Az Európai Parlament megszavazta a 2020 óta tárgyalt migrációs és menekültügyi paktumot, ami jelentős változásokat hoz az Európai Unió migrációs politikájában. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta, Magyarország az unió soros elnökeként Lengyelországgal együtt hamarosan lehetőséghez jut arra, hogy "tolja" a jogszabálycsomag implementálását.

Megszavazta az Európai Parlament a 2020 óta tárgyalt migrációs és menekültügyi paktumot. Ez jelentős változásokat hoz az Európai Unió migrációs politikájában.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta, öt kulcselemről szavazott az Európai Parlament, melyek központjában az áll, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá, egységesebbé tenni a közös európai migrációs fellépést, ugyanis 2016 óta nem sikerült közös stratégiát kidolgozni.

"Abban állapodtak meg az Európai Parlament képviselői, hogy ehhez szükséges egy egységes adatbázisrendszer, amelyből mindenki közösen le tudja kérni a menedékkérők információit. Szükséges ehhez előzetesen egy személyazonosítás-egységesítési rendszer, továbbá felállítanak egy vészhelyzeti rendszer-egységesítési szisztémát, amelyen keresztül egyfajta szolidaritási támogatást tudnának nyújtani a külső államok a belső államoknak, valamint fordítva is, a belső államok a külsőknek, tehát például hazánknak is a külső határok megerősítése érdekében. Emellett megállapodtak abban is, hogy növelni kell a határrendészet és a migrációs eljárások hatékonyságát" – sorolta Gönczi Róbert.

Vannak olyan európai uniós államok – köztük Magyarország –, amelyek az európai menekültügyi és migrációs politikát elhibázottnak gondolják, emiatt kérdés, hogy egy ilyen paktum végrehajtható-e. Az elemző ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, két olyan tagállam van az EU-ban, amely egységesen elutasítja a paktumot, az egyik hazánk, a másik Lengyelország, de a két állam más megközelítésből nem tartja elfogadhatónak ezt a közös megállapodást.

"Magyarország főként attól tart, hogy a kvótamigránsok rendszere vissza tud majd kúszni a megállapodásba

azáltal, hogy a szolidaritási szisztémán keresztül majd azok a tagállamok, amelyek nem szeretnének befogadni bevándorlókat, majd egy finanszírozás által meg kell, hogy fizessék azokat az államokat, akik viszont befogadják ezeket a menedékkérőket. Lengyelország pedig azt nehezményezte, hogy a migrációs paktum nem tárgyalta a szervezett migrációs áramlatokat; ők például ezzel kell, hogy szembenézzenek a fehérorosz határon. Ettől függetlenül a döntés értelmében 2026-ig az államoknak alkalmazniuk kell ezeket a megállapodásokat" – emelte ki.

Mivel nincs vétó ebben a kérdésben az Európai Tanácsban, hanem többségi szavazással kell majd elfogadni a döntést az uniós állam- és kormányfőknek, vélhetően be is vezetik 2026-ig. Azt már sokkal bonyolultabb kérdésnek nevezte, hogy egyes tagállamok "elszabotálhatják-e" a végrehajtást.

"Ez attól is függ, hogy végül mennyire pontosan sikerül megírni azt a végső jogi szöveget, amelyet az Európai Tanács elfogad, ugyanakkor egyelőre azt lehet megállapítani, hogy csaknem tízéves tárgyalás után – egyébként rendkívül helyesen – sikerült közös uniós fellépést biztosítani. Az más kérdés, hogy végül sikeresen lehet-e majd implementálni ezeket" – fejtegette.

A paktum kötelezettséget ró a belső célországokra, hogy anyagilag is segítsék a védekezést a tiltott határátlépésekkel szemben, ez pedig a magyar kormány egy régi törekvését is érintheti: szálljon be az EU a déli határkerítés és technikai határzár finanszírozásába, ezt Gönczi Róbert is megerősítette.

Kitért még arra is, hogy a következő időszakban Magyarország és Lengyelország is soros elnöke lesz az EU-nak, ez a szakértő szerint alkalmas lesz arra, hogy a tagállamok "tolják" a tárgyalását az Európai Tanácson belül ennek a paktumnak. Éppen ezért arra számít, hogy a 2026-os dátumnál hamarabb semmiféleképpen sem vezetik be a szerdán elfogadott új uniós migrációs paktumot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×