Infostart.hu
eur:
387.74
usd:
333.89
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
A Portugál Vöröskereszt munkatársai az ENSZ gyermekvédelmi alapja (UNICEF) által az Idai ciklon károsultjainak felállított egészségügyi központban, a mozambiki Beira nagyvárosban 2019. március 28-án, két héttel a ciklon elvonulása után. Az ítéletidő mintegy 750 emberéletet követelt az afrikai országban, ahol 1,85 millió ember szorul humanitárius segítségre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mintegy 900 ezer adag kolera elleni vakcinát és ugyanennyi rovarirtóval átitatott szúnyoghálót küld az érintett térségekbe, ahol az ivóvíz hiánya miatt felütötte fejét a kolera, és a mocsarassá vált területeken a hetekben maláriaszúnyog-invázió várható.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Tiago Petinga

Figyelmeztetést adtak ki egy oltóanyag esetleges hiánya miatt

A világszerte a kolerás megbetegedések száma olyan ütemben gyarapodott, hogy súlyos oltóanyaghiány fenyegethet - figyelmeztetett szerdán a globális vakcinakészletek elosztásáért és felügyeletével megbízott nemzetközi koordinációs csoport (ICG).

A tájékoztatás szerint tavaly az érintett országok kétszer annyi oltóanyagot igényeltek, mint amennyit előállítottak.

A kolera bakteriális fertőzés okozta betegség, amely általában szennyezett víz vagy élelem útján terjed, és akut hasmenést, ennek révén kiszáradást okoz.

A nemzetközi koordinációs csoport hangsúlyozta: sürgős szükség van a további járványok kitörésének megelőzésére és a gyártókapacitások növelésére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg egyedül a dél-koreai EuBiologics gyógyszeripari vállalat gyárt kolera elleni vakcinát.

Tavaly összesen 36 millió dózis oltóanyagot állítottak elő, ugyanakkor legkevesebb 72 millióra érkezett be igény az országoktól - ismertette a WHO. 2021 és 2023 között nagyobb volt a kereslet kolera elleni vakcinák iránt, mint az azt megelőző évtized egészében.

A WHO mellett az UNICEF, az Orvosok Határok Nélkül és a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) is tagjai a nemzetközi koordinációs csoportnak.

A kolerás megbetegedések száma 2021-től kezdett emelkedni. 2022-ben a fertőzöttek száma több mint duplájára, vagyis 473 ezerre nőtt az azt megelőző évhez képest.

Előzetes adatok szerint tavaly a 700 ezret is meghaladta a kolerában megbetegedett emberek száma. A legsúlyosabban érintett országok a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Haiti, Szomália, Szudán, Szíria, Zambia és Zimbabwe voltak.

Az ICG a vakcinák iránt megnövekedett magas kereslet miatt már 2022 októberében ajánlást tett közzé, hogy az addig bevett gyakorlattól eltérően kettő helyett csak egy dózist adjanak be az oltásra szorulóknak. Mindezzel több embert tudnak ugyan immunizálni, de a hatás nem tart olyan hosszú ideig. Az ICG ezért sürgeti, hogy az országok fektessenek több forrást a csatornarendszerek kiépítésébe, valamint az ivóvízellátás biztosításába. A nemzetközi koordinációs csoport ezen felül szorgalmazza az új oltóanyagok mielőbbi engedélyeztetését, valamint azt, hogy megfelelő mennyiségben és megfizethető árakon elérhetők legyenek a világpiacon.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×