Infostart.hu
eur:
363.94
usd:
323.95
bux:
144484.17
2026. november 5. csütörtök Imre
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Német lehallgatási botrány: Ukrajna végképp lemondhat a Taurusokról

Súlyos következményei lesznek annak, hogy kiszivárgott a német légierő legmagasabb rangú tisztjeinek több mint harmincperces, Ukrajna további tervezett katonai támogatásával kapcsolatos beszélgetése.

Elemzők szerint nem véletlen, hog az orosz fél az RT televízió által meglehetős gyorsasággal tárta a nyilvánosság elé az állítólag február 19-én folytatott beszélgetést, amelynek résztvevői a német légierő főtisztjei, Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légi erejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős parancsnoka, valamint Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, továbbá a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa voltak.

A nem titkosított platformon az érintettek online beszélgetés keretében – utólagos értékelések szerint több mint elővigyázatlanul – a nagy hatótávolságú, ukrajnai területről akár Moszkvát is elérni képes német Taurus rakéták lehetséges szállításáról, továbbá esetleges bevetéséhez nyújtandó támogatásról tárgyaltak. A napirenden egészen konkrétan az szerepelt, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni az Oroszországot a Krím-félszigettel összekötő, stratégiailag fontos kercsi hidat hidat, és ehhez hány rakétára lenne szükség

A lehallgatott és Moszkva által szándékosan világgá kürtölt beszélgetés rendkívüli blamázs a Scholz-kormány számára. Egyes elemzők szerint nem csupán az országos támogatottságának amúgy is mélypontján lévő kancellárt érinti, hanem a felmérések szerint Németország népszerűbb politikusának tartott és sokak által Scholz felváltására javasolt védelmi minisztert, Boris Pistoriust is.

A kancelláron nem segít, hogy az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel, sőt saját koalíciós partnereivel,a Zöldek Pártjával és a szabad demokrata FDP-vel szembeszállva mindeddig határozottan ellenezte a Taurusok szállítását Ukrajnának. Fő érve az volt, hogy az ukrán fél azt Oroszország ellen vetheti be, és ezáltal Németország közvetlenül belesodródhat a háborúba.

A lehallgatott beszélgetés napvilágra kerülése ugyanakkor nem csupán Scholz tekintélyét tépázza meg, hanem Ukrajnán sem segít. Kijev az elemzők többsége szerint ezek után az elkövetkező időszakban aligha juthat Taurus cirkórakétákhoz, amelyektől főképp az elmúlt hónapokban számára kedvezőtlenné fordult harctéri fejlemények megváltozását remélte.

A német védelmi miniszter is magyarázkodásra kényszerült, igyekezve kisebbíteni a kiszivárogtatás súlyosságát. Pisitorius "hibrid orosz félretájékoztatási kampányról", Vlagyimir Putyin információs háborújáról beszélt, azt hangoztatva, hogy Oroszország célja mindezzel a német belpolitikai egység aláásása volt. "Nem szabad beleesni Putyin csapdájába" – óvott a miniszter, aki a kancellárral együtt alapos vizsgálatot ígért.

A konzervatív ellenzek parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte a történtek megvitatására, ezt azonban a kormánykoalíció pártjai elutasították. Ezek után már csak "csekélységnek" számít annak megvitatása, hogy a hírek szerint a kormány tagjai által is előszeretettel használt Webex platform milyen esetben használható.

Mindenesetre anémet légierő tisztjei közvetve mindenképp "nagy szívességet" tettek az orosz diplomáciának, amely a lehallgatást követően le is csapott a magas labdára.

Hétfőre "konzultációra" bekérették az orosz külügyminisztériumba Alexander Graf Lambsdorffot, Németoszág moszkvai nagykövetét.

A Die Welt Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét idézte, aki szerint a történtek ismét azt bizonyítják, hogy a Nyugat beavatkozik az ukrajnai eseményekbe.

A legfrissebb értesülések szerint Olaf Scholz kancellár hétfőn megerősítette, hogy Németország nem szállít Taurusokat Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Százmilliárdok úszhattak volna el, Varga Mihály elmondta, mi történt az MNB-nél

Százmilliárdok úszhattak volna el, Varga Mihály elmondta, mi történt az MNB-nél

Több mint 100 milliárd forintnyi veszteséget és több száz milliárd forintnyi fizetési kötelezettséget sikerült elkerülni a jegybanki alapítványoknál az új MNB-vezetés intézkedéseinek köszönhetően 2025. márciusa után – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az intézmény működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság csütörtöki budapesti ülésén.

Péterfalvi Attila: kártérítés járhat Lezsák Sándornak

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint az csak a minimum, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivizsgálja az ügyet, amelynek nyomán Lezsák Sándor neve tévesen szerepelt a most nyilvánosságra hozott ügynöknévsorban, de további jogkövetkezményei is lehetnek a hibának.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Ez már pánik: több mint 5 százalékos zuhanásban a Nasdaq

Ez már pánik: több mint 5 százalékos zuhanásban a Nasdaq

Komoly eladási hullám söpört végig csütörtökön a világ technológiai részvénypiacain. Az ázsiai tőzsdék után az Egyesült Államokban is meredek esés bontakozott ki, a Nasdaq több mint 5 százalékot zuhant, a félelemindex pedig több mint 50 százalékot ugrott. Eközben Európában jóval visszafogottabbak a mozgások. A befektetőket elsősorban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások megtérülése és a chipgyártók kilátásai aggasztják, a hangulatot pedig a Fed felől érkező szigorúbb kamatpolitikai üzenetek is rontják. Eközben az arany és az olaj ára is emelkedik, utóbbié ismét visszatért 100 dollár fölé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×