eur:
405.6
usd:
383.63
bux:
77882.51
2024. november 15. péntek Albert, Lipót
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Német lehallgatási botrány: Ukrajna végképp lemondhat a Taurusokról

Súlyos következményei lesznek annak, hogy kiszivárgott a német légierő legmagasabb rangú tisztjeinek több mint harmincperces, Ukrajna további tervezett katonai támogatásával kapcsolatos beszélgetése.

Elemzők szerint nem véletlen, hog az orosz fél az RT televízió által meglehetős gyorsasággal tárta a nyilvánosság elé az állítólag február 19-én folytatott beszélgetést, amelynek résztvevői a német légierő főtisztjei, Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légi erejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős parancsnoka, valamint Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, továbbá a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa voltak.

A nem titkosított platformon az érintettek online beszélgetés keretében – utólagos értékelések szerint több mint elővigyázatlanul – a nagy hatótávolságú, ukrajnai területről akár Moszkvát is elérni képes német Taurus rakéták lehetséges szállításáról, továbbá esetleges bevetéséhez nyújtandó támogatásról tárgyaltak. A napirenden egészen konkrétan az szerepelt, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni az Oroszországot a Krím-félszigettel összekötő, stratégiailag fontos kercsi hidat hidat, és ehhez hány rakétára lenne szükség

A lehallgatott és Moszkva által szándékosan világgá kürtölt beszélgetés rendkívüli blamázs a Scholz-kormány számára. Egyes elemzők szerint nem csupán az országos támogatottságának amúgy is mélypontján lévő kancellárt érinti, hanem a felmérések szerint Németország népszerűbb politikusának tartott és sokak által Scholz felváltására javasolt védelmi minisztert, Boris Pistoriust is.

A kancelláron nem segít, hogy az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel, sőt saját koalíciós partnereivel,a Zöldek Pártjával és a szabad demokrata FDP-vel szembeszállva mindeddig határozottan ellenezte a Taurusok szállítását Ukrajnának. Fő érve az volt, hogy az ukrán fél azt Oroszország ellen vetheti be, és ezáltal Németország közvetlenül belesodródhat a háborúba.

A lehallgatott beszélgetés napvilágra kerülése ugyanakkor nem csupán Scholz tekintélyét tépázza meg, hanem Ukrajnán sem segít. Kijev az elemzők többsége szerint ezek után az elkövetkező időszakban aligha juthat Taurus cirkórakétákhoz, amelyektől főképp az elmúlt hónapokban számára kedvezőtlenné fordult harctéri fejlemények megváltozását remélte.

A német védelmi miniszter is magyarázkodásra kényszerült, igyekezve kisebbíteni a kiszivárogtatás súlyosságát. Pisitorius "hibrid orosz félretájékoztatási kampányról", Vlagyimir Putyin információs háborújáról beszélt, azt hangoztatva, hogy Oroszország célja mindezzel a német belpolitikai egység aláásása volt. "Nem szabad beleesni Putyin csapdájába" – óvott a miniszter, aki a kancellárral együtt alapos vizsgálatot ígért.

A konzervatív ellenzek parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte a történtek megvitatására, ezt azonban a kormánykoalíció pártjai elutasították. Ezek után már csak "csekélységnek" számít annak megvitatása, hogy a hírek szerint a kormány tagjai által is előszeretettel használt Webex platform milyen esetben használható.

Mindenesetre anémet légierő tisztjei közvetve mindenképp "nagy szívességet" tettek az orosz diplomáciának, amely a lehallgatást követően le is csapott a magas labdára.

Hétfőre "konzultációra" bekérették az orosz külügyminisztériumba Alexander Graf Lambsdorffot, Németoszág moszkvai nagykövetét.

A Die Welt Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét idézte, aki szerint a történtek ismét azt bizonyítják, hogy a Nyugat beavatkozik az ukrajnai eseményekbe.

A legfrissebb értesülések szerint Olaf Scholz kancellár hétfőn megerősítette, hogy Németország nem szállít Taurusokat Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor péntek reggel: a mi költségvetésünk egy nyílt lázadás

Terjedelmes interjút adott péntek reggel a Kossuth rádiónak a miniszterelnök. Szólt a 2025-ös "békeköltségvetés" megalapozásáról, amely már az ukrajnai háború lezárását feltételezi, elmondta, mely összetevő áll hozzá érzelmileg a legközelebb. Amerika nélkül az EU szerinte nem "folytathatja" tovább az ukrajnai háborút. Az unós versenyképesség ügyében szükséges fordulatra pedig "nincs idő".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.15. péntek, 18:00
Hegedűs Éva
a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója
Csúnyán indul a nap a tőzsdéken

Csúnyán indul a nap a tőzsdéken

Látványosan mérséklődött a Donald Trump megválasztását követő tőkepiaci turbulencia, a befektetők új impulzusokra vártak a tőzsdéken. Sokat azért nem kellett várni, ugyanis tegnap este megszólalt Jerome Powell a Fed kamatdöntése után, a jegybankelnök kijelentette, hogy a Federal Reserve-nek nem kell sietnie a kamatcsökkentéssel, mindezt a folyamatos gazdasági növekedéssel, a stabil munkaerőpiaccal és a még mindig 2 százalék feletti inflációval indokolta. A korábban árazottnál mérsékeltebb ütemű kamatcsökkenést várva estek tegnap az amerikai tőzsdék, ma Ázsiában felemás volt a hangulat, Európában pedig kisebb esést láthatunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×