Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.86
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Denisz Smihal eddigi ukrán miniszterelnök-helyettes a parlament kijevi üléstermében 2020. március 4-én, miután a képviselők jóváhagyták kinevezését kormányfővé a távozó Olekszij Honcsaruk helyére.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Denisz Smihal: Ukrajnának óriási pénzügyi segélyre van szükség

Az ukrán kormányfő szerint országának legalább 37 milliárd dollárnyi külső pénzügyi segítségre van szüksége 2024-ben.

"A teljes körű háború első két évében több mint 75 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kaptunk. Valójában kizárólag hazai forrásokat költünk az ország védelmi biztonsági szükségleteire" - mondta a kormányfő. Szavai szerint a közvetlen költségvetési támogatás kiemelt adományozói az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Japán, Kanada, valamint más G7-országok. "2022-ben mintegy 37 milliárd dollárt gyűjtöttünk össze, 2023-ban pedig több mint 42 milliárd dollárt. Az idei évre az a terv, hogy legalább 37 milliárd dollárnyi segítséget kapjunk partnereinktől" - fejtette ki. Hozzátette, hogy ennyi az ukrán költségvetés idei hiánya, ami több mint Ukrajna GDP-jének a 20 százaléka.

Smihal közölte, hogy Belgium 1,7 milliárd euró bevételt szabadított fel a zárolt orosz vagyonból, amelynek egy részét az ukrán menekültek támogatására, egy másik részét pedig Ukrajna szükségleteinek finanszírozására fordítják, beleértve ebbe a védelmi kiadásokat is. Szavai szerint jelenleg tárgyalások folynak a két ország között ennek az összegnek az elosztásáról.

Elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és ő maga már tárgyalt erről a témáról Alexander de Croo belga miniszterelnökkel annak kijevi látogatása során.

"Természetesen most nem mondhatok el minden részletet, de Belgium határozottan kész támogatni minket,

különösen ebből az összegből. Ez a pénz persze elenyésző ahhoz a 200 milliárd euróhoz képest, amelyet az év során zároltak Belgiumban" - jegyezte meg a miniszterelnök.

Smihal hangsúlyozta, hogy az orosz vagyon elkobzása és felhasználása az ukrán kormány prioritása 2024-ben. Szavai szerint eddig a nyugati országok mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be. "Létrehozunk egy, az orosz vagyon elkobzásával foglalkozó nemzetközi munkacsoportot, amelynek első üléséről már egyeztetünk. Belgiummal és az EU-val külön dolgozunk az orosz vagyonból származó bevételek felhasználásán. A legtöbb partner támogatja az elkobzást" - jegyezte meg a miniszterelnök.

A belső reformokról szólva Smihal bejelentette: a kormány azt tervezi, hogy harmadára csökkenti a minisztériumok számát, és ennek megfelelően a közalkalmazottak létszámát is csökkentik.

A miniszterelnök kijelentette, hogy az ukrajnai vállalkozások már készen állnak több mint egymillió drón gyártására. A kormány mintegy 40 milliárd hrivnyát (374 milliárd forint) különített el a termelés megszervezésére. Arra emlékeztetett, hogy Zelenszkij elnök célkitűzésként szabta meg egymillió drón gyártásának elérését az idei évben.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×