Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Laser Weapon Destroys Satellite In Outer Space. 3D Illustration. NASA Images NOT USED!
Nyitókép: 3DSculptor/Getty Images

Szergej Sojgu: Moszkva nem tervezi atomfegyver világűrbe telepítését

Oroszország nem tervezi nukleáris fegyverek telepítését a világűrbe, ellentétben amerikai tisztségviselők állításával - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor kedden fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.

"Nálunk nincs olyan, hogy nukleáris fegyvert telepítünk az űrbe, és a nukleáris fegyver valamilyen más elemeit használjuk a műholdak ellen, vagy hogy olyan mezőket hozunk létre, amelyek lehetetlenné teszik a műholdak hatékony működését. Nincs ilyen nálunk, és ők tudják, hogy nincs, de ennek ellenére lármát csapnak" - mondta a miniszter.

Úgy vélekedett, hogy a "nyugati felhördülésnek" két célja volt: egyfelől ráijeszteni a törvényhozókra annak érdekében, hogy kikényszerítsék a pénzeszközök megszavazását, amelyeket nemcsak Ukrajnára szánnak, hanem az Oroszországgal való konfrontációra és arra is, hogy stratégiai vereséget mérjenek rá. Másfelől pedig ilyen "ügyetlenül" próbálják Moszkvát rávenni a párbeszéd folytatására a hadászati stabilitásról.

Sojgu azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vannak "valós dolgai, amelyektől tartani kell, amelyekre oda kell figyelni".

Ezek között sorolta fel a Poszejdon, a Burevesztnyik, a Pereszvet és a Kinzsal projektet. Hangot adott véleményének, miszerint az Egyesült Államok az atomfegyverek világűrbe telepítésének témájával megpróbálja elterelni a figyelmet az Oroszországtól való lemaradásáról az ilyen projektek terén.

Rámutatott, hogy a tengerentúl folyamatban van a világűrben lévő objektumok eltalálására alkalmas fegyverek kidolgozása, és nyíltan beszélnek egy ernyő létrehozásáról az üstökösök, aszteroidák ellen.

Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország mindig is kategorikusan ellenezte nukleáris fegyverek űrbe telepítését. "Épp ellenkezőleg, nemcsak arra szólítunk fel, hogy tartsuk be az összes, ezen a téren létező megállapodást, hanem sokszor javasoltuk, hogy erősítsük meg az együttműködést" - mondta az elnök, megjegyezve, hogy Oroszország csak azt teszi az űrben, amit "más országok is", köztük az Egyesült Államok is, és erről tudnak Amerikában.

Putyin egyetértett Sojguval abban, hogy az Egyesült Államok az orosz nukleáris űrfegyverek kérdésének felvetésével

megpróbálja Oroszországot a hadászati stabilitásról szóló párbeszéd felé terelni,

amit - mint mondta - Moszkva sohasem nem utasított el, ahogy Ukrajna kérdésében sem. "Az Egyesült Államok és a Nyugat egyfelől Oroszország stratégiai vereségét követeli, másfelől állítólag a hadászati stabilitásról akarnak velünk tárgyalni, azt feltételezve, hogy az egyik kérdésnek nincs semmi köze a másikhoz. Ezt nem tudják megtenni. Ha stratégiai vereséget akarnak mérni ránk, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy mit jelent országunk számára a hadászati stabilitás" - mondta az elnök.

Putyin ugyanakkor rámutatott, hogy a védelmi minisztériumon és a külügyminisztériumon keresztül "természetesen lehetséges" a kapcsolatfelvétel az Egyesült Államokkal a hadászati stabilitás kérdésében.

"Nem vetünk el semmit, semmit sem utasítunk el, de meg kell értenünk, hogy mit akarnak. Rendszerint egyoldalú előnyöket akarnak eléri. Ez nem fog megtörténni" - hangoztatta az orosz államfő.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×