eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

2040: -90 százalék - Itt az EU új klímacélja

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig az 1990-es szinthez képest, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson - közölte Kadri Simson energiaügyi biztos Strasbourgban kedden.

Kadri Simson, az Európai Parlament plenáris ülésének alkalmából tartott sajtótájékoztatón közölte, a javaslat számos olyan politikai feltételt határoz meg, amelyek szükségesek a 90 százalékos kibocsátáscsökkentési cél eléréséhez 2040-ig.

Ezek közé tartozik a 2030-ra elfogadott keret teljes körű végrehajtása - amely a kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését tűzte ki célul -, az európai ipar versenyképességének biztosítása, az igazságos átmenetre való nagyobb összpontosítás, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a nemzetközi partnerekkel, valamint stratégiai párbeszéd a 2030 utáni keretről, többek között az iparral és a mezőgazdasággal.

"A 2040-es éghajlati cél kitűzése segíteni fogja az európai ipart, a befektetőket, a polgárokat és a kormányokat abban, hogy már ebben az évtizedben olyan döntéseket hozzanak, amelyek az EU-t a 2050-re kitűzött éghajlatsemlegességi célkitűzésének eléréséhez vezető úton tartsák" - fogalmazott.

Az uniós bizottság dokumentuma szerint az európai energiaszektor röviddel 2040 után teljesen szén-dioxid-mentes lesz a nulla és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásoknak köszönhetően, beleértve a megújuló energiát, az atomenergiát, valamint a geotermikus és a vízenergiát. Az erőfeszítések egyik fontos előnye, hogy csökken a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés, köszönhetően annak, hogy 2021-től 2040-ig 80 százalékkal csökken az igény a fosszilis tüzelőanyagokra. A 2030 utáni szakpolitikai keret lehetőséget ad e politikák továbbfejlesztésére, valamint szociális és a fosszilis tüzelőanyagokról való zökkenőmentes átállás biztosítására - írták.

Kiemelték: a célok elérésével Európa a globális befektetések első számú célpontja lehet, stabil munkahelyekkel. Fokozni fogják Európa jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességét, és megerősítik az EU energiafüggetlenségét a fosszilis tüzelőanyag-importtól.

Emlékeztettek: az éghajlatváltozás költségei és hatásai egyre nagyobbak és láthatóbbak. Csak az elmúlt öt évben az éghajlattal összefüggő gazdasági károkat Európában 170 milliárd euróra becsülik. Az uniós bizottság hatásvizsgálata megállapította, hogy a tétlenség következtében fellépő gyorsuló globális felmelegedés még óvatos becslések szerint is mintegy 7 százalékkal csökkentheti az EU GDP-jét az évszázad végére.

Wopke Hoekstra éghajlatpolitikáért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén kijelentette, az új cél a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények és egy részletes hatásvizsgálat alapján készült, és megvalósítása gondos tervezést igényel.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kiegyensúlyozott megközelítés kell alkalmazni. A polgárok túlnyomó többsége érzi az éghajlatváltozás hatásait, és védelmet akar ellene, de aggódik amiatt is, hogy ez mit jelent majd a megélhetésére nézve - mondta.

Tóth Edina, a Fidesz uniós parlamenti képviselője hozzászólásában felhívta a figyelmet az európai gazdatüntetésekre.

"A demonstrálók kiindulópontja közös, a gazdák elutasítják a brüsszeli bürokrácia Zöld megállapodásának intézkedéseit, hiszen azok már elfogadhatatlanul nagy terhet rónak a mezőgazdaságra. Brüsszel válasza erre pedig az, hogy az Európai Bizottság előzetes hatásvizsgálatok nélkül újabb célértékeket javasol 2040-re a háború és a rossz gazdasági kilátások ellenére is" - fogalmazott Tóth Edina.

Véleménye szerint a bizottság új javaslatával egy Zöld megállapodás 2-t hirdetett meg.

Magyarország nem kér abból, hogy az európai ipar sanyargatása után a mezőgazdaság következzen - jelentette ki. "Olyan uniós klímapolitikára van szükség, amely felismeri, hogy a mezőgazdaság az európai gazdaság kiemelten fontos ágazata. Rendkívül szomorú, hogy a jelenlegi brüsszeli vezetés figyelmen kívül hagyja az emberek érdekeit, ezért is van szükség változásra. Idén júniusban Brüsszelben változás kell" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×