eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Traffic streams past the Palace of Westminster on a Winters evening.
Nyitókép: simonbradfield/Getty Images

London: a kemény brexit legfőképp a fiatalokat sújtja

Sadiq Khan londoni polgármester szerint olyan új szabályrendszert kell kidolgozni az Európai Unióval, amely kölcsönösen lehetővé teszi fiatal brit és uniós polgároknak a szabad utazást, tanulást és munkavállalást.

A munkáspárti polgármester a The Observer című baloldali vasárnapi brit lapnak nyilatkozva kijelentette:

a konzervatív párti brit kormány által végrehajtott „kemény brexit” egész Londonnak károkat okozott, de a legnagyobb mértékben a fiatalokat sújtja.

Khan szerint a fiatal britek számára a külföldi munkavállalás mellett a külföldi tanulás is sokkal nehezebbé vált, miután a kormány elhibázott döntéssel felmondta Nagy-Britannia részvételét az Erasmus-programban is.

A londoni polgármester kijelentette: ebben a helyzetben egyértelműen támogatná egy ifjúsági mobilitási keretrendszer létrehozását.

„Jóllehet Nagy-Britannia már nem az EU tagja, London azonban európai város és mindig az is marad” – hangsúlyozta Khan az interjúban.

Becslések szerint a 9 milliós Londonban 1,2 millió EU-állampolgár él.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

London azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje az elmúlt időszakban többször is egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy ha pártja az idén esedékes brit parlamenti választások után kormányra kerül, nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

Sadiq Khan – aki London polgármestereként jelenleg a Munkáspárt legmagasabb rangú választott közhivatali tisztségviselője – ugyanakkor többször is „gyakorlatias vitát” szorgalmazott arról, hogy Nagy-Britannia ne lépjen-e vissza az unió egységes piacára és a vámunióba, amikor a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás felülvizsgálata jövőre esedékessé válik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×