eur:
388.83
usd:
359.56
bux:
66272.48
2024. február 23. péntek Alfréd

Bejelentés: fontos magyar-ukrán tárgyalások jönnek és újabb magyar vétó lehet

Az EU várhatóan utolsó külügyminiszteri tanácsülésére került sor hétfőn Brüsszelben, az ott elhangzottakról számolt be Szijjártó Péter. Kijelentette: "taktikai deallel sem lehet rávenni minket arra, hogy történelmi jelentőségű kérdésben változtassuk meg a véleményünket", továbbra sem keverjük össze a történelmi, stratégiai és taktikai dimenziókat. Szó volt a Molra és a Slovnaftra vonatkozó fontos határidő lejártáról, valamint az új ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos magyar kifogásokról. Még hétfőn fontos találkozói lesznek a tárcavezetőnek ukrán partnereivel.

Dmitro Kuleba külügyminiszter személyesen tartott beszámolót az EU tárcavezetőinek, először az ő társaságában, majd nélküle vitatták meg az Ukrajnával kapcsolatos uniós álláspontot.

A Külügyek Tanácsának ülésén is erős nyomásgyakorlást tapasztalt Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: egy ország uniós csatlakozásának előkészítése egy szabályozott folyamat, teljesíteni kell az EU által megkövetelt feltételeket, nem "szabad gyakorlat", ahol bármilyen rövidítéseket lehet alkalmazni. Mindezt elő kell készíteni, úgy, hogy az fenn tudja tartani az EU egységét. Az Európai Bizottságnak csak úgy lenne szabad előterjesztenie egy javaslatot az uniós bővítésre, a tárgyalások megkezdésére, hogy az biztosítja a kölcsönös előnyöket.

"Az Ukrajnával megkezdendő csatlakozási tárgyalások ügyében az előkészítés egyik ilyen feltételnek sem felelt meg.

Az Európai Bizottságnak az az értékelése, hogy az ukránok hét előfeltételből négyet már teljesítettek, az nem igaz, hamis"

- szögezte le a magyar állásponttal kapcsolatban Szijjártó Péter.

Hozzátette: pártolja a magyar kormány az Ukrajnával való szorosabb együttműködést kialakítani, de erről tárgyalni kellene és mert a csatlakozás az egyetlen lehetőség a kiemelt kapcsolatra.

Példaként említett két olyan uniós döntést, amelynek a hatása akkora lett, hogy "nem győztük menteni a menthetőt", és az EU-nak továbbra sincs válasza ezekre a kérdésekre.

  • gabonatranzit: megnyitották a tranzitútvonalakat, de az EU nem tudta megvédeni a közép-európai országok mezőgazdasági piacait és a gazdáikat, és oda jutott a helyzet, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó ország uniós tagországokat jelentett fel a WTO-nál
  • teherfuvarozás: az ukrán sofőröknek nem kell fuvarozási engedély az EU-ban, ami miatt felháborodtak a teherfuvarozó cégek, és tiltakozásul határátkelőket blokkoltak

A jelenlegi átgondolatlan javaslat alapján felelőtlenség lenne most a csatlakozási tárgyalások megindítása - közölte Szijjártó Péter.

"Gyengék foglalkoznak állandóan azzal, hogy mit gondol rólunk más. Itt lenne az ideje végre, hogy magunkkal foglalkozzunk, hogy hogyan tegyük az Európai Uniót sikeressé, erőssé vagy erősebbé, mint most.

Ne arról, hogy ha most ezt döntünk vagy azt, akkor ki mit fog gondolni rólunk. Ez nagyon szegényes és lehangoló a vita színvonala szempontjából" - mondta a politikus.

Az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi támogatások vonatkozásában elmondta, hogy eddig már 80 milliárd eurót költött az EU, ám nincs kimutatás ennek felhasználásról - részletes tájékoztatást szeretne a magyar kormány.

Elhangzott még, hogy az Európai Békekeretből az 500 milliárd eurós ukrajnai kiutaláshoz továbbra sem járul hozzá a magyar kormány, mert Ukrajnában magyar érdekeket sértő intézkedések vannak életben, például

a háborús ukrán tilalmi listán továbbra is vannak magyar entitások és magyar cégek, amelyek alapvetően az OTP-hez kötődnek,

ez pedig elfogadhatatlan a miniszter szerint.

Fontos tárgyalások jöhetnek

Az az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, Andrij Jermakkal kijevi kezdeményezésre nemrég telefonon tárgyalt a külgazdasági és külügyminiszter, a, háború kitörése óta először. Elmondta neki, hogy Magyarország érdekelt a kapcsolatok javításában Ukrajnával, mert szomszédos államok.

"De nem mi vettük el amagyarországon élő ukrán közösség jogait, hanem ők a kárpátaljaiakét. Az elmúlt 8 év folyamatos kisebbségi jogtiprásról szólt" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozhat-e, azt mondta: lehet tárgyalni a legfelsőbb szinten, de előkészítés szükséges, és esély a mindenki számára elégedettségre okot adó, a két vezetőhöz méltó komoly eredményre.

A hétfői napra személyes találkozót kezdményezett Szijjártó Péterrel

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és
  • Olga Sztefanisina, a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.

Mindkettejükkel a délután folyamán fog találkozni a tervek szerint.

"Ugyanakkor az álláspontunk világos: jelenleg nem alkalmas a helyzet az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Ez nem taktikai pozíció a részünkről, hanem megalapozott pozíció, hiszen ennek a kérdésnek, hogy mikor kezdődnek tárgyalások Ukrajnával az EU részéről a csatlakozásról, történelmi síkon is nagyon komoly hatásai lesznek,"

ezt nem lehet taktikai alapon mérlegelni - mondta Szijjártó Péter.

Az új ukrán kisebbségi törvényt szakértőkkel és a kárpátaljaiakkal meg fogják vizsgálni, de az látszik a magyar álláspont szerint, hogy ez szűkebb törvény, mint a 2015-ös állapot volt.

"Volt kulturális autonómia, beletartozott az, hogy önálló magyar tannyelvű iskolarendszer működött, a magyar nyelvet széles körben lehetett használni, engedélyezett volt a nemzeti szimbólumok használata és a nemzeti ünnepek ünneplése stb. (.) Ez sokkal szűkebb jogszabály, ráadásul számos bizonytalan helyzetet teremt, amely a mostanihoz képesti visszalépés lehetőségét is megteremti. Például az oktatási intézmény vezetőjének (akit a helyi önkormányzat nevez ki) lehetősége lesz eldönteni, hogy milyen tantárgyakat lehet magyarul tanulni" - sorolta Szijjártó Péter.

Szankciók - új magyar vétó lóg a levegőben

Téma volt az ülésen a készülő, 12. uniós szankciós csomag, amellyel kapcsolatban Szijjártó Péter megismételte, hogy ezek a szankciók nem működnek, sokkal fájdalmasabbak az EU-nak, mint Oroszországnak. A tárgyalt témák kapcsán kijelentette, hogy semmilyen, a magyar érdekeket sértő intézkedéshez nem járulnak hozzá.

Ennek megfelelően elutasították azt a törekvést, amely végdátumot társított volna ahhoz a magyar mentességhez, hogy a Barátság vezetéken keresztül vásárolhatunk kőolajat. "Volt olyan tagország, amely ezt a kivételünket meg kívánta szüntetni rövid időn belül, de ezt nem hagyhattuk, mert enélkül nincs biztosítva az ország energiaellátása" - hangsúlyozta a miniszter, rámutatva, hogy a horvátokon keresztül érkező kőolajvezetéknek egyszerűen nem elégséges a kapacitása sem a mi, sem a szlovákok ellátására a Barátság nélkül.

December 5-én lejárt az a határidő, amely megengedte a Molnak és az érdekeltségébe tartozó finomítóknak, hogy a finomított orosz olajat exportálhatssák a cseh és a horvát piacra.

"Csak akkor nem vétózzuk meg a szankciós csomagot, ha a Mol és az érdekeltségébe tartozó finomítók folytathatják az exportot erre a két piacra"

- hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Elmondta még, hogy magyar közbenkjárásra nukleáris iparra vonatkozó rész sem lesz a szankciós javaslatra, illetve kikerült a szankciós listára felvenni kívánt cégek sorából egy, a paksi beruházásban érintett egyik céget kivetették (ez megakadályozta volna a Paks 2 beruházást), az összes nukleáris kivételt jelentő szabályozásnál nevesítik a Paks 2 beruházást, így mindenki számára világos lesz, hogy

a paksi beruházáshoz kapcsolódóan az EU a szankciók alóli mentesítést ad.

Az unión kívülre történő pénzügyi utalásoknál is elérték, hogy ne jöjjön olyan korlátozás, ami a magyar érdekeket sértené.

Továbbra sem támogatják, hogy szankciós listára kerüljenek kínai és török cégek, ez ellehetetlenítené az együttműködést a világgazdaság erős országaival.

Hétfő este folytatódik a szankciós csomag tárgyalása az Állandó Képviselők Tanácsában.

Kedden az Általános Ügyek Tanácsa ülésezik, szerdán EU-Nyugat-Balkán megbeszélés lesz, csütörtök-pénteken pedig az Európai Tanács tagjai, vagyis a tagországok vezetői tartanak csúcstalálkozót.

Címlapról ajánljuk
Berlin is támogatja Mark Rutte NATO-főtitkári jelölését – de ez még kevés

Berlin is támogatja Mark Rutte NATO-főtitkári jelölését – de ez még kevés

Növekszenek a leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte esélyei arra, hogy a hivatalából októberben távozó Jens Stoltenberget váltsa a NATO főtitkári tisztségében. Washington és London után Berlin is hivatalosan bejelentette, hogy a holland jobboldali liberális politikus jelölését támogatja. Az új főtitkár megválasztásához ugyanakkor szükség van valamennyi tagállam támogatására.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.23. péntek, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
MNB: 2024 első felében javulhatnak a bankrendszer konjunkturális kilátásai

MNB: 2024 első felében javulhatnak a bankrendszer konjunkturális kilátásai

Az MNB 2024 januárjában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján a bankrendszer 2023 második felében összességében a konjunktúra enyhe romlását tapasztalta. A bankok szerint a működési költségek emelkedése, a nemzetközi makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a hitelkereslet, illetve a szabályozói környezet alakulása is negatívan hatott. Ezt részben ellensúlyozta a piaci verseny fokozódása, a hazai makrogazdasági környezet és a forrásokhoz való hozzáférés. A következő félévre a verseny, a hazai és nemzetközi makrogazdasági környezet, a hitelkereslet és a források elérhetősége tekintetében is javuló konjunktúrát várnak a bankok, így 2021 vége óta először ismét pozitívba fordulhat az index értéke - közölte honlapján a jegybank.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×