Az elmúlt napok rendkívüli költségvetési megpróbáltatásai után a szociáldemokratákból, a zöldekből és a szabad demokratákból álló kormány belügyminisztere a Bundestag elé terjesztette új menekültpolitikai elképzeléseit. A szociáldemokrata Nancy Faeser által ismertetett tervezet korszakváltást hirdetett a migrációs politikában.

A tervezet első olvasatban történt vitája azonban nem azt erősítette, hogy ténylegesen korszakváltásról lenne szó. A miniszter a jövőbeni menekültpolitika legfőbb elemei között főként a korábbról ismert törekvéseket említette, mindenekelőtt a könnyebb honosítást és a gyorsabb kutasítást. A könnyebb honosítás fő indoka változatlanul a munkaerőhiány.

A tervezet szerint aki Németországban keresi kenyerét, és beilleszkedett, az gyorsabban juthat német útlevélhez, illetve kettős állampolgársághoz is. Aki azonban minden jogalap nélkül tartózkodik az országban, annak hamarabb kell szednie a sátorfáját, és az eddiginél gyorsabban kell kiutasítani.

Az állampolgárság megszerzésének gyorsabb lehetőségével kapcsolatban a szabad demokrata Marco Buschmann igazságügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a reformmal vonzóbbá kívánják tenni Németországot a szakmunkások számára. Ennek részeként

a bevándorlók már öt év németországi tartózkodás után állampolgárságot kaphatnának.

Erre jelenleg legalább nyolc évet kell várniuk.

Sőt még az előirányzott öt év is lefaragható. Azok a bevándorlók ugyanis, akik az iskolában vagy a munkahelyen jól teljesítenek, megfelelő német nyelvtudással rendelkeznek vagy önkéntes munkát végeznek, már három év után számíthatnak honosításra.

Új elem ebben a tekintetben a kettős állampolgárság szélesebb körű bevezetése. Aki honosításért folyamodik, a jövőben nem kellene lemondania eredeti állampolgárságáról

A kettős állampolgárság – mint az ARD közszolgálati médium kiemelte – eddig csak korlátozott "körre" vonatkozott, azaz mindenekelőtt az európai uniós országból érkezettekre, továbbá néhány más "privilegizált" országra.

A tervezetet ismertetve a belügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta a kitoloncolási eljárások egyszerűsítésére, illetve felgyorsítására irányuló törekvést.

"Akit törvény kötelez az ország elhagyására, annak el is kell hagynia Németországot" – fogalmazott a szociáldemokrata politikus. Ennek érdekében a tervezet azt irányozza elő, hogy az illegális bevándorlók őrizetének maximális időtartamát 28 napban állapítják meg. A kormány adatai szerint 2021-ben és 2022-ben évente csekély számú, körülbelül 12 ezer deportálás történt. A Bundestag elé terjesztett tervezet azt valószínűsíti, hogy évente mintegy 600-zal több személyt lehetne kitoloncolni.

Mindez töredéke annak a csaknem 251 ezer bevándorlónak, akinek el kellett volna hagynia az országot.

Belügyminisztériumi források szerint közülük mintegy 201 ezret tesz ki azoknak a száma, akiknek kitoloncolását – úgynevezett tűrési engedéllyel – ideiglenesen felfüggesztették. A "tolerancia" oka lehet betegség, de a szükséges személy azonosító okmányok hiánya is.

Nancy Faeser a Bundestag előtt hangsúlyozta, hogy Németország szolidaritásra épülő ország. A miniszter szavai szerint olyan ország, amely segíti a védelmet keresőket, akinek azonban nincs joga a maradáshoz, annak el kell hagynia az országot. "Ezt az elvet érvényesíteni kell" – jelentette ki.

A tervezet a koalíciós pártok körében sem talált egységes támogatásra. A Zöldek Pártjának több politikusa úgy vélte, hogy a megszorítások nemcsak a bűnözőkét érintik, hanem a védelmet keresőket is. Az ellenzéki konzervatív CDU a tervezett kitoloncolásokkal kapcsolatban úgy vélte, hogy helyes irányban tett lepésről van szó, de ez közel sem elég. A kitoloncolásra ítéltek visszafogadása érdekében a párt sürgette a biztonságos országok listájának bővítését.

A radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt képviselői azt hangsúlyozták, hogy

semmi szükség sincs a migránsok nagy tömegének védelmére.

A Bundestag folytatja a vitát a tervezetről.