Infostart.hu
eur:
363.01
usd:
314.17
bux:
150244.81
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Olaf Scholz német kancellár (j) a német szövetségi parlament (Bundestag) üléstermében 2022. május 19-én. Scholz elmondta, hogy Németország az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását szolgáló új pénzügyi alap felállítását javasolja majd az európai uniós társországoknak a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanács rendkívüli ülésén.
Nyitókép: MTI/EPA/Omer Messinger

Olaf Scholz igazságbeszéde a Bundestagban: nehéz idők jönnek

A német kancellár parlamenti beszédében elismerte, az alkotmánybíróság döntés nyomán nehéz helyzetbe került kormánya: eltörli az energiaárféket, viszont felfüggeszti az adósságféket. Az ellenzék ismét az alkotmánybírósághoz fordul, és alkalmatlannak tartja a kormányfőt.

Egyfajta korszakváltó, a súlyos gazdasági, költségvetési nehézségekből történő talpraállás útját vázoló beszédet vártak a Bundestagban a német kancellártól. Olaf Scholz kormánynyilatkozatára nem sokkal azt követően került sor, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a koalíció korábbi költségvetési előirányzatait. A határozat a szociáldemokratákból, a zöldekből és a szabad demokratákból álló hárompárti kormányt rendkívüli, hatvanmilliárd eurós megtakarításokra kényszeríti.

A karlsruhei bírósági határozat a Scholz-kormány négyéves megbízatásának félidejében született, amikor annak támogatottsága amúgy is a mélyponton van. Ezt tükrözte, hogy az elmúlt hetekben felerősödtek az előre hozott választásokat célzó követelések. Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pedig a szociáldemokrata kancellárnak azt indítványozta, hogy menessze koalíciós partnereit, és a hátralévő két évre a keresztény pártokkal lépjen nagykoalícióra.

A Bundestagban elhangzott Scholz-nyilatkozatban erre egyetlen szóval sem történt utalás, a kancellár egyértelművé tette, hogy a jövőt a jelenlegi koalíció élén tervezi.

Elismerte, hogy az alkotmánybíróság határozata nyomán rendkívül nehéz megpróbáltatások jönnek,

de úgy vélte, hogy a nehézségeket a koronavírus-járvány, de mindenekelőtt az ukrajnai orosz háború okozta. A kancellár megerősítette, hogy rendkívül szigorú kiadáscsökkentésre van szükség, és azt a pénzügyminiszteri bejelentést is, hogy az év végén hatályon kívül helyezik a földgáz és a kőolaj árát elsősorban a magánfogyasztók számára mérséklő energiaárféket. Szerinte ez azért lehetséges, mert az országban ismét elérhetők az árfék felső határa alatti áram- és gáztarifák.

Elismerte, hogy a karlsruhei ítélet megnehezíti az általa vezetett koalíció munkáját.

"Ez az ítélet új realitást teremt a jelenlegi kormány, valamint jövőbeni kormányok számára mind szövetségi, mind tartományi szinten"

– hangoztatta.

Németországnak – mint fogalmazott – olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyeket még soha nem tapasztalt ilyen koncentrációban, illetve ilyen súlyosságban. Az alkotmánybíróság ítéletének következményeivel kapcsolatos koalíciós egyeztetések még nem zárultak le – tette hozzá.

Scholz ugyanakkor azt ígérte, hogy a szociális kiadásokat igyekeznek szinten tartani, mint ahogy törekszenek néhány korábban beígért beruházás megvalósítására is. Egyidejűleg megerősítette pénzügyminisztere, Christian Lindner napokkal ezelőtti bejelentését arról, hogy

a rendkívüli helyzetre tekintettel ideiglenesen felfüggesztik az alkotmányba is belefoglalt, az új hitelek felvételét tiltó adósságféket.

A állam továbbra is ellátja feladatait, a váltság ellenére megbízható szolgáltatásokat biztosít – jelentette ki. Scholz szerint a alkotmánybíróság döntése semmit nem változtat a mindennapokon.

Rendkívül élesen bírálta a kancellárt az ellenzék első számú vezetője, Friedrich Merz. A nagyobbik konzervatív párt, a CDU elnöke alkalmatlannak minősítette Scholzot a kancellári tisztségre.

A kancellári cipő túlzottan nagy Scholznak

– fogalmazott. Fridrich Merz felrótta a kancellárnak, hogy az alkotmánybíróság döntése okozta rendkívül súlyos politikai helyzetre csupán "technikai válaszokat" adott. A CDU elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a leghatározottabban kitart az adósságfék alkotmányban rögzített fenntartása mellett. Kijelentette, hogy pártja ismét az alkotmánybírósághoz fordul, ha az adósságfék alkotmányos rögizitését 2024-re meghosszabbítanák.

Merznél is élesebben bírálta a kancellárt Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt elnöke. A radikális jobboldalinak tartott párt támogatottsága jelentősen nagyobb Scholz pártjáénál, és még inkább a másik két koalíciós párt támogatottságánál.

A német emberek tényleges kormánynyilatkozatot vártak, ehelyett egy "lemondási nyilatkozatot" kaptak

– mondta az AfD-elnök. Weidel szerint az országnak új kormányra van szüksége, olyan kormányra, amely segíti a rendkívül súlyos válságból való kilábalást. Az AfD elnöke ezúttal is főként a menekültek befogadását hányta az Olaf Scholz vezette kormány szemére.

Címlapról ajánljuk
Friedrich Merz vesztét okozhatják a személycseréi – szakértő

Friedrich Merz vesztét okozhatják a személycseréi – szakértő

Bauer Bence szerint a német kancellár saját pozíciója erősítése végett vágott bele személycserék sorába maga körül, de ebbe nem vont be túl sok mindenkit, ami a vesztét okozhatja ősszel, amikor három tartományi választási választás döntő üzenet lehet a pártok közötti erőviszonyokról. Íme a lehetséges forgatókönyvek.

Kekvák: az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz és a KDNP indítványát

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó alaptörvény-módosítás elleni Fidesz–KDNP indítványt. Sulyok Tamás államfő eltávolítása, az országgyűlési képviselők időkorlátja és az alkotmánybírák korhatára ügyében még nincs döntés.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
Trump újabb vámokkal sújt le Kínára

Trump újabb vámokkal sújt le Kínára

A Trump-adminisztráció akár 100%-os vámot vet ki az importált drónokra és alkatrészeikre, hogy csökkentse az Egyesült Államok külföldi – elsősorban kínai – beszállítóktól való függőségét és fellendítse a hazai dróngyártást. A legmagasabb vámtétel a nagyobb, érzékeny képességekkel rendelkező eszközökre vonatkozik, míg szövetséges országok termékei kedvezményes, 10–15%-os kulcsot kapnak. Washington nemzetbiztonsági és ellátásbiztonsági kockázatként tekint a külföldi drónfüggőségre, az ukrajnai háború tapasztalatai nyomán pedig stratégiai iparágként kezeli a szektort. A bejelentésre az amerikai drónipari cégek részvényei emelkedéssel reagáltak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×