Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Olaf Scholz új német kancellár beszédet mond, miután átvette hivatalát Angela Merkel volt kancellártól Berlinben 2021. december 8-án. Olaf Scholz a második világháború utáni Németország kilencedik - és negyedik szociáldemokrata - kancellárja. Elődje, a 2005-ben hivatalba lépett Angela Merkel négy ciklus után távozik a tisztségből.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Sariát ígérnek a palesztin tüntetők Németországban – megszólalt a kancellár

Egy felmérés arra figyelmeztetett, hogy az antiszemita bűncselekmények száma már az október 7-i Hamász-támadással kezdődött közel-keleti háború előtt jelentősen megnőtt az országban. Olaf Scholz szerint adottak a törvények a fellépéshez, csak alkalmazniuk kell őket a hatóságoknak.

A Hamász iszlamista terrorszervezetet éltetve, a palesztinokat támogató, antiszemita, Izrael-ellenes jelszavakat hangoztatva ezrek tüntettek a hét végén több németországi városban. Beszámolók szerint a "legfélemeletesebb" a Ruhr-vidéki Essenben tartott megmozdulás volt, amelynek résztvevői a Hamász mellett az Iszlám Államot és az afganisztáni tálibokat éltették, és kalifátus létrehozását sürgették. Az egyik tüntető pedig a saria bevezetését ígéri, ha a muszlimok többségbe kerülnek az országba,

A háború kitörése óta erősen megnőtt a németországi zsidók fenyegetettsége is, helyi zsidó közösségek, továbbá iskolák és különböző települések antiszemita indíttatású cselekményekről számoltak be. Sajtóbeszámolók szerint ugyanakkor

jelentősen növekedett az antiszemita bűncselekmények száma már a háború előtt is, különösen a harmadik negyedévben.

Minderre a Bundestagban derült fény egy baloldali parlamenti képviselő kérdésére adott, a Rheinische Post című lap által idézett hivatalos jelentés alapján. A beszámolóból – amelyet a legtöbb tekintélyes német médium címoldalán ismertetett – kitűnt, hogy 2023 harmadik negyedévében a rendőrség 540 antiszemita indíttatású bűncselekmény ügyében folytatott nyomozást, százzal több esetben, mint a második negyedévben Az előző esztendő, azaz 2022 harmadik negyedévéhez képest az ilyen jellegű bűncselekmények száma csaknem 140-nel nőtt. A növekedés idén folyamatos volt, azaz az első negyedévben 379, a másodikban 446, a harmadikban pedig 540 ilyen bűncselekményt jegyeztek fel. Szakértők szerint az ilyen jellegű tényleges cselekmények száma ugyanakkor ennél magasabb lehet.

Több újság idézte a Baloldal Pártjának (Die Linke) politikusát, egyben a Bundestag egyik alelnöki tisztségét betöltő képviselőt, aki az antiszemita erőszak, illetve a zsidóellenes fenyegetések növekedését különösen aggasztónak nevezte. Petra Pau arra mutatott rá, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása nyomán Németországban erősen megnőtt az ilyen jellegű antiszemita bűncselekmények száma. Ezeket azonban a parlamenti jelentés még nem tartalmazta, így tartani lehet attól, hogy a zsidók veszélyeztetettsége az országban az év hátralévő részében tovább növekszik – jelentette ki a képviselő.

A hétvégi események nyomán a zsidók, a zsidó élet védelmére szólított fel a német kancellár.

"Aki megtámadja a zsidókat Németországban, az valamennyiünket megtámad"

– hangsúlyozta Olaf Scholz. a Mannheimer Morgen című lapban megjelent interjúban. "Ezért valamennyiünknek ki kell állnunk a zsidók védelme mellett" – fogalmazott a kancellár, aki szerint erkölcsi bátorságról van szó.

A német állam megvédi a zsidó intézményeket – szögezte le. Az antiszemitizmust nem fogjuk eltűrni, kristálytiszta törvényeink vannak – jelentette ki. Utalt arra, hogy az izraeli zászlók elégetése bűncselekmények számít, mint ahogy bűncselekmény ártatlan emberek halálának ünneplése, és antiszemita jelszavak hangoztatása is.

Scholz szerint a német bűnüldöző hatóságok kötelessége az ilyen cselekmények megbüntetése. Ehhez rendelkeznek a szükséges eszközökkel, amelyeket következetesen használniuk kell. "Az a benyomásom, hogy a rendőri szervek és a bíróságok tudják, mit kell tenniük " – fogalmazott a német kancellár.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×