Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
335.35
bux:
0
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Olaf Scholz új német kancellár beszédet mond, miután átvette hivatalát Angela Merkel volt kancellártól Berlinben 2021. december 8-án. Olaf Scholz a második világháború utáni Németország kilencedik - és negyedik szociáldemokrata - kancellárja. Elődje, a 2005-ben hivatalba lépett Angela Merkel négy ciklus után távozik a tisztségből.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Sariát ígérnek a palesztin tüntetők Németországban – megszólalt a kancellár

Egy felmérés arra figyelmeztetett, hogy az antiszemita bűncselekmények száma már az október 7-i Hamász-támadással kezdődött közel-keleti háború előtt jelentősen megnőtt az országban. Olaf Scholz szerint adottak a törvények a fellépéshez, csak alkalmazniuk kell őket a hatóságoknak.

A Hamász iszlamista terrorszervezetet éltetve, a palesztinokat támogató, antiszemita, Izrael-ellenes jelszavakat hangoztatva ezrek tüntettek a hét végén több németországi városban. Beszámolók szerint a "legfélemeletesebb" a Ruhr-vidéki Essenben tartott megmozdulás volt, amelynek résztvevői a Hamász mellett az Iszlám Államot és az afganisztáni tálibokat éltették, és kalifátus létrehozását sürgették. Az egyik tüntető pedig a saria bevezetését ígéri, ha a muszlimok többségbe kerülnek az országba,

A háború kitörése óta erősen megnőtt a németországi zsidók fenyegetettsége is, helyi zsidó közösségek, továbbá iskolák és különböző települések antiszemita indíttatású cselekményekről számoltak be. Sajtóbeszámolók szerint ugyanakkor

jelentősen növekedett az antiszemita bűncselekmények száma már a háború előtt is, különösen a harmadik negyedévben.

Minderre a Bundestagban derült fény egy baloldali parlamenti képviselő kérdésére adott, a Rheinische Post című lap által idézett hivatalos jelentés alapján. A beszámolóból – amelyet a legtöbb tekintélyes német médium címoldalán ismertetett – kitűnt, hogy 2023 harmadik negyedévében a rendőrség 540 antiszemita indíttatású bűncselekmény ügyében folytatott nyomozást, százzal több esetben, mint a második negyedévben Az előző esztendő, azaz 2022 harmadik negyedévéhez képest az ilyen jellegű bűncselekmények száma csaknem 140-nel nőtt. A növekedés idén folyamatos volt, azaz az első negyedévben 379, a másodikban 446, a harmadikban pedig 540 ilyen bűncselekményt jegyeztek fel. Szakértők szerint az ilyen jellegű tényleges cselekmények száma ugyanakkor ennél magasabb lehet.

Több újság idézte a Baloldal Pártjának (Die Linke) politikusát, egyben a Bundestag egyik alelnöki tisztségét betöltő képviselőt, aki az antiszemita erőszak, illetve a zsidóellenes fenyegetések növekedését különösen aggasztónak nevezte. Petra Pau arra mutatott rá, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása nyomán Németországban erősen megnőtt az ilyen jellegű antiszemita bűncselekmények száma. Ezeket azonban a parlamenti jelentés még nem tartalmazta, így tartani lehet attól, hogy a zsidók veszélyeztetettsége az országban az év hátralévő részében tovább növekszik – jelentette ki a képviselő.

A hétvégi események nyomán a zsidók, a zsidó élet védelmére szólított fel a német kancellár.

"Aki megtámadja a zsidókat Németországban, az valamennyiünket megtámad"

– hangsúlyozta Olaf Scholz. a Mannheimer Morgen című lapban megjelent interjúban. "Ezért valamennyiünknek ki kell állnunk a zsidók védelme mellett" – fogalmazott a kancellár, aki szerint erkölcsi bátorságról van szó.

A német állam megvédi a zsidó intézményeket – szögezte le. Az antiszemitizmust nem fogjuk eltűrni, kristálytiszta törvényeink vannak – jelentette ki. Utalt arra, hogy az izraeli zászlók elégetése bűncselekmények számít, mint ahogy bűncselekmény ártatlan emberek halálának ünneplése, és antiszemita jelszavak hangoztatása is.

Scholz szerint a német bűnüldöző hatóságok kötelessége az ilyen cselekmények megbüntetése. Ehhez rendelkeznek a szükséges eszközökkel, amelyeket következetesen használniuk kell. "Az a benyomásom, hogy a rendőri szervek és a bíróságok tudják, mit kell tenniük " – fogalmazott a német kancellár.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és a határidős indexek alapján Európában is eséssel indulhat a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×