Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Olaf Scholz új német kancellár beszédet mond, miután átvette hivatalát Angela Merkel volt kancellártól Berlinben 2021. december 8-án. Olaf Scholz a második világháború utáni Németország kilencedik - és negyedik szociáldemokrata - kancellárja. Elődje, a 2005-ben hivatalba lépett Angela Merkel négy ciklus után távozik a tisztségből.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Sariát ígérnek a palesztin tüntetők Németországban – megszólalt a kancellár

Egy felmérés arra figyelmeztetett, hogy az antiszemita bűncselekmények száma már az október 7-i Hamász-támadással kezdődött közel-keleti háború előtt jelentősen megnőtt az országban. Olaf Scholz szerint adottak a törvények a fellépéshez, csak alkalmazniuk kell őket a hatóságoknak.

A Hamász iszlamista terrorszervezetet éltetve, a palesztinokat támogató, antiszemita, Izrael-ellenes jelszavakat hangoztatva ezrek tüntettek a hét végén több németországi városban. Beszámolók szerint a "legfélemeletesebb" a Ruhr-vidéki Essenben tartott megmozdulás volt, amelynek résztvevői a Hamász mellett az Iszlám Államot és az afganisztáni tálibokat éltették, és kalifátus létrehozását sürgették. Az egyik tüntető pedig a saria bevezetését ígéri, ha a muszlimok többségbe kerülnek az országba,

A háború kitörése óta erősen megnőtt a németországi zsidók fenyegetettsége is, helyi zsidó közösségek, továbbá iskolák és különböző települések antiszemita indíttatású cselekményekről számoltak be. Sajtóbeszámolók szerint ugyanakkor

jelentősen növekedett az antiszemita bűncselekmények száma már a háború előtt is, különösen a harmadik negyedévben.

Minderre a Bundestagban derült fény egy baloldali parlamenti képviselő kérdésére adott, a Rheinische Post című lap által idézett hivatalos jelentés alapján. A beszámolóból – amelyet a legtöbb tekintélyes német médium címoldalán ismertetett – kitűnt, hogy 2023 harmadik negyedévében a rendőrség 540 antiszemita indíttatású bűncselekmény ügyében folytatott nyomozást, százzal több esetben, mint a második negyedévben Az előző esztendő, azaz 2022 harmadik negyedévéhez képest az ilyen jellegű bűncselekmények száma csaknem 140-nel nőtt. A növekedés idén folyamatos volt, azaz az első negyedévben 379, a másodikban 446, a harmadikban pedig 540 ilyen bűncselekményt jegyeztek fel. Szakértők szerint az ilyen jellegű tényleges cselekmények száma ugyanakkor ennél magasabb lehet.

Több újság idézte a Baloldal Pártjának (Die Linke) politikusát, egyben a Bundestag egyik alelnöki tisztségét betöltő képviselőt, aki az antiszemita erőszak, illetve a zsidóellenes fenyegetések növekedését különösen aggasztónak nevezte. Petra Pau arra mutatott rá, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása nyomán Németországban erősen megnőtt az ilyen jellegű antiszemita bűncselekmények száma. Ezeket azonban a parlamenti jelentés még nem tartalmazta, így tartani lehet attól, hogy a zsidók veszélyeztetettsége az országban az év hátralévő részében tovább növekszik – jelentette ki a képviselő.

A hétvégi események nyomán a zsidók, a zsidó élet védelmére szólított fel a német kancellár.

"Aki megtámadja a zsidókat Németországban, az valamennyiünket megtámad"

– hangsúlyozta Olaf Scholz. a Mannheimer Morgen című lapban megjelent interjúban. "Ezért valamennyiünknek ki kell állnunk a zsidók védelme mellett" – fogalmazott a kancellár, aki szerint erkölcsi bátorságról van szó.

A német állam megvédi a zsidó intézményeket – szögezte le. Az antiszemitizmust nem fogjuk eltűrni, kristálytiszta törvényeink vannak – jelentette ki. Utalt arra, hogy az izraeli zászlók elégetése bűncselekmények számít, mint ahogy bűncselekmény ártatlan emberek halálának ünneplése, és antiszemita jelszavak hangoztatása is.

Scholz szerint a német bűnüldöző hatóságok kötelessége az ilyen cselekmények megbüntetése. Ehhez rendelkeznek a szükséges eszközökkel, amelyeket következetesen használniuk kell. "Az a benyomásom, hogy a rendőri szervek és a bíróságok tudják, mit kell tenniük " – fogalmazott a német kancellár.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×