Infostart.hu
eur:
364.55
usd:
309.16
bux:
139128.42
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Olaf Scholz új német kancellár beszédet mond, miután átvette hivatalát Angela Merkel volt kancellártól Berlinben 2021. december 8-án. Olaf Scholz a második világháború utáni Németország kilencedik - és negyedik szociáldemokrata - kancellárja. Elődje, a 2005-ben hivatalba lépett Angela Merkel négy ciklus után távozik a tisztségből.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Sariát ígérnek a palesztin tüntetők Németországban – megszólalt a kancellár

Egy felmérés arra figyelmeztetett, hogy az antiszemita bűncselekmények száma már az október 7-i Hamász-támadással kezdődött közel-keleti háború előtt jelentősen megnőtt az országban. Olaf Scholz szerint adottak a törvények a fellépéshez, csak alkalmazniuk kell őket a hatóságoknak.

A Hamász iszlamista terrorszervezetet éltetve, a palesztinokat támogató, antiszemita, Izrael-ellenes jelszavakat hangoztatva ezrek tüntettek a hét végén több németországi városban. Beszámolók szerint a "legfélemeletesebb" a Ruhr-vidéki Essenben tartott megmozdulás volt, amelynek résztvevői a Hamász mellett az Iszlám Államot és az afganisztáni tálibokat éltették, és kalifátus létrehozását sürgették. Az egyik tüntető pedig a saria bevezetését ígéri, ha a muszlimok többségbe kerülnek az országba,

A háború kitörése óta erősen megnőtt a németországi zsidók fenyegetettsége is, helyi zsidó közösségek, továbbá iskolák és különböző települések antiszemita indíttatású cselekményekről számoltak be. Sajtóbeszámolók szerint ugyanakkor

jelentősen növekedett az antiszemita bűncselekmények száma már a háború előtt is, különösen a harmadik negyedévben.

Minderre a Bundestagban derült fény egy baloldali parlamenti képviselő kérdésére adott, a Rheinische Post című lap által idézett hivatalos jelentés alapján. A beszámolóból – amelyet a legtöbb tekintélyes német médium címoldalán ismertetett – kitűnt, hogy 2023 harmadik negyedévében a rendőrség 540 antiszemita indíttatású bűncselekmény ügyében folytatott nyomozást, százzal több esetben, mint a második negyedévben Az előző esztendő, azaz 2022 harmadik negyedévéhez képest az ilyen jellegű bűncselekmények száma csaknem 140-nel nőtt. A növekedés idén folyamatos volt, azaz az első negyedévben 379, a másodikban 446, a harmadikban pedig 540 ilyen bűncselekményt jegyeztek fel. Szakértők szerint az ilyen jellegű tényleges cselekmények száma ugyanakkor ennél magasabb lehet.

Több újság idézte a Baloldal Pártjának (Die Linke) politikusát, egyben a Bundestag egyik alelnöki tisztségét betöltő képviselőt, aki az antiszemita erőszak, illetve a zsidóellenes fenyegetések növekedését különösen aggasztónak nevezte. Petra Pau arra mutatott rá, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása nyomán Németországban erősen megnőtt az ilyen jellegű antiszemita bűncselekmények száma. Ezeket azonban a parlamenti jelentés még nem tartalmazta, így tartani lehet attól, hogy a zsidók veszélyeztetettsége az országban az év hátralévő részében tovább növekszik – jelentette ki a képviselő.

A hétvégi események nyomán a zsidók, a zsidó élet védelmére szólított fel a német kancellár.

"Aki megtámadja a zsidókat Németországban, az valamennyiünket megtámad"

– hangsúlyozta Olaf Scholz. a Mannheimer Morgen című lapban megjelent interjúban. "Ezért valamennyiünknek ki kell állnunk a zsidók védelme mellett" – fogalmazott a kancellár, aki szerint erkölcsi bátorságról van szó.

A német állam megvédi a zsidó intézményeket – szögezte le. Az antiszemitizmust nem fogjuk eltűrni, kristálytiszta törvényeink vannak – jelentette ki. Utalt arra, hogy az izraeli zászlók elégetése bűncselekmények számít, mint ahogy bűncselekmény ártatlan emberek halálának ünneplése, és antiszemita jelszavak hangoztatása is.

Scholz szerint a német bűnüldöző hatóságok kötelessége az ilyen cselekmények megbüntetése. Ehhez rendelkeznek a szükséges eszközökkel, amelyeket következetesen használniuk kell. "Az a benyomásom, hogy a rendőri szervek és a bíróságok tudják, mit kell tenniük " – fogalmazott a német kancellár.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás az új magyar–amerikai kapcsolatokról: két személyes ígéret sorsa lehet kérdéses

Magyarics Tamás az új magyar–amerikai kapcsolatokról: két személyes ígéret sorsa lehet kérdéses

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint bár várhatóan változni fognak a magyar-amerikai kapcsolatok a Tisza Párt választási győzelmével, de mindez nem jelenti azt, hogy a kormánytól független megállapodások, például a hadiipari eszközbeszerzések leállnának. Magyarics Tamást kérdezte az InfoRádió az Aréna című műsorban.

Toroczkai Lászlóval is egyeztetett a köztársasági elnök

A Mi Hazánk elnökével, Toroczkai Lászlóval is egyeztetett Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában szerdán. Az államfő egymás után fogadta az új Országgyűlésbe bejutó pártok vezetőit. Magyar Pétert felkérte kormányalakításra, az új Országgyűlés alakuló ülése május 6-7. környékén lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×