Infostart.hu
eur:
390.46
usd:
337.84
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Five stacks of newly minted one pound coins arranged in increasing height on British pound notes.
Nyitókép: Rosemary Calvert/Getty Images

Euróbevezetés - megváltozott a céldátum Bulgáriában

Bulgária egy évvel kitolta, 2025 elejére az euróbevezetés céldátumát - közölte a kormány sajtószolgálata szerdán.

A halasztást nem indokolták, de már február elején az akkori pénzügyminiszter is úgy látta, hogy az eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti csatlakozásnak nincs sok esélye, mert Bulgária lemaradásban van a szükséges törvényi előfeltételek megteremtésében.

Bulgária eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti belépés céldátumának tarthatóságát több szakértő kétségbe vonta egyebek mellett a magas infláció miatt. A nemzeti statisztikai hivatal kimutatása alapján 2022-ben 15,3 százalékos volt az éves infláció Bulgáriában, ami a nyolcadik legmagasabb ráta volt az EU-ban

Az euróövezethez való csatlakozás egyik kritériuma, amelyet az összes uniós tagállam által 1993-ban ratifikált maastrichti szerződésben rögzítettek, az árstabilitásra vonatkozik. Ez arról szól, hogy az uniós összehasonlítási célokra kalkulált éves harmonizált fogyasztói árindex (HICP) nem lehet 1,5 százalékponttal magasabb, mint a három legjobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának az átlaga.

Bulgáriában 6,4 százalék volt az infláció szeptemberben az augusztusi 7,5 százalék után, míg az euróövezetben az augusztusi 5,2 százalékról szeptemberben 4,3 százalékra, az EU-ban 5,9 százalékról 4,9 százalékra változott.

Bulgária 2007 óta tagja az Európai Uniónak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×