Infostart.hu
eur:
355.91
usd:
305.96
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Izraeli légitámadás Gázában 2023. október 15-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Szakértő: a Hamász épp az ellenkezőjét érte el, mint amit akart

Annak ellenére, hogy lejárt a Gázai övezet északi részének elhagyására – Izrael által – szabott határidő, a felsorakozott szárazföldi erők egyelőre nem kezdték meg a bevonulást a Hamász által uralt területre. Mire várhat az izraeli hadsereg és vezetés? Csepregi Zsolt Izrael-szakértőt kérdeztük.

Az izraeli vezetés kezdeti célja az volt, hogy a Hamászt teljes mértékben el kívánja pusztítani az október 7-i támadások miatt, néhány napja azonban a törekvéseiket átfogalmazták, miszerint

csak azokat a Hamász katonai vezetőket, terroristákat kívánják likvidálni, akik elkövették a támadásokat

– ismertette Csepregi Zsolt.

Azóta az izraeli légierő már azt is bejelentette, hogy elkészült a lista azokról a személyekről, akik részt vettek a terrortámadásban, és az elmúlt napokban, órákban az látszik, hogy ugyan az izraeli szárazföldi erők körbevették a Gázai övezetet, és limitált beavatkozásokat hajtanak végre bizonyos célpontokkal szemben, az átfogó szárazföldi offenzíva várat magára, és továbbra is legfőképp az izraeli légierő hajt végre precíziós csapásokat, igyekezve megsemmisíteni a Hamász katonai infrastruktúráját, likvidálni a terrorista személyeket.

Azzal kapcsolatban, hogy miért gondolhatta meg magát az izraeli vezetés, az Izrael-szakértő elmondta: az egyik leglényegesebb, hogy beindultak bizonyos nemzetközi tárgyalási folyamatok, amik azt a kérdést boncolgatják, hogy mi követné magát a háborút? Egyrészt, Izrael számára az első és legfontosabb, hogy a Hamász ne tudja folytatni büntetlenül azt az eszkalációt, amit október 7-én elkövetett, azt a fajta terrortámadást, aminek során mára 1300 izraeli polgár (döntő többségük civil) vesztette életét. Másfelől viszont nyilván Gázának is biztosítani kellene valamifajta politikai jövőt – tette hozzá Csepregi Zsolt, emlékeztetve: eddig a Hamász volt az a politikai szervezet, ami ezt a területet kormányozta.

A megoldás tehát olyasmi lehet, hogy Izrael likvidálja azokat, akik a terrortámadást elkövették – vagy a jövőben elkövethetnének hasonlókat – miközben a Gázai övezet sem omlik össze kormányzási értelemben,

hanem integrálva lesz abba a regionális átalakulási folyamatban, aminek az egyik eleme az izraeli–szaudi kiegyezés, ami voltaképp a közel-keleti együttműködés újrakonstruálását jelenti – magyarázta. „Ezek voltak azok a tárgyalások, amik beindultak az Egyesült Államok és más arab országok közreműködésével, jelezve Izraelnek, hogy az első napokban kialakított megközelítése nem folytatható, hanem ennél egy koncentráltabb választ szükséges adnia, és csak a Hamász katonai szárnyát célba vennie.”

Szerinte egy átfogó szárazföldi offenzívának beláthatatlan következményei lennének mind az izraeli haderőre nézve – gondolva arra, hogy esetleg

a Hezbollah északról, Libanon irányából újabb frontot nyithatna a zsidó állammal szemben, ami regionális konfliktussá szélesíthetné a háborút –,

mind a gázai civil lakosságra, hiszen egy házról házra bevonulás óriási véráldozattal járna. „Így is több mint kétezer palesztin halt már meg a Gázai övezetben.”

Izrael ezzel szemben néhány nap után limitálta a szárazföldi ambícióit, és saját határidejét is folyamatosan kitolja, folytatva a Hamász vezetőinek – főleg a légierővel folytatott – likvidálását. „Tehát itt, változtak a megközelítések, a célok, mert lehetett látni, hogy elindulhat végül egy olyan eszkalációs spirálon, aminek beláthatatlan, hogy hol a vége.”

Egy esetleges iráni beavatkozást illetően Csepregi Zsolt azt mondta: ezt racionális indokokkal nem lehetne megmagyarázni.

Izrael elrettentő képessége pont abban áll, hogy ugyan le lehet győzni, de ez olyan árat követelne meg a támadótól, hogy a továbbiakban az a hatalom nem maradna jelentős regionális szereplő.

Nem elfelejtendő, hogy Izraelnek jelenleg több mint félmillió katonája van fegyverben, nem beszélve a több száz vadászgépről, rakétaarzenálról, tüzérségről, tankokról – tette hozzá a szakértő. Mindemellett az Egyesült Államok két anyahajócsoportot a térségbe vezényelt, hogy mindenki számára világos legyen, hogy ne avatkozzon be a zsidó állammal szemben, amíg a Hamász elleni háborúját folytatja.

Hozzátette: természetesen nem mindig a ráció érvényesül az egyes konfliktusokban, ezért történhet olyan kalkuláció, miszerint a felek besodródnak egy regionális konfliktusba, így paradox mód minden érintett érdeke ezt elkerülni, leszámítva talán a Hamászt, mert így le kerülne a nyomás róla.

Béke?

Az Izrael-szakértő meglátása szerint, amennyiben Izraelnek sikerül az október 7-i terrortámadás felelőseit likvidálnia, és utána sikerül összehozni egy tárgyalási folyamatot Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, más arab államok, Törökország, közvetett mód akár Irán részvételével, akkor van realitása a térségnek egy olyan békepályára állnia, ahol megoldást kívánnak találni azokra a kérdésekre, amik ez idáig nem voltak megoldva. Szerinte a Hamász épp az ellenkezőjét érte el a támadásával, mint amit elérni kívánt, hiszen Izrael számára a regionális együttműködés innentől kezdve még fontosabb lesz.

„Komolyan senki nem kívánta megakadályozni Izraelt a háborújában, hiszen az a harcmodor, amit a Hamász egy hete mutatott, innentől kezdve bármelyik közel-keleti állam ellen bevethető, ami egy olyan jövő, amit minden szereplő érdeke elkerülni”

– magyarázta Csepregi Zsolt.

Szerinte a háború után, de akár már közben is, olyan tárgyalási folyamatok indulnak be, amik új válaszokat kívánnak találni a Közel-Kelet problémáira, mert más, mint látható, nem fogja tudni megoldani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×