eur:
389.73
usd:
362.78
bux:
68042.48
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
Izraeli légitámadás Gázában 2023. október 15-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Szakértő: a Hamász épp az ellenkezőjét érte el, mint amit akart

Annak ellenére, hogy lejárt a Gázai övezet északi részének elhagyására – Izrael által – szabott határidő, a felsorakozott szárazföldi erők egyelőre nem kezdték meg a bevonulást a Hamász által uralt területre. Mire várhat az izraeli hadsereg és vezetés? Csepregi Zsolt Izrael-szakértőt kérdeztük.

Az izraeli vezetés kezdeti célja az volt, hogy a Hamászt teljes mértékben el kívánja pusztítani az október 7-i támadások miatt, néhány napja azonban a törekvéseiket átfogalmazták, miszerint

csak azokat a Hamász katonai vezetőket, terroristákat kívánják likvidálni, akik elkövették a támadásokat

– ismertette Csepregi Zsolt.

Azóta az izraeli légierő már azt is bejelentette, hogy elkészült a lista azokról a személyekről, akik részt vettek a terrortámadásban, és az elmúlt napokban, órákban az látszik, hogy ugyan az izraeli szárazföldi erők körbevették a Gázai övezetet, és limitált beavatkozásokat hajtanak végre bizonyos célpontokkal szemben, az átfogó szárazföldi offenzíva várat magára, és továbbra is legfőképp az izraeli légierő hajt végre precíziós csapásokat, igyekezve megsemmisíteni a Hamász katonai infrastruktúráját, likvidálni a terrorista személyeket.

Azzal kapcsolatban, hogy miért gondolhatta meg magát az izraeli vezetés, az Izrael-szakértő elmondta: az egyik leglényegesebb, hogy beindultak bizonyos nemzetközi tárgyalási folyamatok, amik azt a kérdést boncolgatják, hogy mi követné magát a háborút? Egyrészt, Izrael számára az első és legfontosabb, hogy a Hamász ne tudja folytatni büntetlenül azt az eszkalációt, amit október 7-én elkövetett, azt a fajta terrortámadást, aminek során mára 1300 izraeli polgár (döntő többségük civil) vesztette életét. Másfelől viszont nyilván Gázának is biztosítani kellene valamifajta politikai jövőt – tette hozzá Csepregi Zsolt, emlékeztetve: eddig a Hamász volt az a politikai szervezet, ami ezt a területet kormányozta.

A megoldás tehát olyasmi lehet, hogy Izrael likvidálja azokat, akik a terrortámadást elkövették – vagy a jövőben elkövethetnének hasonlókat – miközben a Gázai övezet sem omlik össze kormányzási értelemben,

hanem integrálva lesz abba a regionális átalakulási folyamatban, aminek az egyik eleme az izraeli–szaudi kiegyezés, ami voltaképp a közel-keleti együttműködés újrakonstruálását jelenti – magyarázta. „Ezek voltak azok a tárgyalások, amik beindultak az Egyesült Államok és más arab országok közreműködésével, jelezve Izraelnek, hogy az első napokban kialakított megközelítése nem folytatható, hanem ennél egy koncentráltabb választ szükséges adnia, és csak a Hamász katonai szárnyát célba vennie.”

Szerinte egy átfogó szárazföldi offenzívának beláthatatlan következményei lennének mind az izraeli haderőre nézve – gondolva arra, hogy esetleg

a Hezbollah északról, Libanon irányából újabb frontot nyithatna a zsidó állammal szemben, ami regionális konfliktussá szélesíthetné a háborút –,

mind a gázai civil lakosságra, hiszen egy házról házra bevonulás óriási véráldozattal járna. „Így is több mint kétezer palesztin halt már meg a Gázai övezetben.”

Izrael ezzel szemben néhány nap után limitálta a szárazföldi ambícióit, és saját határidejét is folyamatosan kitolja, folytatva a Hamász vezetőinek – főleg a légierővel folytatott – likvidálását. „Tehát itt, változtak a megközelítések, a célok, mert lehetett látni, hogy elindulhat végül egy olyan eszkalációs spirálon, aminek beláthatatlan, hogy hol a vége.”

Egy esetleges iráni beavatkozást illetően Csepregi Zsolt azt mondta: ezt racionális indokokkal nem lehetne megmagyarázni.

Izrael elrettentő képessége pont abban áll, hogy ugyan le lehet győzni, de ez olyan árat követelne meg a támadótól, hogy a továbbiakban az a hatalom nem maradna jelentős regionális szereplő.

Nem elfelejtendő, hogy Izraelnek jelenleg több mint félmillió katonája van fegyverben, nem beszélve a több száz vadászgépről, rakétaarzenálról, tüzérségről, tankokról – tette hozzá a szakértő. Mindemellett az Egyesült Államok két anyahajócsoportot a térségbe vezényelt, hogy mindenki számára világos legyen, hogy ne avatkozzon be a zsidó állammal szemben, amíg a Hamász elleni háborúját folytatja.

Hozzátette: természetesen nem mindig a ráció érvényesül az egyes konfliktusokban, ezért történhet olyan kalkuláció, miszerint a felek besodródnak egy regionális konfliktusba, így paradox mód minden érintett érdeke ezt elkerülni, leszámítva talán a Hamászt, mert így le kerülne a nyomás róla.

Béke?

Az Izrael-szakértő meglátása szerint, amennyiben Izraelnek sikerül az október 7-i terrortámadás felelőseit likvidálnia, és utána sikerül összehozni egy tárgyalási folyamatot Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, más arab államok, Törökország, közvetett mód akár Irán részvételével, akkor van realitása a térségnek egy olyan békepályára állnia, ahol megoldást kívánnak találni azokra a kérdésekre, amik ez idáig nem voltak megoldva. Szerinte a Hamász épp az ellenkezőjét érte el a támadásával, mint amit elérni kívánt, hiszen Izrael számára a regionális együttműködés innentől kezdve még fontosabb lesz.

„Komolyan senki nem kívánta megakadályozni Izraelt a háborújában, hiszen az a harcmodor, amit a Hamász egy hete mutatott, innentől kezdve bármelyik közel-keleti állam ellen bevethető, ami egy olyan jövő, amit minden szereplő érdeke elkerülni”

– magyarázta Csepregi Zsolt.

Szerinte a háború után, de akár már közben is, olyan tárgyalási folyamatok indulnak be, amik új válaszokat kívánnak találni a Közel-Kelet problémáira, mert más, mint látható, nem fogja tudni megoldani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bujdos Eszter az üzemanyagárakról: most lehetünk optimisták

Bujdos Eszter az üzemanyagárakról: "most lehetünk optimisták"

A kormányzat nyomásának engedve, illetve az olaj világpiaci árának következtében folyamatosan csökken az üzemanyagok ára a hazai benzinkutakon. Ha a forint erősödni tudna a dollárhoz képest, akkor az árak elérnék a régiós középmezőny átlagát. Az InfoRádió az árak alakulásának hátteréről és a várakozásokról kérdezett szakértőt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×