Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Izraeli légitámadásban összedőlt épület romjai között egy palesztin férfi Gázában 2023. október 15-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Gáza "az utolsó órákban" lehet

Miközben Izrael fokozta a lélektani nyomást a Gázai övezet beígért inváziójának késleltetésével, az amerikai elnök szerint „nagy hiba” lenne, ha elfoglalná a területet. A gázai kórházak azt mondták: 24 órán belül kifogy az üzemanyaguk. Izrael viszont a földsáv déli részén visszakapcsolta a vizet.

Hétfő hajnalban még mindig váratott magára a múlt heti Hamász-terror válaszaként beígért brutális ellencsapás. Illetve a sokat emlegetett, Gáza elleni izraeli földi invázió.

A hétvégén a távozásra felszólító röplapok hatására aki tudott, menekült a palesztin lakosságú övezet északi részéről, miközben egyesek PR-húzásnak minősítették azt az izraeli lépést, hogy visszakapcsolták a déli szektor vízellátását (ezzel is a távozásra ösztökélve az északi rész lakóit).

Menekülők tucatjai haltak meg

Az izraeliek két biztonságos útvonalat jelöltek ki az evakuációra, de a Hamász vádjai szerint szombaton légitámadást hajtottak végre több tucat távozó család ellen, amiben körülbelül 70-en meghaltak. Az izraeli hadsereg ezt tagadta, azt állítva, hogy a terroristák elaknásították az utat, és azt mondta: ki kell vizsgálni az állításokat.

Közben egyre több hang próbálja mérsékletre inteni az izraeli vezetést – még a legközelebbi szövetséges, az Egyesült Államok is. Joe Biden elnök például azt mondta:

a Gázai övezet megszállása „nagy hiba lenne.

Nézzék, mi történt Gázában! Szerintem a Hamász és a Hamász szélsőséges elemei nem képviselik az egész palesztin népet. Szerintem nagy hiba lenne, ha Izrael ismét elfoglalná Gázát” – magyarázta, hozzátéve, hogy szükséges „északon a Hezbollah és délen a Hamász szélsőségesek kiiktatása”.

Biden: kétállami megoldás kell, „de nem most”

A meglehetősen nehezen beszélő Biden a 60 Minutes nevű amerikai tévéműsor neki a kérdésekkel besegítő riporterének azt válaszolta, hogy „igen,

a Hamászt teljesen meg kell semmisíteni, de

utat kell építeni a palesztin államiság felé.

Jött a kérdés, hogy akkor Izrael köteleződjön-e el a „kétállami megoldás” mellett. „Nem, nem most, de azt hiszem, Izrael érti, hogy a palesztinok jelentős része nem osztja a Hamász és a Hezbollah nézeteit”.

Mindezzel azonban – az eddigi nyilatkozatok fényében – Biden egyik oldalt, illetve azok külföldi támogatóit sem nyeri magának, és nem is kínált konkrét kiutat a helyzetből. Az amerikai elnöknek korábban meglehetősen hűvös volt a viszonya Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Ezen javított az, hogy kiállt Izrael mellett és amerikai hadihajókat is küldött a térségbe. Izrael burkolt bírálata azonban ismét ellene hangolhatja azokat az izraeli politikusokat, akik megtorlást és leszámolást akarnak.

Guterres: engedjék el a túszokat, engedjék be a segélyt

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár gyors és akadály nélküli bejutást kért Gázába a humanitárius segélynek, de közben az izraeli túszok feltétel nélküli szabadon engedését is követelte.

„A túszok nem lehetnek alku tárgyai” – mondta. Izrael 150-ről 122-re módosította az általa elismert, Gázába vitt túszok számát. Köztük van

  • 8 német,
  • 5 amerikai,
  • 2 mexikói
  • és britek is.

A Hamász azt állította, hogy az izraeli légitámadásokban 22 túsz meghalt. Az izraeliek szombaton pedig azt, hogy „limitált” behatolások során megtalálták néhány megölt túsz holttestét. A hozzátartozók egy része azonban dühös, mert úgy érzik, magukra hagyták őket.

Beígérték az egyiptomi határátkelő megnyitását

Az eddigi izraeli légicsapásokban és a ciszjordániai rendteremtő akciókban már háromezerhez közelített a palesztin áldozatok száma és Gázában

a halottak egy részét korábban fagylalt árusítására használt hűtőkocsikban tárolják.

A sebesültek száma – a Reuters jelentése szerint – elérte a 10 ezret. Az ENSZ helyi humanitárius hivatala (OCHA) szerint az övezet kórházai 24 órán belül kifogynak az üzemanyagból, ami azt jelenti, hogy az áramszünettel járó izraeli blokád közepette már nem tudnak majd áramot termelni. Nekik tehát nagy szükségük van a segélyre.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt ígérte, hogy újra nyitják a gázai-egyiptomi határon lévő rafahi határátkelőt a segély számára és az amerikai média szerint ez magyar idő szerint reggel hét órára volt várható.

A határ egyiptomi oldalán már sorban álltak a szállítmányokkal megrakott kamionok, miközben a gázai oldalon azok a külföldiek várakoztak, akik azt remélik, hogy ezen az átkelőn majd kiengedik őket az ostromzár alá vont és brutális invázióra számító területről.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×