A geotermikus erőművek eddig nem működtek termálforrások nélkül. Német remények szerint egy új technológia ezen változtatni fog, A tervezett új eőmű avatására a német kancellár Bajorországba érkezett, Olaf Scholz Geretsriedben Markus Söder bajor miniszterelnök társaságában "ünnepel".

A fosszilis energiaforrásokról a megújuló forrásokra való átállás az ukrajnai orosz háború nyomán Németország számára még égetőbbé vált, kezdve a napelemektől egészen a szélenergiáig, de ezt szolgálja a geotermikus energia is, amelynek új technológiájával az ország kísérletezik.

A ZDF német közszolgálati televízió beszámolója szerint a bajoroszági Geretsriedben a fúrók négy és fél kilométer mélyen "hatoltak" a földbe. A termálvizen alapuló hagyományos geotermikus erőművek esetében ilyen mélységre egyáltalán nem volt szükség, de ilyen technológia eddig csak az Egyesült Államokban működik.

A új technológián alapuló erőműhöz szükséges fúrásokat a kancellár kutatási minisztere társaságában, az amúgy a politikai rivális, ellenzéki, konzervatív bajor kormányfő, Markus Söder vendégeként szemlélte. A projekt ügyvezető igazgatója, az izlandi születésű Daniel Mölk szerint a föld hőjének felhasználására a villamos energia előállítása, illetve az épületek fűtése érdekében van szükség. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az új technológia felgyorsíthatja az energetikai átállást. Mölk szerint

a tervezett technológia a megújuló energiaforrások "harmadik oszlopa" lehet.

A ZDF által idézett kutatók szerint a geotermikus energia nagy lehetőség Németország számára, a nap- és szélerőművek létesítése mellett a geotermikus energia rendkívüli potenciált jelenthet. Utaltak arra, hogy a családi házak esetében a százméteres fúrások nyomán hőszivattyúkkal nyert geotermikus energiától a négy kilométeres fúrások nyomán előállított energiáig a jövőbeni készletek Németország energiaszükségleteinek egynegyedét, de akár egyharmadát fedezhetik.

A geotermikus energia eddig a megújuló energiaforrások mindössze négy százalékát tette ki Németországban, az új technológia ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a föld mélyebb rétegeiből az eddiginél több helyszínen energiát nyerjenek. Mostanáig ugyanis az erőművek a forró termálforrásokra voltak utalva, ilyen forrásokhoz azonban Németországban nem mindenütt lehet hozzájutni.

A kutatások során fény derült arra, hogy négy és fél-öt kilométeres mélységben 160 Celsius-fok van. Az új technológia azonban jóval drágább, mint a "hagyományos" geotermikus erőművek esetében.

"Minél mélyebbek a fúrások, annál magasabbak a költségek, a többi között azért is, mert a fúráshoz használt berendezés jóval nagyobb" – fogalmazott az egyik kutató.

Az új modell ára 180 millió euró, hatszorosa az eddig használt berendezések költségeinek.

Ugyanakkor a költségek felét uniós támogatásból fedezik.

A ZDF idézte az avatásra érkezett német kancellárt, aki hangsúlyozta, hogy a geotermikus energia segíti a kormány által kitűzött klímacélok megvalósítását. Olaf Scholz szerint nem csupán egy rendkívüli mérnöki munkáról van szó, hanem egy hatalmas lépésről az energiaátállás terén. "Ha sikerül a geotermikus energiát termálvíztől függetlenül több helyen is hasznosítani, az tisztább hőellátást tenne lehetővé, és közelebb hozza az országot a kitűzött célok megvalósításáho" – hangoztatta a kancellár

Ha minden a tervek szerint halad, az erőmű a bajorországi körzetben akár 30 ezer ember hő- és árameltátását képes biztosítani. Az erőmű a ZDF szerint 2024-ben már áramot termelhet.