Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a fekete-tengeri Kígyó-szigetet védő katonák emlékhelyén 2023. július 8-án, Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háborújának 500. napján. A Kígyó-szigeten szolgáló ukrán határőrök akkor váltak híressé, amikor amikor megtagadták, hogy megadják magukat az orosz hadseregnek a háború első napjaiban.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata

Fordulat jöhet a háborúban, itt az ukrán bejelentés az amerikai tárgyalásokról

Ukrajna már a jövő héten tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú megállapodásról - jelentette az RBK-Ukraina ukrán hírportál hétfőn az ukrán elnöki iroda vezetőjének közlésére hivatkozva.

Andrij Jermak Telegram-csatornáján azt írta: Kijev konkrét és hosszú távú elkötelezettséget szeretne kapni Washingtontól, hogy segít legyőzni Oroszországot, és megakadályozni egy esetleges újabb, jövőbeni orosz agressziót.

A megállapodást annak a nyilatkozatnak szellemében kötik meg, amelyben a hét vezető ipari országot tömörítő G7 csoport vezetői állapodtak meg a július eleji vilniusi NATO-csúcstalálkozón.

"A nyilatkozathoz már több mint egy tucat más ország is csatlakozott, és hétről hétre újabbak követik őket. Az aláírókkal Ukrajna konkrét biztonsági garanciákat tartalmazó kétoldalú megállapodások rendszerét hozza létre. Jelenleg ilyen kétoldalú megállapodásokon dolgozunk mindegyik partnerrel" - tájékoztatott Jermak.

Szó van védelmi és pénzügyi támogatásról, valamint Oroszország elleni újabb szankciókról és Moszkva megbüntetéséről

- tette hozzá.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozón a G7 csoport nyilatkozatában hosszú távú védelmi és gazdasági támogatást helyezett kilátásba Ukrajnának az orosz agresszióval szemben.

Jermak megerősítette, hogy a jövő héten Szaúd-Arábiában a szövetséges országok állam- és kormányfőinek tanácsadói nemzetközi találkozót tartanak, melynek középpontjában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "béketerve" fog állni. Ennek legfontosabb része

az orosz csapatkivonás Ukrajna teljes területéről, beleértve a Krím félszigetet.

A The Wall Street Journal a múlt héten számolt be arról, hogy augusztus 5-én és 6-án 30 ország delegációja érkezik a szaúd-arábiai Dzsiddába, hogy megvitassa az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeit.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×