Az államfő június elején terjesztette elő a jogszabályhoz javasolt módosításait. Az eredeti törvény röviddel ezelőtt, május végén lépett hatályba, de az államfő utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kért róla.

Az államfői módosításokat a szejm már június közepén megszavazta, az ellenzéki többségű szenátus azonban később elutasította. A szejm pénteken erről a szenátusi határozatról szavazott: a 460 fős házban 235 képviselő voksolt ellene, 214-en támogatták, négy honatya tartózkodott.

A jogszabály értelmében egy, a szejm által megválasztandó kilenctagú közigazgatási bizottság fogja elemezni a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján

kezdeményezheti a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését.

A törvény eredeti változata szerint az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhattak volna ki: például tíz évig nem kerülhettek volna olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.

A jóváhagyott államfői módosítások nyomán a nemzetbiztonsági átvilágításra és a közpénzekre vonatkozó előírásokat törölték, a bizottság csak azt állapíthatja meg, hogy az érintett személy orosz befolyás alatt cselekedett, s ezért "hiányoznak nála a szükséges garanciák a közérdekű tevékenység megfelelő végzéséhez". A bizottságba nem választhatnak be parlamenti képviselőket, egyértelműen szakértői testületről lesz szó.

A bizottság döntése bírósági úton vitatható.

Az ellenzék az őszi lengyel parlamenti választásokkal hozza összefüggésbe a törvényt, valamint annak módosított változatát is. Szerintük a bizottság megakadályozhatja például Donald Tusknak, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform elnökének indulását a választásokon. A jogszabály miatt az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Csütörtökön az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság a törvény hatályon kívül helyezését javasolta Varsónak.