A fő kérdés, hogy milyen összefüggések vannak a környezet állapota, és a humán egészségügy között, hogyan hatnak egymásra, illetve nekünk mit kell tennünk annak érdekében, hogy ez a hatás minél kevésbé negatív, és ha lehetőség van rá, akkor pozitív irányba forduljon – erről szól a WHO 7. környezetvédelmi és egészségügyi konferenciája. Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke az InfoRádióban elmondta, a társadalmainknak, az ENSZ-nek, az összes tagállamának és a nyolcmilliárd embernek a Földön gyors transzformációra van szüksége a gazdaság szervezésében, életmódjában, az erőforrásokkal való gazdálkodásban annak érdekében, hogy elkerüljük nagyon komoly összeomlást.

A transzformáció egyik fontos eleme, hogy miképpen tudjuk egészségben tartani a környezetünket.

Azt már megértettük, hogy az emberi egészség és a környezet egészsége olyan mértékben összefügg, hogy ha a környezetünkben akár a növényvilág, akár az állatvilág hanyatlik, annak visszahatásai vannak a humán egészségügyre – magyarázta.

Az egészségügyi és környezeti kihívások eltérőek Kanadában, Magyarországon vagy a Fülöp-szigeteken. A szakértő szerint nem is az a lényeg, hogy mennyire eltérőek ezek a kihívások, hanem hogy az ott megjelentő kihívások miként hatnak egymásra, és hogyan kapcsolják össze ezeket a régiókat.

"A Covid megmutatta, hogy ha van egy olyan része a világnak, ahol a fertőzés szabadjára van engedve, akkor az az egész világra visszahat. Megmutatta a Covid-válság azt is, hogy ha van egy olyan rendszer, amit többé-kevésbé mindnyájan követünk egy pandémia lefékezésében, akkor a pozitív hatásai ott is megjelennek, ahol esetleg sokkal enyhébbek voltak eddig a tünetek" – mondta Kőrösi Csaba.

Hozzátette: a Covid-válság egyik gócpontja Európa volt, talán azért, mert későn indította be azokat a rendszereit, amelyek szükségesek lettek volna a megelőzésre és kezelésre. Azt is meg kellett tanulnunk közben, hogy ha egyetlen ilyen gócpont van, akkor az mindenhova el fog jutni.

Fenntartható fejlődési célok

Amikor az ENSZ tagállamai 2014-ben elfogadták a fenntartható fejlődési célokat, egy globális vízió volt arról, hogy hol szeretnénk látni a földet 2030-ra. A jövőkép tartalmazott a humán egészségügyre, a humán jólétre, a gazdaságra, az energiára, a városokra, a környezetre, abiodiverzitása és sok más területre egy-egy olyan célt, melynek elérése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy jól kiszámítható fejlődési transzformációs pályát befusson az emberiség. Körösi Csaba szerint időben félúton járunk, de ez nem azt jelenti, hogy az eredmények felét elértük volna. Optimális számítások szerint is 15-19 százalék körül lehet most az eredmény, tehát

ha csak egy picit gyorsabban mennénk, az sem eredményezné azt a célt, amiben hét éve megegyeztek a tagállamok.

Kőrösi Csaba úgy véli, most már kurzusváltásra van szükség, és meg kell állapodni abban, hogy melyik országnak mik a legfontosabb kérdések, és ezen belül mik azok a projektek, befektetések, politikák, amelyek alapvető irányváltást tudnának hozni.

"Hiteles és befutható lehet ez a pálya, ha a világ vezetői szeptemberben New Yorkban azt mondják, hogy megértették a helyzetet, az eddigi elmaradások okait, hogy mi hiányzik a végrehajtási rendszerből, és tudják, mit kell hozzáadni, mik azok a projektek, amik kisegíthetik az emberiséget abból, hogy a mainál nagyobb válságba sodródjunk. Ugyanakkor ha ezt nem sikerül megtenni – például mert a geopolitikai megosztottság olyan nagy, hogy részletnek tűnő kérdésekben nem sikerül megállapodni, vagy nincs meg a politikai akarat ahhoz, hogy komoly erőforrásokat összpontosítsunk a jóllét fejlesztésére – akkor mélyülő válsággal kell szembenéznünk" – mondta az ENSZ Közgyűlés magyar elnöke.