Franciaországban a zavargások története a kilencvenes évekre vezethető vissza, akkor azonban még helyileg elszórva voltak jellemzők ilyen események. 2005 volt a vízválasztó, akkor voltak az első országos szintű zavargások – vélekedett az InfoRádióban Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
"Akkor a zavargások átterjedtek számos nagyváros bevándorlók lakta területére. A 2005-ös volt a legnagyobb zavargás egyébként; most még nem tartunk az akkori három hétnél, de azt látjuk, intenzitásában hasonló a mostani esemény a 2005-öshöz. Tízezer autó égett ki, 230 középületet gyújtottak fel, és közel háromezer fiatalt tartóztattak le a rendőrök. A mostani számok alacsonyabbak, de ne feledjük, egy hét telt el" – húzta alá.
Hogy mi áll a háttérben, túl azon, hogy rendőrök lelőttek egy fiatal bevándorlót, azt mondta, figyelemre méltó, hogy
a letartóztatottak átlagéletkora még 18 évnél is alacsonyabb,
ennek ellenére azt látni, hogy ami most felszínre tört, az az elmúlt évtizedek társadalmi feszültsége.
"A 2005-ös zavargást követően Nicolas Sarkozy belügyminiszterként zéró toleranciát hirdetett, azóta fokozott a rendőri jelenlét a problémás külvárosokban, számos igazoltatás van, és a hatóság olyan cselekményeket folytat, amelyeket a helyi lakosság a maga szempontjából diszkriminációnak élhet meg. Tudni kell, hogy ezeknek a területeknek a kultúrája nem azonos a migrációt kibocsátó országokéval, de nem is olyan, mint a többségi francia társadalomé vagy a munkásosztályé, egyfajta hibrid kultúrával állunk szemben, ami mindezek keveréke" – világított rá Sayfo Omar, hozzátéve, hogy minderre hat még a rap és a hip-hop ellenkultúrája is, amely a fiatalok ellenkultúrája.
Ami a kutató szerint problémát okoz, hogy
felbomlottak a hagyományos "autoritások", a családi struktúrák már nem jelentenek visszatartó erőt,
az idősebb generációknak nincs is ráhatásuk a fiatalokra, ráadásul akik a mostani zavargásokban részt vesznek, lehetnek olyan rokonaik, akik már 2005-ben a zavargásokban részt vettek.
"És 2005 óta megjelent az internet is, a közösségi média pedig egy kollektív közteret biztosít a fizikailag egymástól távolabb lévő, bevándorlók lakta környékek lakóinak, és azt látjuk, hogy a különböző fiatalok, akik máskor soha nem találkoznak, a TikTokon, Instán egymással versengve követik el az erőszakos cselekményeket" – folytatta. Ennek köszönhető szerinte, hogy már korlátozzák az internetelérést és pár fiókot már "le is lőttek".
A zavargók gyökerei Észak-Afrikára és a szubszaharai térségre vezethetők vissza, ugyanakkor a felmenőik érkezése óta megváltozott a jogi helyzet, ma már jellemzően "családegyesítések" zajlanak, azok jogosultak francia állampolgárságra, akik francia gyarmaton születtek, ez a generáció azonban már nem "migrál", hiszen már ötven "pluszos".