eur:
406.5
usd:
376.89
bux:
76600.22
2024. november 8. péntek Zsombor
Könnygázt vetnek be a rendőrök által lelőtt tinédzser halála miatt tüntetőkre Párizs Nanterre nevű elővárosában 2023. június 29-én. Két nappal korábban egy közúti ellenőrzést végző francia rendőr intézkedés közben lelőtt egy 17 éves fiatalt a városban. A fiatal életét kioltó rendőrt kihallgatása után előzetes letartóztatásba helyezték, mivel az ügyészség szerint a buszsávban autót vezető fiú igazoltatásakor nem volt jogos a fegyverhasználat.
Nyitókép: Yoan Valat

Szakértő: évtizedes feszültség tört ki, hibrid identitás alakult ki a francia külvárosokban

Intenzitásában hasonló a mostani franciaországi zavargássorozat, mint volt a 2005-ös. Akkor mintegy 10 ezer autó égett ki és 230 középületet égettek fel, nagyjából háromezer fiatalt tartóztattak le – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Sayfo Omar hozzátette, a francia külvárosokban élő fiatalok körében mára egy, a többségi társadalométól eltérő hibrid identitás alakult ki.

Franciaországban a zavargások története a kilencvenes évekre vezethető vissza, akkor azonban még helyileg elszórva voltak jellemzők ilyen események. 2005 volt a vízválasztó, akkor voltak az első országos szintű zavargások – vélekedett az InfoRádióban Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

"Akkor a zavargások átterjedtek számos nagyváros bevándorlók lakta területére. A 2005-ös volt a legnagyobb zavargás egyébként; most még nem tartunk az akkori három hétnél, de azt látjuk, intenzitásában hasonló a mostani esemény a 2005-öshöz. Tízezer autó égett ki, 230 középületet gyújtottak fel, és közel háromezer fiatalt tartóztattak le a rendőrök. A mostani számok alacsonyabbak, de ne feledjük, egy hét telt el" – húzta alá.

Hogy mi áll a háttérben, túl azon, hogy rendőrök lelőttek egy fiatal bevándorlót, azt mondta, figyelemre méltó, hogy

a letartóztatottak átlagéletkora még 18 évnél is alacsonyabb,

ennek ellenére azt látni, hogy ami most felszínre tört, az az elmúlt évtizedek társadalmi feszültsége.

"A 2005-ös zavargást követően Nicolas Sarkozy belügyminiszterként zéró toleranciát hirdetett, azóta fokozott a rendőri jelenlét a problémás külvárosokban, számos igazoltatás van, és a hatóság olyan cselekményeket folytat, amelyeket a helyi lakosság a maga szempontjából diszkriminációnak élhet meg. Tudni kell, hogy ezeknek a területeknek a kultúrája nem azonos a migrációt kibocsátó országokéval, de nem is olyan, mint a többségi francia társadalomé vagy a munkásosztályé, egyfajta hibrid kultúrával állunk szemben, ami mindezek keveréke" – világított rá Sayfo Omar, hozzátéve, hogy minderre hat még a rap és a hip-hop ellenkultúrája is, amely a fiatalok ellenkultúrája.

Ami a kutató szerint problémát okoz, hogy

felbomlottak a hagyományos "autoritások", a családi struktúrák már nem jelentenek visszatartó erőt,

az idősebb generációknak nincs is ráhatásuk a fiatalokra, ráadásul akik a mostani zavargásokban részt vesznek, lehetnek olyan rokonaik, akik már 2005-ben a zavargásokban részt vettek.

"És 2005 óta megjelent az internet is, a közösségi média pedig egy kollektív közteret biztosít a fizikailag egymástól távolabb lévő, bevándorlók lakta környékek lakóinak, és azt látjuk, hogy a különböző fiatalok, akik máskor soha nem találkoznak, a TikTokon, Instán egymással versengve követik el az erőszakos cselekményeket" – folytatta. Ennek köszönhető szerinte, hogy már korlátozzák az internetelérést és pár fiókot már "le is lőttek".

A zavargók gyökerei Észak-Afrikára és a szubszaharai térségre vezethetők vissza, ugyanakkor a felmenőik érkezése óta megváltozott a jogi helyzet, ma már jellemzően "családegyesítések" zajlanak, azok jogosultak francia állampolgárságra, akik francia gyarmaton születtek, ez a generáció azonban már nem "migrál", hiszen már ötven "pluszos".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Molnak ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedik, míg a Mol esik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×