Infostart.hu
eur:
363.32
usd:
311.16
bux:
149120.57
2026. augusztus 19. szerda Huba
A lump of gold on a stone floor
Nyitókép: Getty Images

Eldőlt, hova kerülhetnek a krími aranykincsek

A holland legfelsőbb bíróság helybenhagyta azt a 2021-es határozatot, mely szerint az ukrán államnak kell visszaszolgáltatni azokat a műtárgyakat, köztük nagyértékű aranykincseket, amelyeket bő kilenc évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz elcsatolása miatt tulajdonjoguk vitatottá vált.

A műkincseket öt ukrán - közöttük négy krími - múzeumtól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz. Oroszország 2014 tavaszán viszont bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum néhány nappal a kiállítás bezárása előtt úgy döntött, hogy nem adja vissza az értékes aranytárgyakból álló gyűjteményt. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy ha a két állam közül valamelyiknek visszaadná a műtárgyakat, ez azzal a kockázattal járna, hogy a másik magának követelhetné őket - írta meg az NL Times című angol nyelvű holland hírportál pénteken.

Az orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntésére.

A holland fellebbviteli bíróság 2021. októberi határozata szerint Ukrajna nemzeti kulturális érdekei felülmúlják a krími múzeumok érdekeit. Az Allard Pierson Múzeum a döntés értelmében a műkincseket nem köteles visszaadni a krími múzeumoknak, az ukrán államnak az úgynevezett múzeumi törvényen alapuló jogai ugyanis elsőbbséget élveznek.

A holland hírportál tájékoztatása szerint a krími múzeumok fellebbezést nyújtottak be a holland legfelsőbb bírósághoz, véleményük szerint ugyanis az ítélet megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogra vonatkozó cikkét. Azzal is érveltek, hogy a fellebbviteli bíróság önkényesen részesítette előnyben Ukrajnát azzal, hogy döntését az ukrán múzeumokról szóló törvényre alapozta.

A hírportál az ítéletet ismertetve közölte, a holland legfelsőbb bíróság szerint Ukrajnának jogos érdeke fűződik a kulturális öröksége védelméhez, továbbá a kincsek visszaszolgáltatása Ukrajnának ideiglenes intézkedés, nevezetesen a Krím helyzetének stabilizálásáig érvényes.

A legfelsőbb bíróság azt is megállapította, hogy a fellebbviteli bíróság korábbi ítéletében helyesen alkalmazta a vonatkozó törvényi normákat és szabályokat, amikor az ukrán múzeumokról szóló törvényt részesítette előnyben a vizsgálat során. A döntés "megfelelő egyensúlyt képvisel a krími múzeumok jogainak megsértése és az ukrán államnak a kulturális örökség védelméhez fűződő érdeke között" - idézte a bíróság döntését a hírportál.

Az Allard Pierson Múzeumnak át kell adnia a műkincseket Ukrajnának - mondta ki végezetül a holland legfelsőbb bíróság. További fellebbezésnek nincs helye, a megerősítő határozat lezárta a kilenc éve húzódó vitát - tették hozzá.

A 2014-ben rendezett hollandiai tárlat mintegy száz, a Fekete-tenger partján talált, Kr.e. 6. és 2. század közötti időszakból származó tárgyat mutatott be, többségük drágakőberakású aranyékszer, az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, egy 2400 éves szkíta sisak, kínai lakkdobozok a Han-dinasztia korából, aranyból készült kardhüvely és más fegyverek.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk

Amerika beköltözik a Budai Várba: különleges vendégek érkeztek a Mesterségek Ünnepére

Kézművesek, őslakos amerikai művészek és bluegrass-zenészek érkeztek az Egyesült Államokból Budapestre, a Mesterségek Ünnepére, hogy megmutassák, miként maradhat élő a hagyomány a 21. században. Az InfoRádió riportere, Rozgonyi Ádám egy budapesti szállodában találkozott a fellépőkkel és alkotókkal.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
A maffia szerepét is vizsgálják a minapi szicíliai képlopásban

A maffia szerepét is vizsgálják a minapi szicíliai képlopásban

A maffia közreműködését feltételezik a nyomozók a minapi képlopásban, amelynek során a reneszánsz mester, Antonello da Messina, összesen közel 30 milliárd forintot érő, négy alkotását vitték el a Messinai Regionális Múzeumból. Az eset néhány nappal azután történt, hogy az olasz műtárgykommandó rátalált egy pármai intézményből idén tavasszal elrabolt értékekre, Renoir, Cézanne és Matisse 10 millió euróra taksált alkotásaira.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×