Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
328.03
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A lump of gold on a stone floor
Nyitókép: Getty Images

Eldőlt, hova kerülhetnek a krími aranykincsek

A holland legfelsőbb bíróság helybenhagyta azt a 2021-es határozatot, mely szerint az ukrán államnak kell visszaszolgáltatni azokat a műtárgyakat, köztük nagyértékű aranykincseket, amelyeket bő kilenc évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz elcsatolása miatt tulajdonjoguk vitatottá vált.

A műkincseket öt ukrán - közöttük négy krími - múzeumtól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz. Oroszország 2014 tavaszán viszont bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum néhány nappal a kiállítás bezárása előtt úgy döntött, hogy nem adja vissza az értékes aranytárgyakból álló gyűjteményt. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy ha a két állam közül valamelyiknek visszaadná a műtárgyakat, ez azzal a kockázattal járna, hogy a másik magának követelhetné őket - írta meg az NL Times című angol nyelvű holland hírportál pénteken.

Az orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntésére.

A holland fellebbviteli bíróság 2021. októberi határozata szerint Ukrajna nemzeti kulturális érdekei felülmúlják a krími múzeumok érdekeit. Az Allard Pierson Múzeum a döntés értelmében a műkincseket nem köteles visszaadni a krími múzeumoknak, az ukrán államnak az úgynevezett múzeumi törvényen alapuló jogai ugyanis elsőbbséget élveznek.

A holland hírportál tájékoztatása szerint a krími múzeumok fellebbezést nyújtottak be a holland legfelsőbb bírósághoz, véleményük szerint ugyanis az ítélet megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogra vonatkozó cikkét. Azzal is érveltek, hogy a fellebbviteli bíróság önkényesen részesítette előnyben Ukrajnát azzal, hogy döntését az ukrán múzeumokról szóló törvényre alapozta.

A hírportál az ítéletet ismertetve közölte, a holland legfelsőbb bíróság szerint Ukrajnának jogos érdeke fűződik a kulturális öröksége védelméhez, továbbá a kincsek visszaszolgáltatása Ukrajnának ideiglenes intézkedés, nevezetesen a Krím helyzetének stabilizálásáig érvényes.

A legfelsőbb bíróság azt is megállapította, hogy a fellebbviteli bíróság korábbi ítéletében helyesen alkalmazta a vonatkozó törvényi normákat és szabályokat, amikor az ukrán múzeumokról szóló törvényt részesítette előnyben a vizsgálat során. A döntés "megfelelő egyensúlyt képvisel a krími múzeumok jogainak megsértése és az ukrán államnak a kulturális örökség védelméhez fűződő érdeke között" - idézte a bíróság döntését a hírportál.

Az Allard Pierson Múzeumnak át kell adnia a műkincseket Ukrajnának - mondta ki végezetül a holland legfelsőbb bíróság. További fellebbezésnek nincs helye, a megerősítő határozat lezárta a kilenc éve húzódó vitát - tették hozzá.

A 2014-ben rendezett hollandiai tárlat mintegy száz, a Fekete-tenger partján talált, Kr.e. 6. és 2. század közötti időszakból származó tárgyat mutatott be, többségük drágakőberakású aranyékszer, az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, egy 2400 éves szkíta sisak, kínai lakkdobozok a Han-dinasztia korából, aranyból készült kardhüvely és más fegyverek.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×