Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.47
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Matjaz Han szlovén gazdaságfejlesztési és technológiai miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. október 11-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Szijjártó Péter: újabb akkumulátoros cég jöhet Magyarországra

A héten másodszor volt külügyi tanácsülés Brüsszelben, ezúttal külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági témák uralják a napirendet: az EU Kínához és az USA-hoz fűződő gazdasági viszonyáról vitáztak a külügyminiszterek.

Magyarország Kínában olyan országot lát - ellentétben a nyugattal, amely kockázatként és fenyegetésként tekint rá -, amellyel ha normálisan együttműködik, akkor annak sok gazdasági haszna van. A tendenciákból az látszik, hogy ha Európa egyfajta riválisként tekint Kínára, azon rajta fog veszteni - kezdte beszámolóját a Facebookon Szijjártó Péter.

Az Európai Bizottságnak azt javasolta, hogy jöjjön létre egy stratégiai jelentőségű Európa-Kína gazdasági együttműködés, mert abból mindkét fél hasznot tud húzni.

Azt már évekkel ezelőtt eldöntötte az EU, hogy az autóiparának 2035-ig át kell állnia az elektromos meghajtásra, ezekhez több tízmillárd eurós beruházásokat kellett végrehajtaniuk az európai autógyáraknak, ami meg is történt. Ám elmaradt az akkumulátorgyártási kapacitás kiépítése Európában, és emiatt a nyugati autógyárak keleti akkugyártó óriásoktól függenek.

Magyarország ezt nem veszélynek, hanem lehetőségnek tekinti.

A világ 10 legnagyobb elektromos akkumulátorokat gyártó cégéből 4 már Magyarországon van, és hamarosan újabb bejelentés lesz az ügyben

- mondta Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta: Brüsszel ne akarja mesterségesen szétvágni az európai gazdaságban létrejött kelet-nyugat együttműködést, mert azzal nagy kárt okozna magának.

Megemlítette még, hogy az új uniós szankciós csomagban szerepelne 8 kínai cég, de ez a tárcavezető szerint veszélyes döntés lenne: nincs ennek semmi haszna Európa számára, viszont kárt okozhat Kína várhatóan erős reakciója miatt. A kínai vállalatok európai beruházásainak korlátozása, illetve az exportkorlátozás helyett gazdasági együttműködésben vagyunk érdekeltek Kínával - szögezte le a miniszter.

Európa-Egyesült Államok

Az USA-ban az ukrajnai háborúra adott gazdasági válaszként elfogadtak egy patrióta, az amerikai vállalatokat privilegizált helyzetbe hozó inflációcsökkentő törvényt, Európában meg szankciókat vezettek be, és Szijjártó Péter úgy értékelt, hogy mindkettő az európai gazdaság számára okoz károkat.

A magyar javaslat szerint az európai cégek érdekeit kell érvényesíteni Európában. Az Európai Bizottság hozzon létre tükörintézkedéseket, vagyis másolja le az amerikai intézkedéseket úgy, hogy azok a mi kontinensünk vállalatait hozzák előnyös helyzetbe.

"Mindaddig, amíg nem adunk határozott, patrióta, európai érdekeket előtérbe helyező gazdasági választ erre a kérdésre, addig a kontinens szenvedni fog a háború gazdasági hatásaitól és az ezekre adott amerikai és európai válaszoktól" - fogalmazott a tárcavezető.

Gazdasági támogatások és soros uniós elnökség

Felhívta még arra is a figyelmet Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság túl lassan engedélyezi, hogy egy ország a saját költségvetéséből támogatást adjon vállalatok beruházásaihoz. Példaként hozta fel, hogy a Samsung SDI támogatási kérelmét 4 év 10 hónap alatt bírálták el, miközben gazdasági kérdések napok-hetek alatt dőlnek el.

Arra kérte az EB-t, hogy maximum 1 hónapot vegyen ez a folyamat igénybe.

Ha maradnak ezek a hosszú engedélyezési eljárások, az további érdeksérelmeket okoz az európai gazdaságnak - zárta szavait Szijjártó Péter.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×