Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
311.92
bux:
140696.17
2026. július 2. csütörtök Ottó
European Union and China flag together realtions textile cloth fabric texture
Nyitókép: Oleksii Liskonih/Getty Images

Óriási megdöbbenést okozott a párizsi kínai nagykövet

Lu Sa-je a szovjet utódállamok jogállásáról szólt.

Franciaország, Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia megdöbbenését fejezte ki, miután Kína párizsi nagykövete megkérdőjelezte a volt szovjet államok - közöttük Ukrajna - szuverenitását.

Lu Sa-je nagykövet a francia televízióban pénteken arra kérdésre válaszolva, hogy mi az álláspontja a Krím hovatartozásáról, kijelentette, hogy történelmileg Oroszország része volt, és Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajándékozta Ukrajnának.

"Ezeknek a volt szovjet országoknak jelenleg nincsen nemzetközi jogállásuk, mert semmilyen nemzetközi megállapodás nem rögzíti a szuverén státusukat"

- tette hozzá Lu Sa-je.

Franciaország vasárnap válaszul "teljes szolidaritásáról" biztosított minden érintett államot, amelyek megfogalmazása szerint "több évtizednyi elnyomás után" vívták ki a függetlenségüket.

"Ami Ukrajnát illeti, az egész nemzetközi közösség, Kína is elismerte az 1991-es határaival, beleértve a Krímet"

- szögezte le a francia külügyminisztérium egyik szóvivője.

A szóvivő hozzátette: Kínának tisztáznia kell, hogy az interjúban elhangzottak az álláspontját tükrözik-e vagy sem.

A három balti állam és Ukrajna, amelyek korábban a Szovjetunióhoz tartoztak, a párizsi állásfoglaláshoz hasonlóan reagáltak.

"Furcsa hallani a Krím történelmének abszurd változatát egy olyan ország képviselőjétől, amely kényes az ezeréves történelmével kapcsolatosan" - írta a Twitteren Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.

"Ha valaki fontos politikai szereplő akar lenni, nem ismételheti papagáj módjára az orosz kívülállók propagandáját" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Elveszítheti a történelmi versenyt Magyarország és a régió, ha nem sikerül megállítani a képzett fiatalok elvándorlását

Elveszítheti a történelmi versenyt Magyarország és a régió, ha nem sikerül megállítani a képzett fiatalok elvándorlását

A visegrádi négyek júniusi gödöllői csúcstalálkozója ráirányította a figyelmet a közép-európai országok közös kihívásaira, köztük a kohéziós politika jövőjére az EU 2028–2034-es költségvetési tárgyalásai előtt. A hagyományos infrastruktúra-fejlesztések mellett egyre sürgetőbbé válik a humántőke megtartása: a közép- és kelet-európai tagállamok adják az EU-n belül más országban élő uniós polgárok több mint felét, miközben a képzés költségeit a kibocsátó országok viselik. Enrico Letta 2024-es jelentésének "helyben maradás szabadsága" koncepciója új narratívát kínálhat a kohéziós politikának, amelynek középpontjában nem csupán a regionális jövedelmi különbségek csökkentése, hanem a tehetségek megtartása és visszavonzása áll. A V4-ek a hasonló demográfiai kihívásokkal küzdő dél-európai tagállamokkal közösen új koalíciót építhetnek a következő uniós költségvetési ciklus tárgyalásain.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×