Infostart.hu
eur:
385.24
usd:
331.67
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Az amerikai haditengerészet által 2017. május 25-én közreadott kép a Dewey amerikai hadihajóról a dél-kínai-tengeren 2017. május 6-án. A térségbe vezényelt Carl Vinson repülőgép-hordozó kötelékébe tartozó Dewey romboló 12 mérföldnél közelebb hajózott egy olyan mesterséges szigethez, amelyet Kína épített egy olyan zátonyon, amelyet több ország is magának követel a Dél-kínai-tengeren.
Nyitókép: MTI/EPA/Amerikai haditengerészet

Amerikai romboló miatt forrnak az indulatok a Dél-kínai-tengeren

A kínai haditengerészet távozásra szólított fel egy amerikai rombolót, amely behajózott a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére – jelentette be a kínai hadsereg.

A közlemény szerint az amerikai haditengerészet Milius nevű rombolója engedély nélkül hajózott be Kína felségvizére a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében, "aláásva a békét és stabilitást a forgalmas vízi úton".

Tien Csün-li, a kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője azt közölte, a kínai erőket készültségbe helyezték, és hozzátette, hogy csapataik eltökélten védik a Dél-kínai tenger stabilitását.

Az amerikai hetedik flotta a bejelentésre reagálva közleményben tagadta, hogy a kínai haditengerészet elküldte volna a rombolót, amely a tájékoztatás szerint "rutinműveletet végzett a térségben".

Hozzátette:

az Egyesült Államok továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy minden légi és vízi úton jelen legyen, ahol a nemzetközi jog ezt megengedi.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Mindeközben a jövő héten megkezdi latin-amerikai körútját Caj Jing-ven tajvani elnök. Az államfő közép-amerikai szövetségeseinél, Guatemalában és Belize-ben teendő látogatása során a tervek szerint átutazik New Yorkon és Los Angelesen. Tajpeji és washingtoni jelentésekben arról számoltak be, hogy Kaliforniában találkozni fog az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval, amit Pekingben már a kínai szuverenitás megsértéseként értékeltek, és emiatt súlyos aggodalmukat fejezték ki.

Kína a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

(Nyitóképünkön az amerikai haditengerészet által 2017. május 25-én közreadott kép a Dewey amerikai hadihajóról a dél-kínai-tengeren 2017. május 6-án.)

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×