eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Elmedin Konakovic boszniai külügyminiszterrel a szarajevói tárgyalásait követő sajtóértekezleten 2023. március 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Fehim Demir

Szijjártó Péter: hogy veszi magának a bátorságot az amerikai külügy?

Szarajevóba látogatott a külgazdasági és külügyminiszter.

Felháborító, hogy az amerikai külügyminisztérium más országok belügyeivel foglalkozik, és mindenfajta egyoldalú értesülésekre hivatkozva jelentést ír külföldi államok emberi jogi és egyéb helyzetéről - húzta alá a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szarajevóban.

A tárcavezető a boszniai kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján az éves amerikai emberi jogi országjelentésekben Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban taglalt aggályokat illetően azt közölte, hogy bár Elmedin Konakovic nem szorul a támogatására, mégis tiltakozásának kíván hangot adni az ügyben.

"Meg kell mondjam, én meg vagyok döbbenve, és

minden évben újra és újra megdöbbenek, hogy az amerikai külügyminisztérium veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy más országokat minősítgessen,

és más országok belső kérdéseiről és helyzeteiről ilyen ex katedra kijelentéseket tegyen" - fogalmazott.

"Hogy jönnek ők ehhez? Én nem tudok arról, hogy Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma, és pláne az enyém jelentést írna más országok emberi jogi meg egyéb helyzetéről. Miért? Azért mert egyrészt nem dolgunk, másrészt semmi közünk hozzá" - tette hozzá.

"Felháborítónak és megdöbbentőnek tartom, hogy washingtoni bürokraták összeülnek, és mindenfajta egyoldalú értesülésekre hivatkozva, amelyeknek a finanszírozása sok esetben az Egyesült Államokból származik, tesznek ilyen kijelentéseket a mi országainkról.

Hát álljon már meg a menet"

- mondta.

"Azt, hogy Bosznia-Hercegovinában ki kormányozzon és hogyan, meg hogy elégedettek-e az emberek azzal, ami van, bízzuk azokra, akik itt élnek Bosznia-Hercegovinában. Azt meg, hogy Magyarországon mi a helyzet, Washingtonban bízzák nyugodtan a magyar emberekre (...) Kikérjük magunknak azt, hogy a magyar demokráciát, a magyar emberek demokratikus választáson kifejtett akaratát bárki megkérdőjelezze" - emelte ki.

Konakovic a sajtóhoz való hozzáállásával kapcsolatban megfogalmazott amerikai aggályokra reagálva úgy vélekedett, hogy karaktergyilkossági kísérletről van szó, és ő mindössze annyit szeretne, hogy az újságírók tisztességesen végezzék a dolgukat.

Az amerikai jelentésben egyebek mellett az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, illetve a szólás- és a médiaszabadság korlátozásával kapcsolatos problémák szerepelnek.

Szijjártó Péter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel kapcsolatban leszögezte, hogy újraválasztották, és ezt Magyarország tiszteletben tartja, az pedig egyáltalán nem érdekes, hogy ő mit gondol róla, az számít egyedül, hogy a Bosznia-Hercegovinában élők hogyan ítélik meg. "Teljesen mindegy, hogy én mit gondolok Dodik elnök úrról, szerintem egyetlen dolog számít, hogy a Bosznia-Hercegovinában és főleg a Boszniai Szerb Köztársaságban élők mit gondolnak róla" - húzta alá.

"Ma a nemzetközi politikában a kölcsönös tisztelet nincsen jelen.

Egyes országok nagyon szívesen beszélnek bele más országok dolgaiba. Mi mindig azokkal a bosznia-hercegovinai vezetőkkel dolgozunk együtt, akiket itt megválasztanak.

Mi sose kérdőjelezzük meg az itteni választások eredményét, azokat tiszteletben tartjuk" - hangsúlyozta.

A Dodikkal való együttműködés szavai szerint "korrekt, tisztességes és a kölcsönös tiszteletre alapul", ugyanakkor Bosznia-Hercegovina területi integritása "minden vitán felül áll".

A miniszter végül arról számolt be, hogy a magyar kormány bosznia-hercegovinai gazdaságfejlesztési programja kölcsönösen előnyös, ebből az ottani termelők magyar mezőgazdasági eszközöket vásárolhatnak.

A programra 805 vállalkozás pályázott, és összesen 11,5 millió euró értékben írnak alá támogatási szerződéseket a napokban - tájékoztatott.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×