Infostart.hu
eur:
364.38
usd:
317.63
bux:
154387.09
2026. szeptember 17. csütörtök Zsófia
Nyitókép: NATO

Hatórás vita előzte meg a svéd NATO-döntést

Nagy többséggel, 269 igen szavazattal, 37 ellenében és 43 képviselő távollétében elfogadta a svéd parlament azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a skandináv ország csatlakozását a NATO-hoz, amennyiben a NATO mind a 30 jelenlegi tagállama ratifikálja a csatlakozási jegyzőkönyvüket.

Tobias Billström svéd külügyminiszter a szavazás előtt tartott hatórás parlamenti vita során azt mondta: "meggyőződése", hogy Svédország a katonai szövetség teljes jogú tagja tud lenni még a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezlet előtt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha valamilyen okból kifolyólag országa mégsem tudna csatlakozni a szövetséghez, akkor a NATO nyitott ajtók politikája kérdőjeleződik meg.

A 349 képviselőből álló svéd törvényhozás jelenlegi nyolc pártja közül csak a Baloldali Párt és a Zöld Párt képviselői szavaztak a javaslat ellen. A zöldek nevében Jacob Risberg azt mondta, hogy a katonai szövetséghez való csatlakozás növeli a nukleáris hadviselés kockázatát, mert "az atomfegyvereket elrettentő eszközként használják."

Aron Emilsson, a Svéd Demokraták képviselője, a parlament védelmi bizottságának elnöke történelminek és szükségesnek nevezte a csatlakozást, és hangsúlyozta: "semmi sem növeli gyorsabban Svédország védelmi képességeit, mint a védelmi szövetséghez való csatlakozás."

Svédország a vele szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban, három hónappal az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

Címlapról ajánljuk
Őszöd, 20. évforduló – Magyar Péter bejelentette, nyilvánosságra hoznak több hónapnyi jegyzőkönyvet

Őszöd, 20. évforduló – Magyar Péter bejelentette, nyilvánosságra hoznak több hónapnyi jegyzőkönyvet

A Gyurcsány-kormány érdemben nem foglalkozott a politikai tiltakozással, és már előkészítés alatt állt a viztdíj bevezetése és az államreform is. Húsz éve tette közzé a Magyar Rádió az őszödi beszédet.

Úttörő érvek a szakértőtől: legyen átmenetileg 64 év a nyugdíjkorhatár!

Egyebek mellett a nyugdíjkorhatár a várható élettartammal való összekapcsolását és a nők korábbi nyugdíjba vonulásának korlátozását javasolja az OECD nyáron publikált országjelentése. Farkas András nyugdíjszakértő szerint van, ami bevezetendő, és van, ami felháborító az ajánlások közül. Az InfoRádiónak beszélt a részletekről.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Három év után kamatot emelt a Fed: hogyan tovább?

Három év után kamatot emelt a Fed: hogyan tovább?

Az amerikai jegybank 2023 után először emelt kamatot: a 25 bázispontos szigorítás ugyan várható volt, a piaci reakció mégis meglepetést okozott, a dollár erősödött, a kötvényhozamok emelkedtek, az arany és a részvények pedig estek. Kevin Warsh Fed-elnök az inflációs alapmutatók kedvezőtlen trendjével indokolta a lépést, ám az előrejelzések több ponton is ellentmondásosak: az olajár 50 százalékos emelkedése és a mezőgazdasági árak várható drágulása ellenére a jegybank alig módosította inflációs várakozásait. A kamatemelés ugyanakkor politikai üzenetet is hordoz: mivel Warsh az elnöki kamatcsökkentési kéréssel szemben döntött a szigorításról, ami erősíthette a Fed függetlenségébe vetett piaci bizalmat. Az elemzők szerint egyelőre nehéz tisztán látni Warsh reakciófüggvényét, a decemberi ülés pedig az energiaár-sokkok hatásának fényében további szigorítást hozhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×