"Ez erősíteni fogja mind Finnország, Svédország és a NATO biztonságát is. Remélem, hogy a török parlament a lehető leghamarabb megszavazza a csatlakozási ratifikációt"- jelentette ki.

Emlékeztetett, hogy a tavaly júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón valamennyi tagország "történelmi" döntést hozott arról, hogy Finnországot és Svédországot meghívja a szövetségbe, amely a két ország kapcsolatát is megerősítette a NATO-val. Felhívta a figyelmet, hogy a ratifikációs folyamat mihamarabbi lezárása minden tagállam érdeke, akik egyetértenek abban, hogy Finnországnak és Svédországnak a lehető leghamarabb teljes jogú taggá kell válnia.

Hozzátette: mindkét ország kétoldalú védelmi biztosítékokat kapott számos NATO-országtól,

köztük az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Németországtól és Franciaországtól. "Elképzelhetetlen tehát, hogy a NATO ne reagálna, ha Finnországot vagy Svédországot támadás érné. Számunkra fontos a biztonságuk" - hangsúlyozta.

Erdogan pénteken reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután

Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 "terroristát", akiket Törökország követel.

Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.