Stoltenberg a NATO tavalyi éves jelentését ismertető brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Peking egy "illegális háborút támogatna".

Mint mondta, az észak-atlanti szövetség eddig nem látott bizonyítékot arra, hogy Kína fegyvereket szállítana Moszkvának, de "vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország kérte ezt". Hozzátette, hogy ez csak elhúzná a háborút.

Jens Stoltenberg megjegyezte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos moszkvai találkozója Kína és Oroszország utóbbi években tapasztalt, egyre szorosabbra fűződő kapcsolatába illeszkedik.

A főtitkár a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Magyarország fenntartásai ellenére áprilisban összehívja a miniszteri szintű NATO-ukrán találkozót. Hozzátette, hogy eddig is tiszteletben tartotta azokat a szempontokat, amelyek miatt Magyarország ellenezte a NATO-ukrán bizottság ülését, de "ez egy intézményesített együttműködési keret", folytatódnia kell. A közös bizottság alacsonyabb szinten is 2019-ben ülésezett utoljára - emlékeztetett. Elmondta azt is, hogy az április eleji NATO-külügyminiszteri értekezlet margóján tartandó NATO-ukrán megbeszélésen túl továbbiakat egyelőre nem tervez. A találkozón meg fogják tárgyalni az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos aggályokat is - szögezte le.

A NATO most bemutatott éves jelentése szerint a szövetség 30 tagállama tavaly összesen mintegy 1200 milliárd dollárt (437 ezer milliárd forint) költött védelemre, ami 2021-hez képest 1,9 százalékos növekedést jelent. Ennek 70 százalékát az Egyesült Államok védelmi kiadásai tették ki.

Ugyanakkor a 30 tagországból mindössze heten - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti állam - teljesítették azon elvárást, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.

A jelentés szerint Oroszország ukrajnai háborújának tükrében azért nem emelkedtek erősebben a kiadások, mert a 2022-es költségvetéseket még azt megelőző évben tervezték. 2023-ra ugyanakkor a NATO jelentősebb növekedéssel számol, ami a védelmi kiadásokat illeti.

"A helyes irányba mozgunk, de nem olyan gyorsan, mint azt a veszélyes világ, amelyben élünk, megköveteli" - húzta alá Stoltenberg. Mint mondta, azt várja, hogy a következő, júliusi NATO-csúcstalálkozón a tagországok állam- és kormányfői becsvágyóbb célkitűzésekben állapodjanak meg. Hangsúlyozta, hogy ami a védelmi kiadásokat illeti, 2024-től a GDP két százalékának az új alsó határnak kell lennie.