Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Ez a török időpont a NATO-bővítésre is hatással lehet

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy május 14-én tartják az idei elnök- és parlamenti választást.

Erdogan azt követően beszélt erről az elnöki palotában, hogy aláírta az erre vonatkozó dokumentumot. A döntés szombaton jelenik meg a hivatalos közlönyben.

Erdogan hangsúlyozta, hogy a választási időszak a február 6-i földrengések okozta sebek begyógyítására, valamint a gazdasági és társadalmi károk jóvátételére összpontosít majd. Ehhez, továbbá a termelés és a foglalkoztatás növeléséhez elengedhetetlen, hogy az ország maga mögött hagyja a választásokat - tette hozzá nyomatékosítva.

Erdogan a beszédében azt is leszögezte, hogy a választási kampányban megtiltják a zene használatát.

Az idei választásokra hat ellenzéki párt fogott össze Erdogan leváltása, illetve a 2018-ban bevezetett végrehajtó elnöki rendszer előtti parlamentáris berendezkedés visszaállítása érdekében. Az ellenzéki pártszövetség március 6-án a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, Kemal Kilicdaroglut nevezte meg elnökjelöltként.

Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt, amelyek csak Törökországban több mint 47 ezer ember életét oltották ki. A katasztrófa miatt korábban felmerült a választások elhalasztásának lehetősége. Az alkotmány szerint választásokat elhalasztani azonban csak háború esetén volna lehetséges. Erdogan már a szerencsétlenséget megelőzően is május 14-ét javasolta a választások időpontjaként.

Törökország több mint 85 milliós népességéből mintegy 13,5 millióan éltek a katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánított tartományok területén. A választásokat szervező hatóságokra többletfeladatot ró, hogy a természeti csapást követően legkevesebb kétmillióan az ország más részeibe települtek át, a helyben maradtak esetében pedig hiányos az infrastruktúra.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Olajfúrótornyot találtak el az ukrán drónok, ma folytatódnak a béketárgyalások - Háborús híreink szombaton

Olajfúrótornyot találtak el az ukrán drónok, ma folytatódnak a béketárgyalások - Háborús híreink szombaton

Folytatódnak a háború lezárását célzó tárgyalások: Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja, Kirill Dmitrijev szombaton Miamiban találkozik Donald Trump amerikai elnök küldöttével, Steve Witkoffal, valamint Trump vejével, Jared Kushnerrel- - írta a Reuters. Orosz ballisztikus rakéták csapást mértek Odessza Pivdennij kikötőjére, legalább hét ember meghalt, tizenöt megsebesült. Ukrajna arról számolt be, hogy a drónjaik találatot értek a Lukoil tulajdonában lévő Filanovszkij olajfúrótornyon, valamint egy katonai járőrhajón a Kaszpi-tengeren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×