Infostart.hu
eur:
358.78
usd:
306.59
bux:
131386.06
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Ez a török időpont a NATO-bővítésre is hatással lehet

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy május 14-én tartják az idei elnök- és parlamenti választást.

Erdogan azt követően beszélt erről az elnöki palotában, hogy aláírta az erre vonatkozó dokumentumot. A döntés szombaton jelenik meg a hivatalos közlönyben.

Erdogan hangsúlyozta, hogy a választási időszak a február 6-i földrengések okozta sebek begyógyítására, valamint a gazdasági és társadalmi károk jóvátételére összpontosít majd. Ehhez, továbbá a termelés és a foglalkoztatás növeléséhez elengedhetetlen, hogy az ország maga mögött hagyja a választásokat - tette hozzá nyomatékosítva.

Erdogan a beszédében azt is leszögezte, hogy a választási kampányban megtiltják a zene használatát.

Az idei választásokra hat ellenzéki párt fogott össze Erdogan leváltása, illetve a 2018-ban bevezetett végrehajtó elnöki rendszer előtti parlamentáris berendezkedés visszaállítása érdekében. Az ellenzéki pártszövetség március 6-án a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, Kemal Kilicdaroglut nevezte meg elnökjelöltként.

Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt, amelyek csak Törökországban több mint 47 ezer ember életét oltották ki. A katasztrófa miatt korábban felmerült a választások elhalasztásának lehetősége. Az alkotmány szerint választásokat elhalasztani azonban csak háború esetén volna lehetséges. Erdogan már a szerencsétlenséget megelőzően is május 14-ét javasolta a választások időpontjaként.

Törökország több mint 85 milliós népességéből mintegy 13,5 millióan éltek a katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánított tartományok területén. A választásokat szervező hatóságokra többletfeladatot ró, hogy a természeti csapást követően legkevesebb kétmillióan az ország más részeibe települtek át, a helyben maradtak esetében pedig hiányos az infrastruktúra.

Címlapról ajánljuk

Megállt az első kormányülésre tartó Tisza-kormány az aszály miatt útközben, kiszálltak Ópusztaszer előtt

Vízügyesekkel találkoztak, hogy bemutathassák az aszályhelyzetet. 15 órakor kezdődik az új Tisza-kormány első hivatalos kormányülése Ópusztaszeren, 17 órától kormányszóvivői tájékoztatót tartanak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
MTA-elnök: Számomra nincs jelentősége annak, hogy van-e bármilyen rokoni kapcsolatom a belügyminiszterrel

MTA-elnök: Számomra nincs jelentősége annak, hogy van-e bármilyen rokoni kapcsolatom a belügyminiszterrel

A Magyar Tudományos Akadémia nyitott az elcsatolt kutatóintézetek befogadására – derült ki Pósfai Mihály, a szervezet új elnökének telexes interjújából. Az elnök arról beszélt, hogy a korábbi kormányzat ritkán fordult az MTA-hoz szakpolitikai tanácsért, és akkor sem tűnt úgy, mintha figyelembe vették volna, amit mondanak. Ezzel szemben az uniós intézmények sokszor fordultak hozzájuk. Úgy gondolja, hogy nem lenne szerencsés, ha az ő személyén múlna az Akadémia és a kormány viszonya, nem fog azzal kilincselni, hogy ő a belügyminiszter nagybátyja, ezért számára ennek nincs is jelentősége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×