Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
335.26
bux:
122962.81
2026. március 26. csütörtök Emánuel
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Ez a török időpont a NATO-bővítésre is hatással lehet

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy május 14-én tartják az idei elnök- és parlamenti választást.

Erdogan azt követően beszélt erről az elnöki palotában, hogy aláírta az erre vonatkozó dokumentumot. A döntés szombaton jelenik meg a hivatalos közlönyben.

Erdogan hangsúlyozta, hogy a választási időszak a február 6-i földrengések okozta sebek begyógyítására, valamint a gazdasági és társadalmi károk jóvátételére összpontosít majd. Ehhez, továbbá a termelés és a foglalkoztatás növeléséhez elengedhetetlen, hogy az ország maga mögött hagyja a választásokat - tette hozzá nyomatékosítva.

Erdogan a beszédében azt is leszögezte, hogy a választási kampányban megtiltják a zene használatát.

Az idei választásokra hat ellenzéki párt fogott össze Erdogan leváltása, illetve a 2018-ban bevezetett végrehajtó elnöki rendszer előtti parlamentáris berendezkedés visszaállítása érdekében. Az ellenzéki pártszövetség március 6-án a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, Kemal Kilicdaroglut nevezte meg elnökjelöltként.

Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt, amelyek csak Törökországban több mint 47 ezer ember életét oltották ki. A katasztrófa miatt korábban felmerült a választások elhalasztásának lehetősége. Az alkotmány szerint választásokat elhalasztani azonban csak háború esetén volna lehetséges. Erdogan már a szerencsétlenséget megelőzően is május 14-ét javasolta a választások időpontjaként.

Törökország több mint 85 milliós népességéből mintegy 13,5 millióan éltek a katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánított tartományok területén. A választásokat szervező hatóságokra többletfeladatot ró, hogy a természeti csapást követően legkevesebb kétmillióan az ország más részeibe települtek át, a helyben maradtak esetében pedig hiányos az infrastruktúra.

Címlapról ajánljuk
Három, Ukrajnának kémkedő személy ellen tesz feljelentést a kormány – Kormányinfó percről percre

Három, Ukrajnának kémkedő személy ellen tesz feljelentést a kormány – Kormányinfó percről percre

„Két kémbotrányról beszélünk, mind a kettő a Tisza Párté. Az egyik botrány egy újságíró fedőtevékenységű ügynöké. Ha valaki a Watergate-nél nagyobb botrányt szeretne, ez biztos, hogy nagyobb.” Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormánszóvivő tájékoztatja a nyilvánosságot a szerdai kormányülés döntéseiről. Ezt követően újságírói kérdésekre is válaszolnak. Tartson velünk percről percre!

Katar elzárja a gázcsapot, 3-5 évnyi kemény helyreállítás jön – Szakértő: a piac kimozogja

A katari állami energiavállalat vis maiorra hivatkozva felfüggeszti egyes hosszú távú cseppfolyósított földgázszállítási szerződéseit több európai és ázsiai partnerrel, miután egy iráni rakétatámadás súlyos károkat okozott létesítményeiben. A fejlemény várhatóan tovább szűkíti a globális LNG-kínálatot. A lehetséges következményekről Deák András energiapolitikai szakértő beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×