eur:
395.97
usd:
365.05
bux:
65551.58
2024. március 19. kedd Bánk, József
Ankara, 2018. április 16.Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (j) fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ankarában 2018. április 16-án. (MTI/EPA/Tumay Berkin)
Nyitókép: MTI/EPA/Tumay Berkin

Egeresi Zoltán: a török választások előtt Svédország nem reménykedhet a NATO-csatlakozásban

Biztosan megtörténik, de várhatóan csak május után – mondta az InfoRádióban Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Finnország akár már korábban a katonai szövetség tagja lehet, de a két északi ország addig is számíthat az európai és amerikai szövetségeseinek támogatására.

Törökország tavasz óta akadályozza a svéd és a finn NATO-csatlakozást, amikor bejelentették, hogy az ukrajnai háború miatt ezek az országok szeretnének az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) védőernyője alá kerülni. Akkor Recep Tayyip Erdogan török államfő gyorsan jelezte, hogy "problémák lesznek", és Törökországnak vannak bizonyos igényei a két ország, de elsősorban Svédország irányában. Ettől kezdve az ügy kampánytéma lett.

Egeresi Zoltán szerint nem olyan régen hirdette ugyan ki az államfő, hogy május 14-én lesz a választás, de mindenki tudta, hogy a török belpolitika folyamatos kampányüzemmódban van. A csatlakozás témája azóta külpolitikai, illetve részben belpolitikai kérdés is lett, amellyel a kormánypárt az alapvetően vallásos, konzervatív szavazói felé erőt mutat. Másrészt ezáltal Törökország nemzetközi politikában elfoglalt meghatározó szerepét is tudja hangsúlyozni a török vezetés.

Megindult a tárgyalássorozat Svédországgal és Finnországgal. Törökország jelezte, hogy különböző személyek kiadatását kéri. Ők jellemzően a Kurdisztáni Munkáspártnak, a PKK-nak nevezett terroristaszervezet tagjai, vagy velük hozzák kapcsolatba őket, illetve a Fetullah Gülen-féle mozgalom tagjai. Törökország azt is szeretné, hogy újrainduljanak a 2019 ősze után leállított hadiipari együttműködések, meginduljanak az északi fegyverszállítmányok.

A török akadályozás közepette nem olyan régen történt meg az ominózus koránégetés, ami a kormánypárt választói körében igazán érzékeny téma. Erre adott reakcióként mondhatta azt a török államfő, hogy a csatlakozások ügye egyelőre lekerül a napirendről – idézte fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

"Mivel ez az eset Svédországban történt, és ugyanakkor Törökország – amely Amerikával mint a NATO legerősebb erejével is tárgyalásban van a különböző hadiipari megrendelések kapcsán – szeretne egyfajta pozitív jelzést is küldeni, és így hangzott el az a mondat, hogy Finnország esetében kivételt tehetnek, és alapvetően a svédeknek kell megoldani ezt a házi feladatot. Vagyis a török álláspont egyértelmű:

az ügy a következő pár hónapban továbbra is kampánytéma fog maradni, a svédek ez idő alatt nem sok előrelépésre számíthatnak, a finnek pedig maguk eldönthetik, hogy ezzel a török jelzéssel mit kezdenek."

A szakértő szerint mindebből annyi jósolható, hogy valószínűleg némi közeledés vagy engedmény majd a május 14-i választás után várható, de hogy ezt pontosan miként fog megvalósulni, az megint kérdéses.

"Egyszerre tartanak parlamenti és államfőválasztást is az országban, úgyhogy ez a folyamat el fog tartani egy darabig. Még akkor is, ha a svédek, illetve a finnek eközben úgy-ahogy teljesítik a török követeléseket. Nyilván, a jövő egy megadott pontján, a török államfő majd eltekint ettől a januári malőrtől" – vázolta Egeresi Zoltán.

Véleménye szerint a választások után a két ország NATO-csatlakozásának ügye háttérbe szorul vagy le is kerül a napirendről. Ha az ellenzék nyerne, lenne valamennyi enyhülés mind az Európai Unió államaival, mind az Egyesült Államokkal. Ebben a helyzetben nagy valószínűséggel fel fog gyorsulni a csatlakozási folyamat, úgyhogy ebből a kérdésből valószínűleg Svédország és Finnország is jól fog kikerülni – magyarázta Egeresi Zoltán.

Hozzátette: mivel a kérdéskör kampánytémává vált, akkor is várható gyorsulás a problémás kérdések rendezésében, ha a svédek vagy a finnek fel tudnak mutatni vagy "adni tudnak" a török vezetésnek valami olyasmit, amivel kapcsolatban az elmondhatja, hogy nagy sikert ért el.

"Akkor az akadályoztatás valószínűleg meg fog szűnni, de tekintve, hogy az előző hónapokban sem történt áttörés, és hiába érkeztek magas rangú delegációk mind Svédországból, mind Finnországból, különösen a koránégetés után nem hiszem, hogy rövidtávon olyasmit tudnának adni, vagy annyira fel tudnák gyorsítani a bírósági eljárásaikat például a svédek, hogy elfogadható eredményt tudjanak mutatni a török vezetésnek. Így

elég nagy a valószínűsége annak, hogy május utánra tolódik az átfogó megállapodás."

Jelenleg a két ország biztonságát alapvetően a hadserege biztosítja. Egeresi Zoltán szerint ha sikerülne csatlakozniuk a NATO-hoz, az egyértelműen erősítené a szervezetet, hiszen nagyon fejlett, komoly hadiiparral rendelkező országokról van szó, főleg Svédország esetében. Alapvető kérdés az, hogy milyen veszélyekkel kell ezeknek az országoknak megküzdeniük. Most is alapvetően jó a kapcsolatuk a NATO-val és a tagállamaival, vannak kétoldalú megállapodásaik is, és mindkét ország EU-tag. Vagyis nem lenne teljesen magára hagyva ez a két ország, de persze a közvélemény, illetve az ország vezetése számára a NATO-tagság sokkal erősebb biztonsági garanciát jelentene a jelenlegi helyzetben, mint a korábbi semlegesség és az erős hadsereg fenntartása jelentette biztonság.

(A nyitóképen: Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (j) fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ankarában 2018. április 16-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×