eur:
402.59
usd:
349.6
bux:
98357.77
2025. június 20. péntek Rafael
A Meyer Burger (Industries) német vállalat napelemmodul-gyára a németországi Freibergben 2022. december 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Négynapos munkahéttel kísérleteznek Németországban is

A koronavírus-járvány és az ukrajnai orosz háború okozta energiaválság felforgatta a munkaerőpiacot is. Számos országot sújtja a munkaerőhiány, terjed az otthoni munka, miközben több helyütt négynapos munkahét bevezetésével is próbálkoznak.

A munkaerőhiány alól Németország sem kivétel. Ez az egyik fő oka annak, hogy az ország minden nehézség ellenére csábítja a bevándorlókat, és a hatóságok igyekeznek könnyíteni a honosítást. De az az oka annak is, hogy egyre több szó esik a nyugdíjkorhatár emeléséről, újabb javaslat pedig a négynapos munkahét bevezetése.

Kevesebbet dolgozni ugyanazon bérért, ami első pillanatra meglehetősen különös ötletnek tűnik. Ennek ellenére több országban már folyik modellkísérlet ennek kipróbálására. Amit most Németországban az egyik ellenzéki párt is felkarolt. Olyannyira, hogy a Baloldal Pártjának (Die Linke) elnöke, Martin Schirdewan

széles körű társadalmi vitát kezdeményezett a négynapos munkahét bevezetéséről.

A pártelnök elsősorban azokra a kedvezőnek ítélt tapasztalataira hivatkozott, amelyeket bajorországi tartózkodása során elsősorban a vendéglátó-, illetve a szállodaiparban szerzett. Schirdewan keményen bírálta azokat a követeléseket, amelyek a munkaerőhiány miatt a heti munkaórák növelését támogatják, és úgy vélekedett, hogy ez teljes mértékben rossz irány. De támadta Olaf Scholz kancellárt is, aki egy legutóbbi nyilatkozatában kifakadt amiatt, hogy szerinte túl sokan túl korán mentek nyugdíjba.

Ugyancsak kritizálta a baloldali pártelnök azokat, akik arra szólítottak fel, hogy az iskolai tanerőhiányt a tanárok több munkával ellensúlyozzák. "Komolyan gondolja bárki is, hogy növekszik az elkötelezett szakemberek száma akkor, ha a munkafeltételek tovább rosszabbodnak" – tette fel a kérdést.

A Die Linke vezetője – pártja politikáját népszerűsítve – egy "jövőképes munkalapú társadalom" vízióját vázolta fel. Szerinte ennek gerince egy teljes bérkiegyenlítés melletti négynapos munkahét lenne.

A négynapos munkahét ötlete nem új. Németországban már egyre több vállalat, illetve üzem kísérletezik ezzel az ajánlattal, kiindulva abból, hogy ezáltal a munkavállalók számára vonzóbbakká válhatnak.

De több ország is kísérletezik a meghosszabbított hétvége bevezetésével. Így például az oktatás területén, valamint a közszolgálatban. Az ARD német televízió ezzel kapcsolatban Spanyolországot, Belgiumot, Litvániát vagy épp Új-Zélandot említette. A kísérletek célja a többi között az, hogy a tanárok vagy épp a kisgyermekes szülők és általánosságban az alkalmazottak munkáját könnyítsék.

A modellek azonban különbözők. Köztük vannak olyanok, ahol az ötödik munkanap munkaóráit az előző négy nap munkaóráihoz csatolják. Ebben az esetben a munkavállalók a napi nyolc óra helyett kilenc vagy épp tíz órát dolgoznak. De vannak olyan vállalatok, amelyek négyre rövidítik le a munkanapok számát, és egyszerűen a termelékenységre, a hatékonyságra, illetve a jobb szervezettségre összpontosítanak.

Az ARD német közszolgálati televízió által idézett szakértő szerint szerint a négynapos munkahét bevezetése nem csodaszer. Az azonban kétségtelen, hogy vannak pozitív hatásai.

Így például az emberek több időt tölthetnek családtagjaikkal, ritkábban mennek betegállományba, és igazságosabban osztható meg a férfiak és a nők közötti munka.

Az utóbbiak ugyanis többet dolgoznak részmunkaidőben azért, hogy családjukkal törődhessenek.

A hátrány viszont a Német Gazdaságkutató Intézet szakértője szerint egyebek között az, hogy a rövidített munkahét bevezetése gyakorlatilag bérnövelést, a vállalatok számára költségnövekedést jelent, végül pedig az infláció növekedését eredményezi. Ezenkívül ehhez a modellhez pótlólagos munkaerőre van szükség, ennek hiánya pedig jelenleg éppen az egyik fő probléma.

Címlapról ajánljuk
Ezeket a különleges amerikai kommandósokat vethetik be az iráni atomlétesítmények ellen

Ezeket a különleges amerikai kommandósokat vethetik be az iráni atomlétesítmények ellen

Az Egyesüt Államok haderejének különleges egységei már hosszú évek óta gyakorolják, hogyan lehet atomerőműveket elfoglalni, vagy olyan nukleáris létesítményeket birtokba venni, amelyek veszélyt jelenthetnek.

Szakíró: folyamatos az adok-kapok Verstappen és Russell között, és nem csak a pályán

Montrealban ismét összecsapott egymással a címvédő Max Verstappen és a futamgyőztes George Russell, de a Forma–1-es Spanyol Nagydíjjal ellentétben ezúttal fizikailag nem ütköztek, csak üzengettek egymásnak – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arra is kitért, hogy a két pilóta fél szemmel már a jövő évi szezonra figyel, hiszen a brit szerződése hamarosan lejár a Mercedesnél, ahol szívesen látnák a négyszeres világbajnokot.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.20. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×