Négynapos munkahéttel kísérleteznek Németországban is

A munkaerőhiány alól Németország sem kivétel. Ez az egyik fő oka annak, hogy az ország minden nehézség ellenére csábítja a bevándorlókat, és a hatóságok igyekeznek könnyíteni a honosítást. De az az oka annak is, hogy egyre több szó esik a nyugdíjkorhatár emeléséről, újabb javaslat pedig a négynapos munkahét bevezetése.

Kevesebbet dolgozni ugyanazon bérért, ami első pillanatra meglehetősen különös ötletnek tűnik. Ennek ellenére több országban már folyik modellkísérlet ennek kipróbálására. Amit most Németországban az egyik ellenzéki párt is felkarolt. Olyannyira, hogy a Baloldal Pártjának (Die Linke) elnöke, Martin Schirdewan

széles körű társadalmi vitát kezdeményezett a négynapos munkahét bevezetéséről.

A pártelnök elsősorban azokra a kedvezőnek ítélt tapasztalataira hivatkozott, amelyeket bajorországi tartózkodása során elsősorban a vendéglátó-, illetve a szállodaiparban szerzett. Schirdewan keményen bírálta azokat a követeléseket, amelyek a munkaerőhiány miatt a heti munkaórák növelését támogatják, és úgy vélekedett, hogy ez teljes mértékben rossz irány. De támadta Olaf Scholz kancellárt is, aki egy legutóbbi nyilatkozatában kifakadt amiatt, hogy szerinte túl sokan túl korán mentek nyugdíjba.

Ugyancsak kritizálta a baloldali pártelnök azokat, akik arra szólítottak fel, hogy az iskolai tanerőhiányt a tanárok több munkával ellensúlyozzák. "Komolyan gondolja bárki is, hogy növekszik az elkötelezett szakemberek száma akkor, ha a munkafeltételek tovább rosszabbodnak" – tette fel a kérdést.

A Die Linke vezetője – pártja politikáját népszerűsítve – egy "jövőképes munkalapú társadalom" vízióját vázolta fel. Szerinte ennek gerince egy teljes bérkiegyenlítés melletti négynapos munkahét lenne.

A négynapos munkahét ötlete nem új. Németországban már egyre több vállalat, illetve üzem kísérletezik ezzel az ajánlattal, kiindulva abból, hogy ezáltal a munkavállalók számára vonzóbbakká válhatnak.

De több ország is kísérletezik a meghosszabbított hétvége bevezetésével. Így például az oktatás területén, valamint a közszolgálatban. Az ARD német televízió ezzel kapcsolatban Spanyolországot, Belgiumot, Litvániát vagy épp Új-Zélandot említette. A kísérletek célja a többi között az, hogy a tanárok vagy épp a kisgyermekes szülők és általánosságban az alkalmazottak munkáját könnyítsék.

A modellek azonban különbözők. Köztük vannak olyanok, ahol az ötödik munkanap munkaóráit az előző négy nap munkaóráihoz csatolják. Ebben az esetben a munkavállalók a napi nyolc óra helyett kilenc vagy épp tíz órát dolgoznak. De vannak olyan vállalatok, amelyek négyre rövidítik le a munkanapok számát, és egyszerűen a termelékenységre, a hatékonyságra, illetve a jobb szervezettségre összpontosítanak.

Az ARD német közszolgálati televízió által idézett szakértő szerint szerint a négynapos munkahét bevezetése nem csodaszer. Az azonban kétségtelen, hogy vannak pozitív hatásai.

Így például az emberek több időt tölthetnek családtagjaikkal, ritkábban mennek betegállományba, és igazságosabban osztható meg a férfiak és a nők közötti munka.

Az utóbbiak ugyanis többet dolgoznak részmunkaidőben azért, hogy családjukkal törődhessenek.

A hátrány viszont a Német Gazdaságkutató Intézet szakértője szerint egyebek között az, hogy a rövidített munkahét bevezetése gyakorlatilag bérnövelést, a vállalatok számára költségnövekedést jelent, végül pedig az infláció növekedését eredményezi. Ezenkívül ehhez a modellhez pótlólagos munkaerőre van szükség, ennek hiánya pedig jelenleg éppen az egyik fő probléma.