Infostart.hu
eur:
365.2
usd:
326.22
bux:
141308.07
2026. október 7. szerda Amália
A Portugál Vöröskereszt munkatársai az ENSZ gyermekvédelmi alapja (UNICEF) által az Idai ciklon károsultjainak felállított egészségügyi központban, a mozambiki Beira nagyvárosban 2019. március 28-án, két héttel a ciklon elvonulása után. Az ítéletidő mintegy 750 emberéletet követelt az afrikai országban, ahol 1,85 millió ember szorul humanitárius segítségre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mintegy 900 ezer adag kolera elleni vakcinát és ugyanennyi rovarirtóval átitatott szúnyoghálót küld az érintett térségekbe, ahol az ivóvíz hiánya miatt felütötte fejét a kolera, és a mocsarassá vált területeken a hetekben maláriaszúnyog-invázió várható.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Tiago Petinga

Rusvai Miklós: A kolera egyes helyeken folyamatos veszélyt jelent

Az Egészségügyi Világszervezet pénteki közlése szerint 26 országból jelentettek járványkitöréseket, és a halálos áldozatok száma emelkedett. Rusvai Miklós emlékeztetett: Európából eltűnt a baktérium, de Ukrajnában jelen van, a háború miatt koleraveszély is volt.

Idén nőtt a kolerás megbetegedések száma, különösen a szegényebb országokban és a háború sújtotta térségekben. Rusvai Miklós víruskutató szerint a betegséget okozó baktérium jelenléte olyan, folyamatos problémát jelent bizonyos országokban, mint nálunk a szalmonella. Ez azt jelenti, hogy állandóan jelen van és bizonyos körülmények között felüti a fejét.

Ez történt most Haitiban, ahol három év után először jelentettek kolera miatti halálozást október elején. Az ország egészségügyi minisztere szerint a kór gyorsan terjedhet, ami aggodalomra ad okot, különösen az egy évtizede csaknem tízezer ember halálát okozó járvány emlékét felidézve. Az üzemanyaghiány és a régóta tartó tüntetések miatt országszerte megszűntek az alapvető szolgáltatások, köztük az orvosi ellátás és az ivóvíz-szolgáltatás, melyek a kolera megfékezésében és a betegek megmentésében kulcsfontosságúak.

A Haitin tapasztalt kitöréssel kapcsolatban Rusvai Miklós az InfoRádióban elmondta: a baktériumot az országba a 2013-as földrengés idején hurcolták be valószínűleg a nepáli rendfenntartó alakulatok, és azóta fordul elő - főleg olyankor, amikor az egészséges és tiszta ivóvízzel való ellátás veszélyben van.

Igaz ugyanakkor az is, hogy bizonyos országokban a kolera teljesen eltűnt. Európában például az utolsó nagy járványok a múlt században, az 1900-as évek második felében voltak. Az utóbbi időben

hozzánk legközelebb a kolera Ukrajnában fordult elő: hat nagy járvány volt az országban az 1980-as évek óta.

Ennek az évezrednek az elején a Fekete-tenger északi partvidékén, Mariupol és Melitopol környékén voltak lokális kolerajárványok több halálesettel. Ezért kongatta a vészharangot Mariupol polgármestere, amikor az ostrom idején az ivóvízellátás zavart szenvedett a városban. Akkor kitörhetett volna egy kolerajárvány, ez valóban egy reális veszély volt abban az időben - mondta a víruskutató. Mindezzel együtt a betegség elsősorban délkelet-ázsiai országokban jellemző.

Az Egészségügyi Világszervezet pár nappal ezelőtt azt jelentette, hogy 26 országban van kolerajárvány. Ezzel kapcsolatban Rusvai Miklós elmagyarázta: a kolera kifejezetten emésztőszervi fertőzést okoz, és úgynevezett orofekális módon terjed, vagyis

az emberi széklettel fertőzött ivóvíz vagy élelmiszer viszi tovább a fertőzést.

Ez az oka annak, hogy elsősorban a tiszta ivóvízzel, illetve a személyi higiénia fokozásával, rendszeres kézmosással lehet küzdeni ellene. Amennyiben ezek nem biztosítottak (például háború, földrengés vagy más természeti katasztrófa miatt), akkor a fertőzött területeken fellángolhat a kolera. Ha a higiéniás feltételek biztosítottak, akkor a környezetben ott maradhat, de betegséget nem fog okozni.

A kolera egyébként nagyon erős hasmenéssel és erős hányással jár, ami miatt a beteg előbb-utóbb annyira kiszárad, hogy meghal.

(A nyitóképen: A Portugál Vöröskereszt munkatársai az ENSZ gyermekvédelmi alapja, az UNICEF által az Idai ciklon károsultjainak felállított egészségügyi központban, a mozambiki Beira nagyvárosban 2019. március 28-án, két héttel a ciklon elvonulása után. Az ivóvíz hiánya miatt kolerajárvány alakult ki.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fejérdy Gergely: nem véletlen, hogy a radikális pártok tudtak a leginkább megerősödni az utóbbi években Franciaországban

Fejérdy Gergely: nem véletlen, hogy a radikális pártok tudtak a leginkább megerősödni az utóbbi években Franciaországban

A francia középiskolások tiltakozása már 250 ezres demonstrációsorozattá nőtte ki magát, és a teljes társadalom elégedetlensége is fűti az akciót. Hosszú ideje nem volt ilyen súlyos tiltakozás a közoktatásban, amely mögé mára politikai erők is felsorakoztak. Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége mélyponton áll. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Fejérdy Gergely elemezte a helyzetet az InfoRádióban.

Brenzovics László az Arénában: bár Ukrajnában nem igazán hajtják rendesen végre a törvényeket, de Kárpátaljára most új világ köszönt

Az ukrán parlament oktatási bizottsága elfogadta a javaslatot, amely visszaállítja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogait – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.08. csütörtök, 18:00
Halász Bence
Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető
Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, az elmúlt 24 órában egy Belaruszhoz köthető szabotőrcsoport be is tört Lettország területére. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Ukrajnát, a Csernyihivben található Prilukij városában egy magasház összeomlott, a támadás-sorozatban legalább 14 civil meghalt. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×