Infostart.hu
eur:
356.07
usd:
311.6
bux:
142850.2
2026. július 10. péntek Amália
A brit parlament londoni épülete 2022. április 21-én. Nagy-Britanniában parlamenti vizsgálat indul annak megállapítására, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök félrevezette-e a képviselőket a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt zárlatok idején tartott, a rendőrség által törvénysértőnek minősített Downing Street-i partik ügyében.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Gálik Zoltán: akár már hétfőn lehet új brit miniszterelnök, de iszonyatos feladat vár rá

A brit kormányválság megoldásának lehetőségeiről a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense nyilatkozott az InfoRádióban.

Liz Truss olyan programmal került hatalomra, amiről azt hitték, hogy kiutat jelenthet az évtizedek óta legsúlyosabb gazdasági válságból. Ez a nagyarányú adócsökkentés volt. Viszont párttársa, a korábbi pénzügyminiszter, Rishi Sunak erről azt állította, hogy nem fog működni, és azt is megjósolta, hogy a piacok miként fognak reagálni. A kormányfő azonban ennek ellenére ragaszkodott az eredeti elképzeléséhez, amiről aztán két nap alatt kiderült, hogy óriási tévedés volt. A piacok ugyanis súlyos kamatfelárakkal és a jelzálogpiac bedőlésével válaszoltak a fedezetlen adócsökkentések bejelentésére – magyarázta az elmúlt napok londoni történéseit Gálik Zoltán.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense arra is emlékeztetett, hogy mindez akkor történt, amikor az Egyesült Királyságban, Európa más országaihoz hasonlóan, súlyos megélhetési válság van. Szerinte ezen csak egy nagyon konzekvens gazdaságpolitikával lehetne úrrá lenni.

"Többször is elhangzott, hogy mi a teendő, aztán 180 fokos fordulattal visszavonták az intézkedéseket" – folytatta a brit ügyek szakértője. Így aztán a nemzeti valuta árfolyama olyan mértékben esett, hogy a központi banknak elképesztő mennyiségű pénzt, több mint 65 milliárd fontot kellett ráönteni a gazdaságra.

Gálik Zoltán szerint

Liz Truss kormányzásának hat hete alatt olyan gazdasági válság bontakozott ki, amilyenre évtizedek óta nem volt példa a szigetországban.

Így a következő miniszterelnöknek nagyon nehéz feladata lesz, hiszen olyan gazdaságpolitikát kellene kialakítania, ami a brit társadalomnak és a Konzervatív Pártnak is megfelel.

A Corvinus tanára arról is beszélt, hogy hétfő délutánig lehet jelentkezni a Konzervatív Párt vezetői posztjára, míg az utódválasztás folyamatát a jövő péntekig le kell zárni. Ebben a helyzetben a legnagyobb esélye Rishi Sunak volt pénzügyminiszternek van. Ő a nyáron csak kevéssel maradt le Liz Truss mögött a pártelnökválasztáson. De, érdekes módon, bejelentkezett a korábban megbukott Boris Johnson is, aki megszakítva karibi nyaralását, visszatért Londonba.

Rajtuk kívül van még két esélyes jelölt van Gálik Zoltán szerint. Az egyik Penny Mordaunt, aki a védelmi miniszter volt korábban, a másik pedig Suella Braverman. Ő, pár nappal ezelőtt mondott le a belügyminiszteri posztról. Lenne még egy konszenzusos jelölt, Ben Wallace, a jelenlegi védelmi miniszter, de ő jelezte, hogy nem akar részt venni a hatalmi versengésben.

A szakértő azt mondta, hogy a konzervatívoknak most nem sok idejük van az új pártelnök kiválasztására. Október 31-én egy nagyon fontos gazdaságpolitikai programot fognak bejelenteni, és előtte mindenképpen szeretnék megnevezni az új miniszterelnököt. A piacok ugyanis nem viselik el a mostani bizonytalanságot, és ha mégsem sikerülne a toryknak új vezetőt találniuk, akkor még a jelenleginél is mélyebb gazdasági válság következhetne.

Gálik Zoltán szerint erre tekintettel megváltoztatják a választási szabályokat. Így ha csak egy jelöltnek sikerül megszereznie a parlamenti frakció legalább száz tagjának támogatását, akkor automatikusa ő lehet Liz Truss utóda. Viszont ha többen is összegyűjtenek száz támogatót, akkor péntekig húzódhat a folyamat. A Corvinus docense úgy véli, hogy valószínűleg hétfőn este már tudni lehet, hogy ki az a két jelölt, akiből aztán, online szavazással, a szélesebb párttagság választhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás: tovább fog csökkenni az amerikai katonai jelenlét Európában

Csiki Varga Tamás: tovább fog csökkenni az amerikai katonai jelenlét Európában

Az Amerikai Egyesült Államok tovább csökkentheti európai jelenlétét, ezért a NATO-tagállamoktól is nagyobb védelmi szerepvállalást vár – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője. Csiki Varga Tamás szerint ugyanakkor Washington továbbra is fenntartja stratégiai elrettentő képességeit Európában.

Szakértő: az új fővárosi parkolási szabályok visszavethetik az elektromos autózást

A Magyar Elektromobilitási és Technológiai Egyesület azt szorgalmazza, hogy a két tonna súly feletti, tisztán elektromos gépjárművekre ne vonatkozzon a dupla parkolási díjtétel a fővárosban, hanem a saját tömegtől függetlenül a normál díjszabás érvényesüljön. Az egyesület elnöke, Marsi Norbert az InfoRádióban elmondta: a tervezett rendelet hatályba lépését követően lassulhat az elektromos alapú közlekedésre történő átállás Budapesten és Pest megyében.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
Hivatalos: Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez

Hivatalos: Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez

Az Európai Bizottság hivatalosan jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO), így az ország a szervezet 25. tagállamává válik. A csatlakozással az EPPO hatásköre visszamenőleg is kiterjed a 2021. június 1. után Magyarországon elkövetett, uniós forrásokat érintő bűncselekményekre. Mivel immár csak a szerződéses mentességgel rendelkező Dánia és Írország marad kívül, az Európai Ügyészségről szóló rendelet kikerül a megerősített együttműködés keretéből, és a jövőben csatlakozó új tagállamok számára kötelezővé válik a részvétel. A magyar hatóságoknak a következő hetekben három jelöltet kell állítaniuk a magyar európai ügyészi posztra, és biztosítaniuk kell az EPPO magyarországi működésének feltételeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×