Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szavazófülkéből kilépő nő egy melitopoli szavazóhelyiségben 2022. szeptember 27-én, az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióinak Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazáson. A referendumot szeptember 23. és 27. között rendezik a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint az orosz fennhatóság alá került Herszon és Zaporizzsja ukrán megyék hovatartozásáról.
Nyitókép: MTI/AP

Megérkezett az ukrán reakció az orosz népszavazás eredményeire

Kijev "érvénytelennek és értéktelennek" tekinti a négy megszállt ukrajnai területen az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokat, és az ukrán kormány folytatja erőfeszítéseit a megszállt területek felszabadítására – közölte az ukrán külügyminisztérium.

A tárca közleményében sürgette nemzetközi partnereit, hogy fogadjanak el további kemény büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben és nyújtsanak még több katonai segítséget Kijevnek.

"Ukrajna arra kéri az EU-t, a NATO-t és a G7-es országokat, hogy azonnal és jelentősen fokozzák a nyomást Oroszországgal szemben, különösen újabb határozott szankciók elfogadásával és számottevően növeljék meg az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértékét".

A kijevi tárca nyilatkozatában

tankokat, vadászgépeket, nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket, légvédelmi és rakétaelhárító rendszereket kért szövetségeseitől,

és leszögezte: "Ukrajna sohasem fog elfogadni semmilyen ultimátumot".

Az ukrán külügyminisztérium arra kért "minden országot és nemzetközi szervezetet, hogy ítéljék el a Kremlnek az átmenetileg elfoglalt ukrajnai területeken folytatott illegális tevékenységét".

A zaporizzsjai, herszoni, luhanszki és donyecki térség Moszkva-barát hatóságai bejelentették, hogy az igen szavazatok győztek az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokon.

Az orosz parlament a következő napokban szavazhat a négy ukrajnai régiónak az Oroszországhoz történő csatlakozását szabályozó szerződésről.

Az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján szerdán azt is közölte, hogy az illetékes hatóságok megkezdték azoknak az ukrán állampolgároknak az azonosítását, akik részt vettek a népszavazások szervezésében a megszállt területeken. Ezért a tevékenységükért felelősségre fogják vonni őket az ukrán büntető törvénykönyv előírásaival összhangban - írták.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter korábban kijelentette, hogy a népszavazások szervezőit öttől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással sújthatják.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×