Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Nyitókép: Pixabay

Putyin „séfje” beismerte, ő alapította a hírhedt Wagner-csoportot

Jevgenyij Prigozsin, egy Kreml-közeli orosz oligarcha hivatalosan is beismerte, hogy ő alapította a Wagner-csoport nevű hírhedt orosz biztonsági magáncéget 2014-ben.

Prigozsin korábban tagadta, hogy köze lenne a Wagner-csoporthoz, sőt, a kapcsolatait megszellőztető Bellingcat oknyomozó hírportált, Meduza orosz híroldalt és Eho Moszkvi rádióadót be is perelte.

„Magam tisztítottam ki a régi fegyvereket, válogattam ki a golyóálló mellényeket, és találtam szakértőket, akik segíteni tudtak nekem” – idézte Prigozsint az oligarcha Concord nevű cateringcégének sajtószolgálata a VKontaktye orosz közösségi oldalon.

Prigozsin hozzátette: ekkor, 2014. május 1-jén született meg a későbbi Wagner-csoport orosz „hazafiakból”.

Az orosz fegyveres erők veteránjaiból álló Wagner-csoport később Líbiában, Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Maliban is felbukkant.

Prigozsint - cége Kremllel kötött étkeztetési szerződései miatt - „Putyin séfjeként” emlegetik. Az oligarchát az Egyesült Államok és az Európai Unió is szankciókkal sújtotta a Wagner-csoporthoz fűződő viszonya miatt. Emellett azzal gyanúsítják, hogy ő működteti az Internet Research Agency nevű trollfarmot, amely Washington szerint megpróbálta befolyásolni az amerikai választások kimenetelét.

Prigozsin az elmúlt időszakban azzal került be a hírekbe, hogy videofelvételek tanúsága szerint egy fegyenctelepen önkénteseket toborzott a Wagner zsoldoscsoport számára, félévi harc után amnesztiát ígérve az elítélteknek.

A Wagner-csoportot 2014-ben, a Krím félsziget orosz annektálása után alapították. Zsoldosai először a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtottak támogatást.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×