Infostart.hu
eur:
386.02
usd:
331.43
bux:
119692.51
2026. január 14. szerda Bódog
A meggyilkolt Abe Sindzó korábbi japán miniszterelnök koporsóját szállító halottaskocsi (b) elhagyja a tokiói Zodzsodzsi buddhista templomot a gyászszertartás végén 2022. július 12-én. A 67 éves politikust július 8-án a Liberális Demokrata Párt választási kampányrendezvényén lőtték le beszéde közben a Japán középső részén fekvő Narában.
Nyitókép: MTI/AP/Hiro Komae

A szektakapcsolatok miatt megakadályoznák Abe Sindzó állami búcsúztatását

Belpolitikai vita lett Japánban abból, hogy jár-e állami gyászszertartás a meggyilkolt exminiszterelnöknek.

Pontosan két hónap telt el Japánban a korábbi kormányfő, Abe Sindzó ellen elkövetett halálos merénylet óta. A szigetország leghosszabb ideig regnáló miniszterelnökét július 8-án egy magányos merénylő lőtte le egy Narában tartott kampányrendezvényen. Abe Sindzót nemcsak saját országa, hanem szinte az egész világ gyászolta. Mostanra azonban otthonában fordult a kocka.

A 67 éves korában meggyilkolt miniszterelnök tisztségét először 2006 szeptemberétől 2007 szeptemberéig töltötte be, majd 2012-től 2020-ig állt a kormány élén.

A merénylet megdöbbenést váltott ki Japánban. A tokiói parlamenthez, illetve a kormányzó konzervatív Liberális Demokrata Párt főhadiszállásához ezrek zarándokoltak, és virágokat helyeztek el a meggyilkolt miniszterelnök portréja előtt.

Mára viszont nem a gyászolók, hanem tüntetők lepik el a parlament környékét. A Der Spiegel helyszíni beszámolója szerint

a hét elején több ezer tüntető – köztük ellenzéki politikusok sora – a tervezett állami gyászszertartás ellen tiltakozott.

Mindez rendkívül szokatlan egy olyan országban, amelyik gyász idején inkább összefog, és harmóniát sugároz.

A hangulat azonban nemcsak Tokióban feszült, hanem szinte az egész országban. A felmérések szerint a japánok többsége határozottan ellenzi, hogy Abe Sindzó emlékére állami gyászszertartást rendezzenek. Az interneten aktivisták több tízezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze.

A hivatalos program szerint az állami szertartásra szeptember 27-én kerül sor, a hírek szerint több mint hatezer bel- és külföldi gyászoló vendéget várnak. A tervezett szertartást azonban elkeseredett vita övezi. A tiltakozás egyik oka alapjában az a kérdés, vajon szükség van-e állami gyászünnepségre a politikusok számára, illetve szabad-e az adófizetők pénzét erre költeni.

A többi nyugati országtól eltérően Japánban egy ilyen szertartásnak nincs semmilyen törvényes alapja, ami alól egyedül a császár kivétel. Az elmúlt évtizedekben csupán egy kormányfő emlékére rendeztek ilyen szertartást: a kivételezett Japán háború utáni miniszterelnöke, Josida Sigeru volt.

A mostani tiltakozások fő okát azonban a helyi média újabb és újabb, a volt miniszterelnököt és a korábban általa vezetett kormánypárt vezető politikusait érintő leleplezései jelentik. Ezek sorra fedik fel, hogy

mind Abe, mind a többi politikus szoros kapcsolatot tartott fenn a dél-koreai Mun szektával, illetve annak Japánban működő ágával.

Források szerint a néhai dél-koreai vallási és üzleti vezető, Szun Mjung Mun vitatott Egyesítő Egyházáról van szó.

A magát messiásnak kikiáltó Szun Mjung Mun 2012 szeptember elején halt meg 92 évesen. Egyházát 1954-ben alapította, amely mára egyes becslések szerint világszerte hárommillió követőt számlál és 194 országban van jelen. A Mun szektaként is ismert Egyesítő Egyházának Japánban is vannak tagjai.

Az intézményt heves bírálatok érték a világuralomra való törekvés és a tömeges esküvők szisztematikus megszervezése miatt. A sokak által szektaként nyilvántartott intézmény nemcsak a tömeges esküvők miatt szerepelt sokat a hírekben, hanem azért is, mert multimilliárdos vallási és üzleti birodalmat működtet.

A szekta ugyanakkor híres, de inkább hírhedt pénzügyi, adományozó praktikái miatt is.

Az Abe elleni merénylet elkövetője tettének indokaként ugyancsak azt hozta fel, hogy édesanyja a szektának adományozta egész vagyonát, és ezáltal családját is tönkretette. Közben az elmúlt hetekben újabb és újabb áldozatok jelentkeztek, akik a szektával kapcsolatban hasonló megpróbáltatásokról számoltak be.

A leleplezések gyökeresen megváltoztatták a hangulatot, és sajátos együttérzési hullámot váltottak ki a merénylő iránt. A börtönbe – ahol fogva tartják – sorra érkeznek a pénzadományok számára.

A felháborodás másik oka az a korábbról ismert tény, hogy

Abe és a kormányzó LDP számos más politikusa a szektát megbízható választói bázisnak tekintette.

A volt kormányfő a média szerint a szekta és a párt közötti fő összekötő volt, aki a megszerzett támogatói szavazatokat szétosztotta a hozzá közelálló képviselők között, és ezáltal jelentősen növelte befolyását az LDP-ben.

A hivatalban lévő miniszterelnökre, Kisida Fumióra egyre nagyobb nyomás nehezedik elődje, valamint a kormánypárt és a szekta közötti kapcsolatok miatt. A miniszterelnök augusztusban átalakította kormányát, a hírek szerint annak reményében, hogy megszabaduljon azoktól a miniszterektől, akiket hasonló kapcsolattartással vádoltak. Kiderült azonban, hogy az új miniszteriek, illetve az államtitkárok között is jelentős azoknak a száma, akik kapcsolatban állnak a hírhedt szektával.

A Sindzó-gyilkosságról és a mai Japán problémáiról is beszélt Hidasi Judit az InfoRádió Aréna című másorában:

Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×