A bajorországi Elmau kastélyban tartott háromnapos csúcson az új szankciók lehetőségeit információk szerint a leghatározottabban Joe Biden amerikai elnök vetette fel, így egyebek között az orosz arany importjára kivetendő embargót, valamint az orosz kőolaj vásárlására vonatkozó "ársapkát" is.

A világ hét legfejlettebb ipari államának vezetői végül azonban új szankciókban nem állapodtak meg, Biden javaslatai az ARD német közszolgálati televízió elemzése szerint az Európai Unió számára minden valószínűség szerint túl merészek voltak. Elfogadott nyilatkozatukban az állam- és kormányfők mindössze azt hangsúlyozták, hogy folytatni kívánják az Oroszországgal szembeni szankciós politikát.

"Csökkenteni fogjuk Oroszország bevételeit"

– állt csupán a dokumentumban.

Az orosz arany importját egyelőre csak Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Japán és Kanada tiltotta meg. Az indoklás szerint az arany Oroszország legjövedelmezőbb exportcikke az energiahordozók után. A bajoroszági csúcson azonban az ezzel kapcsolatos megállapodás elmaradt. Ennek oka, hogy a tervezett szankciókhoz az Európai Unió 27 tagállamának egyhangú jóváhagyására van szükség.

Hasonlós sorsra jutott az amerikai elnök másik javaslata is, amely az orosz kőolaj vásárlási árának felső határára vonatkozott. A zárónyilatkozat ezzel kapcsolatban csupán úgy foglalt állást, hogy a javasolt "ársapkát" napirendre kell tűzni. Előbb más, ugyancsak orosz olajat vásárló országokat, mindenekelőtt Kínát és Indiát kellene meggyőni, ami mind Emmanuel Macron francia elnök, mind Olaf Scholz német kancellár szerint "rendkívül nehéz feladat".

Június elején az EU Oroszországgal szemben olyan olajembargót határozott el, amely az év végén lép életbe. Azóta a kőolaj ára világszerte emelkedett.

A magas olajár miatt Oroszország rekodbevételre számíthat, szakértők szerint az év végéig csaknem 300 milliárd euróra, ami jóval több, mint a tavalyi orosz bevétel.

A csúcs házigazdája, Olaf Scholz német kancellár szerint Oroszországot gazdaságilag az eddiginél nagyobb nyomás alá kell helyezni, el kell érni azt, hogy Putyin háborújának költségei növekedjenek.

A G7 elítélte továbbá Ukrajna "illegális megszállását". Jelezte, hogy nemzetközi konferenciával és újjáépítési tervvel kívánja támogatni az ország helyreállítását.

Megegyeztek abban, hogy Olaf Scholz javaslatára még az idén létrehoznak egy nemzetközi "klímaklubot". Ennek célja, hogy lehetővé tegye a klímaváltozás ellen elkötelezett országok együttműködését. A klub nyitva áll bármely ország előtt, amely kész átültetni a gyakorlatba a 2015-ös párizsi klímaegyezményt.

A hét ország egyúttal további 4,5 milliárd dollárt ígért az éhínség elleni globális küzdelemre.

A csúcstalálkozó résztvevői a három nap alatt igyekeztek eltökéltséget és teljes harmóniát sugározni. Kézzelfogható eredményekkel azonban általános vélekedés szerint adósak maradtak.