Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.88
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Ukrán katona egy lőállásnak használt épületben a keleti fronton, a Donyec-medencében fekvő Szeverodoneckben 2022. június 9-én. Az orosz erők május 29-én vették ostrom alá a várost.
Nyitókép: MTI/AP/Olekszandr Ratusnyak

Új taktikát alkalmaznak az oroszok, hogy bevegyék a kulcsfontosságú ukrán várost

Szeverodonyeckben még mindig nem tudták megtörni az ukrán ellenállást – és az utánpótlástól sem tudják elvágni az itt harcolókat.

A luhanszki régió mindössze 10 százalékát nem sikerült még megszerezniük az oroszoknak: Szeverodonyeck erős ellenállása arra készteti Moszkvát, hogy ide összpontosítsa legtöbb erejét. Luhanszk mellett Donyeck megszerezése a február végén megkezdett "speciális katonai hadművelet" célja, mely megtorpant. Az oroszok egyszerűen nem képesek megszerezni Donyeck egy részét.

Kisebb győzelmeik vannak: például vasárnap elfoglalták Metelkinót, de még mindig távoli álom maradt az, hogy Liszicsanszk és Szeverodonyeck bekerítésével a két várost térdre kényszerítsék, írja a CNN.

Nem törődnek azzal, mit találnak el pontosan

A sikertelen támadások eredménye az új taktika: céltalanul lőnek bármelyik és mindegyik ukrán célpontjukra, a járulékos veszteségre fittyet hányva. A cél az, hogy ne maradjon állva semmi sem, ami védhető, szárazföldi csapatokat egyre ritkábban vetnek be és védenek meg területeket.

"Mindent, amijük van, minden lőszerüket bedobják.

Nem számít nekik, hogy a mi állásainkról vagy civil területekről van szó, mindent eltörölnek a föld színéről,

aztán tüzérséget használnak, majd apránként elkezdenek előrenyomulni" – számolt be tapasztalatairól egy ukrán katona.

A harcok közepette 500 civil keresett menedéket az Azot vegyi üzemben: ennek nincs olyan föld alatti, védelmet nyújtó alagútrendszere, mint az Azovsztalnak volt. Az itt bujkálóknak van még valamennyi élelmiszerük, de evakuálni lehetetlen őket a harcok hevessége miatt. Az Azot a helyi ellenállás jelképévé vált.

Hétvégére akarhatják elfoglalni

Ukrajna védelmi miniszterhelyettese, Hanna Maliar szerint Putyin azt rendelte el, hogy a hét végére foglalják el az oroszok a várost: az ukránok mindent megtesznek ennek megakadályozására, de az orosz túlerő igen nagy.

Az ukránok szerint a környéken állomásozó orosz csapatoknak nagy veszteségeket tudtak okozni, nem kis részben a nyugattól kapott új, ütőképes fegyverek révén. Utánpótlási útvonalaik azonban állandó támadás alatt állnak, egyre kevésbé biztosított a további utánpótlás a régióban. A város a következő hetekben eleshet.

Az oroszok taktikája arra utal, hogy a várostól délre igyekeznek az ellenállást igyekeznek felmorzsolni, majd több irányból támadják az ukrán védelmet. Ukrán tisztviselők szerint az oroszok

egyre gyakrabban használnak drónokat

védelmi pozícióik azonosítására.

"Az orosz hadsereg éjjel-nappal drónokkal figyeli a levegőt, igazítja a tűzerőt, gyorsan alkalmazkodik a védelmi területeinken bekövetkezett változásainkhoz" - mondta Szerhij Hajdaj, a luhanszki területi katonai közigazgatás vezetője.

A hosszú fronton nincs nagy mozgás

A több mint 1000 kilométeres frontvonal mentén kevés területet tudtak elfoglalni az utóbbi hetekben. Donbaszban a donyecki Szlovjanszk, valamint Bakhmut városának elfoglalása nagy cél, de eddig csak nagyon korlátozott előrelépéseket értek el. Izjum városától délre és nyugatra szintén sebezhetőek lehetnek az ukrán ellentámadásokkal szemben.

Dél-Ukrajna más képet mutat.

Úgy tűnik, hogy az oroszok megszilárdítják a háború első napjaiban megszerzett előnyüket.

A Herszon felé irányuló ukrán ellentámadások korlátozott előrelépést értek el, mivel az oroszok már jól beásták magukat, és nem mutatnak nagy kedvet arra, hogy további területeket próbáljanak szerezni.

Az ukrán oldalon több tízezres lehet az emberveszteség, a legtöbben katonák. Brit feltételezések szerint dezertálások is előfordulnak, bár az orosz sereg morálja sokkal rosszabb.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×