Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
329.08
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Ingyenes ruhaosztásra és élelmiszersegélyre várakoznak emberek egy templom előtt a Kijev közelében lévő Borodjankában 2022. május 31-én.
Nyitókép: MTI/AP/Natacha Pisarenko

Még mindig sokan jönnek Ukrajnából, miközben mások már vissza is indulnak

Menekültek tömegei utaznak haza Ukrajnába, ugyanakkor még mindig naponta több ezren érkeznek Magyarországra a háború sújtotta országból. A konfliktus századik napjához közeledve nyilvánvalóvá vált, hogy a menekülteknek is hosszú távra kell berendezkedniük, és ez a felismerés sokakat hazatérésre, másokat pedig éppen távozásra sarkall.

A háború február 24-i kitörése óta 4.800.000 ukrán lépett be Ukrajnába, ami az elmenekültek 60 százaléka közölte az ukrán belügyminisztérium tanácsadója. Viktor Andrusziv szerint a külföldön menedéket kérő ukránok 80 százaléka előbb-utóbb visszatér a hazájába, mert nem találta meg a számításait Nyugat-Európában.

A visszaáramlás azonban nem most kezdődött, hanem már egy hónapja tapasztalható. Amióta ugyanis relatíve kedvező hírek érkeznek Ukrajnából az orosz csapatok visszavonulásáról, az ukrán ellencsapásokról vagy például a kijevi élet viszonylagos normalizálódásáról, menekültek millióit töltötte el az azonnali hazatérés reménye.

A Magyar Baptista Szeretetszolgálat elnöke, Szilágyi Béla azonban negyedévszázadnyi, más válságövezetekben is szerzett tapasztalata alapján arra figyelmeztet, hogy ez a krízis még évekig elhúzódhat.

Mint mondta, minden ukrajnai menekültnek van valamilyen ismerőse, aki bármilyen oknál fogva mégiscsak a helyszínen maradt, vagy viszonylag közel ezekhez a régiókhoz – ők tudnak hiteles és megbízható információkat adni. De természetesen mindig akadnak olyanok, akik inkább érzelemből döntenek, mert ott érték le az életüket, ott építették ki az egzisztenciájukat, ott van a házuk, esetleg valamilyen üzletük vagy vállalkozásuk.

"Azt gondolom, hogy ha most bárki ilyen hírre visszaindulna, a kiábrándító valósággal kellene, hogy találkozzon" - mutatott rá.

Sok ukrán menekült inkább Kárpátalján telepedik majd le, tette hozzá Szilágyi Béla.

"Nagyon sok, Közép- vagy Kelet-Ukrajnából érkezett ukrán ajkú ember azt látta, hogy a Kárpátalja most is békés, ez a terület élhető, és már érkeztek hozzánk olyan információk, hogy házakat vásároltak és megpróbálják kialakítani az életüket egy teljesen új helyszínen – ők már nem kívánnak visszatérni."

Sok ukrán menekült tehát most hazamegy, de ez nem azt jelenti, hogy mások nem érkeznek helyettük. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint szerdán az ukrán-magyar határon 5375, a román-magyar határon pedig 5320 – összesen tehát mindössze egy nap alatt tízezernél több ukrán állampolgár lépett be Magyarország területére.

(A nyitóképen: Ingyenes ruhaosztásra és élelmiszersegélyre várakoznak emberek egy templom előtt a Kijev közelében lévő Borodjankában 2022. május 31-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×