Infostart.hu
eur:
365.8
usd:
317.46
bux:
147798.86
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Füst száll a magasba a mariupoli Azovsztal acélmű területén egy orosz támadás során 2022. május 5-én. Az Azovsztal az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, amelyet az orosz erőknek még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.
Nyitókép: MTI/AP

Orosz beszámolók szerint civilek hagyták el a mariupoli acélmű területét

Több gyerek is van a busszal kimentettek között.

Civil lakosok hagyták el több csoportban a mariupoli Azovsztal acélmű épületét - közölték péntek este orosz hírügynökségek. A TASZSZ hírügynökség szerint 51 személyt sikerült kimenekíteni. Az evakuáltak között, akik több autóbusszal hagyták el az üzem területét, több gyerek is volt.

Az orosz haderő csütörtöktől szombatig egyoldalú fegyvernyugvást hirdetett meg a reggel 8 és délután 18 óra közötti időszakra, humanitárius folyosókat biztosítva a távozni kívánó civileknek a Moszkva szerint utolsóként ukrán kézben maradt mariupoli létesítményből.

Csütörtök óta ez volt az első alkalom, hogy emberek jöttek elő az Azovsztalból.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az azovi-tengeri kikötőváros "felszabadításáról", hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Putyin elnök "emberiességi megfontolásból" elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.

Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti alagútrendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője korábban azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt. Ukrán források szerint mintegy ezer civil is a helyszínen lehet.

Natalja Nyikonorova, a Moszkva által függetlennek elismert donyecki "népköztársaság" külügyminisztere a TASZSZ hírügynökség szerint kijelentette, hogy a Mariupolból kimenekített emberek háromnegyede az entitásban akar maradni, vagy Oroszországba menne tovább, és csak az egynegyedük kéri az Ukrajnába szállítást.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hiába nőttek a bérek, Európa nem került sokkal közelebb

Hiába nőttek a bérek, Európa nem került sokkal közelebb

Miközben a magyar bérek az elmúlt másfél évtizedben közeledtek az uniós átlaghoz, az árak is jelentősen felzárkóztak, erről kérdeztük a csütörtöki Checklistben Kolozsi Pál Pétert, a GKI szakmai igazgatóját (12:44-től). A GKI friss kutatása azt vizsgálta, melyik folyamat volt gyorsabb, és hol tűnt el leginkább a korábbi magyar árelőny. Az aszályok és az egyre gyakoribb vízhiány felértékelték a vizet mint gazdasági erőforrást. De nemcsak az számít, mennyi víz áll rendelkezésre, hanem az is, hogyan használjuk, és mekkora értéket teremtünk vele. Az adás első részében Braun Erikkel, a Pécsi Tudományegyetem oktatójával beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×