Infostart.hu
eur:
365.41
usd:
325
bux:
143326.2
2026. október 22. csütörtök Előd
Nyitókép: Wikipédia

A kormányfő kitiltásához vezetett az orosz-japán feszültség

Az ukrajnai háború miatti szankciók és a vitatott Kuril-szigetek ügyében történtek miatt hozott lépéseket a két ország.

A Kreml azonnali hatállyal megtiltotta, hogy Kisida Fumio japán kormányfő és további 62 japán állampolgár belépjen Oroszország területére. Az intézkedés az ukrajnai háború miatt hozott japán szankciókra adott válasz. Az orosz külügyminisztérium keddi közleményében azt kifogásolta, hogy Kisida kormánya "példátlan oroszellenes kampányt" folytat, és fenyegeti, illetve rágalmazza Oroszországot. Az orosz feketelistán Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, parlamenti képviselők, médiamogulok és újságírók is szerepelnek.

Japán nyugati partnereihez csatlakozva több büntetőintézkedéssel sújtotta Oroszországot a február 24-én indított ukrajnai háború miatt. Moszkva és Tokió között a Kuril-szigetek hovatartozása miatt is kiéleződött a feszültség.

A Kuril-szigetek 1300 kilométer hosszan terül el a japán Hokkaidótól az orosz Kamcsatka-félszigetig. A szigetcsoport a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre, Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomai-szigetcsoportra, amelyeket Északi Területeknek nevez. A területi vita miatt még mindig nem született meg a második világháborút lezáró békeegyezmény a két ország között.

Moszkva - a japán szankciókra hivatkozva - márciusban megszakította a szigetcsoport helyzetének rendezését célzó japán-orosz béketárgyalásokat.

Április 22-én Tokió megerősítette igényét a vitatott hovatartozású területre diplomáciai Kék Könyvében, amelyben 2003 óta először mondta ki, hogy Oroszország illegálisan foglalta el a négy legdélibb szigetet.

(A nyitóképen: a vitatott hovatartozású szigetek.)

Címlapról ajánljuk
Veszélyes fordulatot vehetnek az európai tüntetések – szakértő figyelmeztet

Veszélyes fordulatot vehetnek az európai tüntetések – szakértő figyelmeztet

Az ukrán–orosz konfliktus miatt kialakult életszínvonalcsökkenés a kiváltó oka Franciaországban és Spanyolországban zajló tüntetéseknek – mondta az InfoRádióban Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, aki szerint a titkosszolgálatok hibája, hogy a megmozdulások erőszakos demonstrációvá alakultak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, a Milton Friedman Egyetem tanára szerint bár hosszú távú következtetéseket még nem lehet levonni a tüntetések kimenetelével kapcsolatban, de ha a kormányok nem tudják jól kezelni az egyre inkább erőszakos demonstrációkat, abba belebukhatnak.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Területeket adna fel Ukrajna, újra előkerült a béketárgyalás lehetősége - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Területeket adna fel Ukrajna, újra előkerült a béketárgyalás lehetősége - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Kijev hajlandó lenne a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasztani a harcokat - bár erre Moszkva részéről kevés hajlandóság mutatkozik -. A szentpétervári, Ukrajna meghívása nélkül rendezett békecsúcs Kijev számára nem igazán hozott eredményt, de Moszkva szerint elképzelhető, hogy november közepén a háromoldalú találkozók is megindulhatnak. A frontvonalakon továbbra is csigalassúságú az orosz előretörés, Ukrajnának viszont egyre nagyobb gondot okoznak a sugárhajtású Gerány-4-es drónok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×