Infostart.hu
eur:
363.45
usd:
318.6
bux:
144765.41
2026. július 22. szerda Magdolna

Japán megerősítette területi igényét a Kuril-szigetekre

Japán megerősítette területi igényét a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekre a pénteken közzétett diplomáciai Kék Könyvében, amely 2003 óta első alkalommal nevezte Oroszország által illegálisan elfoglalt területnek a négy legdélibb szigetet.

A Kuril-szigetek 1300 kilométer hosszan terül el a japán Hokkaidótól az orosz Kamcsatka-félszigetig. A szigetcsoport a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre, Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomai-szigetcsoportra, amelyeket Északi Területeknek nevez. A területi vita miatt még mindig nem született meg a második világháborút lezáró békeegyezmény a két ország között.

"Japán és Oroszország viszonyában a legfőbb gondot az Északi Területek jelentik" - olvasható a japán külügyminisztérium dokumentumában. Az irat úgy fogalmaz, hogy olyan "japán területekről van szó, amelyek felett Japán bír szuverenitással, de jelenleg illegálisan Oroszország ellenőrzése alatt állnak".

Moszkva és Tokió kapcsolatai tovább romlottak az ukrajnai háború miatt. Ennek tükrében a japán diplomáciai tárca számot vetett azzal, hogy az orosz-ukrán konfliktus akadályozza a további tárgyalásokat a bilaterális békeegyezményről.

A Kreml egyébként március végén közölte, hogy nem folytatja a béketárgyalásokat Japánnal, miután a szigetország "nyíltan barátságtalan" álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. Moszkva akkor jelezte: leállítja a japán állampolgárok vízummentes beutazását a Kuril-szigetekre és kilép a Japánnal a szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből is. Oroszország emellett blokkolja Japán partneri státusát a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben folytatott ágazati párbeszédben.

Japán több szankciócsomagot is bevezetett Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt. Az exportkorlátozások mintegy 300 fajta áru és technológia szállítását tiltják, közöttük a félvezetőkét, valamint a tengeri és repülésbiztonsági, a távközlési berendezésekét, a katonai rendeltetésű termékekét, beleértve a fegyvereket, a szoftvereket és az olajfinomító berendezéseket.

A korlátozások 49 orosz vállalatra és szervezetre érvényesek. A japán kormány ezenkívül személyes szankciókat vetett ki az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnökre, valamint orosz üzletemberekre.

Áprilisban pedig leállította az orosz szén importját, bár továbbra is érdekeltségei vannak földgáz- és kőolajprojektekben az Oroszországhoz tartozó Szahalin szigetén.

Címlapról ajánljuk
Új vasúti híd épül Budapesten a Duna fölött – itt vannak a részletek

Új vasúti híd épül Budapesten a Duna fölött – itt vannak a részletek

Elkezdődik a Gubacsi vasúti híd 31 milliárd forintos fejlesztése, amely a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik fontos beruházása.

Újabb energiaválság szabadulhat a világra

A Hormuzi-szorosban a háború idején bevezetett iráni és amerikai blokádok után itt a harmadik: a Teheránnal szövetséges jemeni húszik közölték, hogy megtámadnak bármely tankert, amely szaúdi olajat szállít, azaz bejelentették a saját blokádjukat. Ennek nyomán több olajszállító hajó fordult vissza.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Olajra lépett a forint

Olajra lépett a forint

Az MNB kamatcsökkentését követően továbbra is 360 forint felett mozog az euró árfolyama. A magyar deviza gyengülése mögött főként az iráni háború újabb eszkalációja és az olajárak újbóli emelkedése, a dollár erősödése és az MNB iránymutatása állhat. Az emelkedő olajárak és az amerikai állampapírhozamok növekedése által támogatott dollár eközben négy évtizedes mélypontra taszította a japán jent, így a piac feszülten figyeli a lehetséges japán devizapiaci intervenciót.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×