Infostart.hu
eur:
387.64
usd:
333.91
bux:
122667.92
2026. március 23. hétfő Emőke
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Mateusz Morawiecki lengyel, Eduard Heger szlovák, Orbán Viktor magyar és Petr Fiala cseh miniszterelnök (b-j) a visegrádi országok és az Egyesült Királyság csúcstalálkozója előtti V4-es egyeztetésen a londoni magyar nagykövetségen 2022. március 8-án. A csúcstalálkozó fő témája az ukrajnai háború.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Rácz András: mélyülnek a törésvonalak a Visegrádi Együttműködésben

A történész szerint alapvetően is voltak különbségek a visegrádi országok között, de az orosz–ukrán háború ezeket kidomborította.

Nagyobb mennyiségben tudunk szállítani orosz gázt, mivel Magyarország 4 hónappal a háború kitörése előtt levált az ukrán tranzitról – mondta a Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének konferenciáján az Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Kiemelte, hogy Közép-Európán belül mindig is megosztó volt az Oroszországhoz való viszony. Minden egyes törésvonal korábban is jelen volt, annyi történik, hogy a háború ezeket felerősíti, láthatóbbá teszi.

Új elem a Visegrádi Együttműködésben bekövetkezett nyílt, látható törés, de ezzel együtt nincs olyan, amit ne lehetne helyrehozni.

A szakértő kiemelte, Magyarországon kívül a másik három visegrádi állam aktívan szállít fegyvert és katonai felszerelést Ukrajnának, továbbá Lengyelország, Csehország és Szlovákia látványosan fellépett az orosz információs befolyás ellen és aktívan gyengítették az orosz nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját.

Rácz András hangsúlyozta: „abból, hogy Magyarország ezt nem csinálja látványosan, én személy szerint nyílt forrásból dolgozó kutatóként nem tudom, hogy valóban nem csinálja-e, tehát attól, hogy valamiről nem beszélünk hangosan, még a simán lehet, hogy megtörténik”.

Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy mélyül és egységesül az uniós álláspont Oroszországgal szemben azzal együtt, hogy a szankciókról komoly vita alakul ki.

Hangsúlyozta: a gáz- és olajimport esetében technikailag az, hogy egyszerűen lekapcsolódunk az orosz olaj- és gázról, kivitelezhetetlen. Tehát átmeneti idő kell, néhány év, amíg ezt meg lehet csinálni.

A történész emlékeztetett arra, hogy Európán belül is voltak vagy vannak különbségek, a nyugati országok között

most a V4-ek fedezik fel és alkalmazzák az egyet nem értés művészetét.

Rácz András szerint a jelenlegi eseti töréseket lehet kezelni, az együttműködés nem bomlott fel, azonban megnehezítheti a helyzetet, hogy nem tudni meddig tart még az orosz–ukrán háború és mi lesz annak a kimenetele.

Rácz András szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában elemezte az ukrajnai háború hatásait. A műsort itt tudja meghallgatni:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×