Légiriadó Kárpátalján

Kedden megszólaltak a légvédelmi szirénák Kárpátalján, ahol az utóbbi hetekben szinte mindennaposakká váltak a légiriadók. Kedden a délelőtti órákban újabb légiriadó volt Kárpátalján. A figyelmeztetést a légiveszélyre a megye teljes területére kiadták, a településeken megszólaltak a szirénák és az okostelefonokra telepített speciális alkalmazások is veszélyt jeleztek. A riadó ezúttal csupán pár percig tartott, de korábban több órás légiriadóra is volt példa. Az orosz támadás intenzív időszakában előfordult, hogy három-négy riasztást is elrendeltek egyetlen nap alatt, de a Magyarországon kívül Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával határos Kárpátalját mindeddig nem érte légicsapás. Légiriadó esetén a lakóhelyen ki kell kapcsolni a gázt, a villanyt és a legfontosabb iratokkal, valamint némi víz- és élelmiszertartalékkal óvóhelyre kell vonulni. Ha ez nem lehetséges (például nincs a közelben ilyen), akkor a lakóház pincéjébe kell behúzódni, végső esetben pedig a fürdőszobát vagy hasonló zárt helyiséget javasolják igénybe venni. A légiveszély elmúltáról a szirénák hangján kívül a rádiók, az okostelefonok alkalmazásai és a közösségi oldalak segítségével is tájékoztatja a lakosságot a területileg illetékes katonai közigazgatás. (MTI)

Bombák százait hagyták maguk után az oroszok Kijev mellett

A bombákat, valamint fel nem robbantott lőszereket azért hagyták az ukrán főváros körül, hogy ezzel lassítsák az előrenyomulást, valamint magukat is védjék. 30 ezer ember már visszatért a fővárosba.

Ezért nem megy most Kijevbe a német államfő

Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök azt tervezte, hogy más európai államfőkkel együtt ellátogat Kijevbe, de letett erről, mert érzékelte, hogy ott nem látják szívesen. Ezt ő maga jelentette be keddi varsói látogatásán. "Kész voltam menni, de nyilvánvaló volt - ezt el kell ismernem -, hogy Kijevben ezt nem akarják" - mondta. Steinmeier lengyel hivatali kollégájával, Andrzej Dudával tárgyalt Varsóban. Duda az elmúlt napokban azt szorgalmazta, hogy a három balti ország és Németország elnöke látogasson el vele Kijevbe, hogy ismét "határozott jelét adják az európai szolidaritásnak Ukrajnával". Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete azonban a hét végén világossá tette, hogy Kijev Németország képviseletében inkább Olaf Scholz kancellárt várja, mint az elnököt. Melnik arról vált ismertté a háború kezdete óta, hogy nyíltan bírálta Németországot, amiért Kijev szerint vonakodik fegyverrel segíteni Ukrajnát. A nagykövet azzal indokolta, hogy Kijev inkább a kancellárt várja, hogy ő, mint a végrehajtó hatalom feje tud konkrét döntéseket hozni a segítségnyújtásban, az államfő szerepe csak ceremoniális. A valódinak látszó okot azonban egy meg nem nevezett ukrán diplomata fedte fel a Bild című lapnak nyilatkozva, mert azt mondta: "tudunk Steinmeier kiterjedt kapcsolatairól Oroszországgal. E pillanatban nem látjuk szívesen Kijevben, de ez változhat" - mondta. Pedig Steinmeier - aki kétszer is külügyminisztere volt az előző kancellár, Angela Merkel kormányának -, a napokban nyilvános önvizsgálatot tartott az Oroszországhoz fűződő korábbi német viszonnyal kapcsolatban. "Mi olyan szoros kapcsolatot akartunk, amelyben Oroszország már nem hitt, és amelytől partnereink is óva intettek bennünket" - mondta egyik nyilatkozatában. Az AFP francia hírügynökség szerint ez szemmel láthatóan nem elégítette ki Kijevet. Ukrajna nehézfegyvereket - köztük harckocsikat, tüzérségi fegyvereket - kért Németországtól, de Scholz kancellár nem akart eleget tenni ennek, ő a közös európai uniós segítségnyújtást támogatja. Több európai ország - köztük Lengyelország, Nagy-Britannia, Ausztria, Csehország, Szlovénia és Szlovákia - vezetői és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már mind voltak Kijevben az elmúlt napokban, hetekben, és találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. (MTI)

Beszámoló a tárgyalásról

Jelenleg nagyon nehéz tárgyalni Oroszországgal, ennek ellenére folytatódnak az egyeztetések - jelentette ki kedden Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint. A tisztségviselő arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt mondta, a Kijev melletti Bucsában történt atrocitások után zsákutcába jutottak az orosz-ukrán béketárgyalások. Az orosz elnök azt állította, hogy az ukrán fél kihátrált az Isztambulban elért kompromisszumból, amelynek értelmében, mint mondta, a Kijev követelte biztonsági garanciáknak a Moszkva által elcsatolt Krímre és a Donyec-medencére nem kell kiterjedniük. Podoljak szavai szerint a tárgyalásokon Oroszország változatlanul a nyomásgyakorlás eszközét használja. Leszögezte ugyanakkor, ha nehéz is tárgyalni, zajlanak az egyeztetések online a munka-alcsoportokban. "Nyilvánvaló, hogy jelenleg a tárgyalási folyamat érzelmi háttere összetett. Nyilvánvaló, hogy az ukrán delegáció kizárólag ukránbarát és átlátható keretek között dolgozik. Az is világos, hogy az orosz fél ragaszkodik hagyományos taktikájához, hogy nyilvánosan nyomást gyakorol a tárgyalási folyamatra, beleértve bizonyos nyilatkozatokat is" - fogalmazott a tanácsadó. Podoljak a Twitteren közölte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és az ukrán fegyveres erők vezetése keresi a lehetőséget, hogy segítsen az ukrán katonákon, akik másfél hónapja harcolnak Mariupolért az orosz csapatok ellen. Részleteket nem közölt, mondván, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a terveiket, mert akkor az oroszok is tudomást szereznének róluk. Hozzátette: az ország katonai-politikai vezetése tisztában van azzal, hogy az Azovi-tengerparti kikötővárost védő katonáknak "ellátási problémáik vannak". A Mariupolban szolgáló ukrán haditengerészek már hétfőn nyilvánosságra hozták, hogy fogytán vannak a lőszerrel és élelmiszerpótlás sem érkezik a városba. Közben Szerhij Orlov, a mariupoli polgármester helyettese szintén azt állította, hogy az orosz erők vegyi támadást hajtottak végre városa ellen. "További részletekkel nem szolgálhatunk, de a hadsereg megerősítette, hogy ez megtörtént" - idézte az UNIAN ukrán hírügynökség Orlovot. Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó a CNN amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában - amelyből az UNIAN idézett - közölte, hogy a blokád alatt lévő Mariupolban az orosz hadsereg tevékenysége miatt 20-22 ezren haltak meg. A kulcsfontosságú kikötővárost március eleje óta tartják körbezárva az orosz erők. A vegyi támadással kapcsolatos kérdésre válaszolva, Kirilenko kijelentette: "tudjuk, hogy tegnap éjjel, éjfél körül, a mariupoli kohászati üzem közelében egy drón ledobott egy még ismeretlen robbanószerkezetet, s ezután három ember rosszul lett" - mondta Kirilenko. Kirilenko a Telegram üzenetküldő portálon azt is írta, hogy az orosz csapatok már második napja nem engednek ki a városból egyetlen polgári személyt sem, még saját autójukon sem hagyhatják el Mariupolt. "A humanitárius folyosók, amelyek legalább egy irányba, a városból kifelé nyitva voltak, most, sajnos, nem működnek" - tette hozzá. Közben a Kijev megyei Bucsában már 403, különös kegyetlenséggel megkínzott és megölt ember holttestét találták meg - mondta el Anatolij Fedoruk, a város polgármestere. Hozzátette, hogy kedden a város megkezdte a holttestek exhumálását a második tömegsírból, ahol 56 embert temettek el. Ezenfelül feltárásra vár még négy temetkezési hely, amelyek magánterületen vannak - tette hozzá. Fedoruk szerint sokak holttestét erdősávokban, erdőkben és az orosz csapatok bevetési helyein találják meg, éppen azokon a helyeken, ahová a helybeliek elmondása szerint az elrabolt embereket vitték. (MTI)

Ukrajna nem örül Ferenc pápa hatalmas békegesztusának

A vatikáni ukrán nagykövet problematikusnak látja, hogy orosz-ukrán közös állomás lesz a nagypénteki keresztúton

Szállítmányozás a háború közepette: vannak érdekes, filmbe illő történetek

Nem csak Ukrajna és Oroszország irányába, hanem a Fekete-tenger teljes térségében ellehetetlenült az orosz–ukrán háború miatt az áruszállítás, sőt.

A Református Szeretetszolgálat már 370 tonna adományt osztott szét

Borzasztó nehéz körülmények közt működik az ungvári kórház, ahová most 3,2 millió forintért vittek alapvető gyógyszereket – számolt be az ottani körülményekről és tapasztalataikról Juhász Márton ügyvezető igazgató.

Háború - Évekig baj lesz az élelmiszer-kereskedelemben

Megszakadt a kulcsfontosságú mezőgazdasági termelés Ukrajnában, felhajtva az alapvető termények világpiaci árát.

Sean Penn azon rágódik, ragadjon-e fegyvert az ukránok oldalán

A színész arról is beszélt egy interjúban, hogy a háború kitörésekor épp az ukrán elnökkel volt.

Nagyon elszállt a Brent olaj ára az Uralhoz képest

Naponta 2,5 milliárd forintot nyer az árkülönbözeten a Mol.

Irigylésre méltó éve volt a Richternek, amikor jött az ukrajnai háború

Megtartotta éves közgyűlését a Richter Gedeon Nyrt. A gyógyszergyár részvényesei elfogadták a társaság 2021-es gazdálkodásáról szóló jelentést és az éves beszámolót, valamint jóváhagyták az igazgatóság javaslatát a részvényenkénti 225 forintos osztalék kifizetésére.

Vlagyimir Putyin: elkerülhetetlen volt a harc, mert Ukrajnát oroszellenessé kezdték alakítani

Nem lehet elszigetelni Oroszországot, a Szovjetuniót sem lehetett - jelentette ki még az orosz elnök. Odesszában állítólag egy "titkos NATO-megfigyelőcsoport" kezdte meg munkáját.

Mariupol: ismeretlen eredetű mérgező anyagról számolt be az Azov ezred

Nem okozott durva tüneteket, de csak azért, mert minimális mértékben kerültek kapcsolatba vele.

85 kilométeres lőtávolságú önjáró lövegeket vásárolhat Magyarország

Előrehaladott tárgyalásokról számolt be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.

Kelet-Ukrajnában az eső segíthet a védekező csapatoknak

Donyeck és Luhanszk régiókban folytatódnak a bombázások, civil áldozatról is érkezett jelentés.

Joe Biden üzent Indiának az orosz olaj miatt

„India maga dönt” – közölte az Egyesült Államok azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök virtuális csúcstalálkozót tartott Narenda Modi indiai miniszterelnökkel, amelyen arról győzködte, hogy ne növelje az orosz olaj importját.

Döntés született a menekülteket befogadó országok támogatásáról

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok ebben az évben összesen 3,5 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forinttal) nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekülők befogadásának megkönnyítésére – közölte az uniós tanács.

94 éves a legidősebb menedékséget igénylő Magyarországon

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) Közép-dunántúli ügyfélszolgálatán nyújtott be menedékes elismerés iránti kérelmet a legidősebb kérelmező – írja közleményében az OIF. A 94 éves ukrán állampolgár március végén kereste fel az ügyfélszolgálatot. Az 1927-ben született férfi családtagjaival együtt érkezett Magyarországra az orosz–ukrán háború elől menekülve és jelenleg is az országban tartózkodik.

Az OIF az orosz–ukrán háború kitörése óta eddig 14 607 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

Műveletet indít az Europol az oroszok elleni szankciók

Az európai uniós tagországok közötti rendőri együttműködést koordináló Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) műveletet indított azzal a céllal, hogy segítse a tagállamokat az ukrajnai háború miatt uniós szankciós listára felvett orosz cégek és magánszemélyek vagyonára vonatkozó nyomozásban – tájékoztatott a hágai székhelyű szervezet.

A szervezet honlapján közzétett információk szerint, az Oscar elnevezésű műveletet

• az Europol,
• az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és
• az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)

közösen indította el.

A művelet támogatja a tagállamokat a szankcionált oroszok vagyonára irányuló nyomozásban, és segíti a nemzeti hatóságokat a kereskedelmi és gazdasági büntetőintézkedések kijátszásának megelőzésében. Az Oscar művelet legalább egy évig tart majd, és számos különálló nyomozást foglal majd magában. (MTI)

Hatszázezren érkeztek Ukrajnából Romániába a háború alatt

Romániában 70 ezer Ukrajnából érkezett személy tartózkodik, közülük több mint 10 ezren igényeltek állami ellátást – adta hírül az Adevarul című román napilap az elektronikus kiadásában.

Romániába eddig több mint 600 ezer személy érkezett az orosz-ukrán háború február végi kitörése óta. A belügyi tárca közölte, hogy a határ közelében felállított 15, összesen 3840 férőhelyes mobil ellátóközpontokban eddig 75 ezer menekültről gondoskodtak. A rendelkezésre álló 3840 helyből jelenleg 76 hely foglalt.

Ezekben a központokban csak ideiglenesen maradnak a menekültek. Az ország többi részén létezik további 1238 központ, ahol a menekültek hosszabb ideig kapnak ellátást. Ezek 46 881 menekült befogadására alkalmasak, jelenleg 10 406 személy tartózkodik bennük. (MTI)

Csehország adományozó konferenciát szervezne Ukrajna megsegítésére

Csehország, amely júliusban fél évre átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztségét, azt tervezi, hogy egy nemzetközi adományozói konferenciát szervez az orosz támadás alatt álló Ukrajna támogatására – jelentette be Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a Prága melletti Stirínben öt közép-európai külügyminiszter találkozója után.

Csehország – fejtette ki továbbá Jan Lipavsky – szeretné azt is elérni, hogy európai uniós elnöksége alatt előrehaladást érjenek el az oroszországi kőolajimport korlátozásának kérdésében.

A stíríni találkozón a házigazdán kívül Szijjártó Péter magyar, Ivan Korcok szlovák, Alexander Schallenberg osztrák, valamint Anze Logar szlovén külügyminiszter vett részt. Lipavsky szerint a külügyminiszterek elsősorban az ukrajnai háborúról, valamint Csehország közelgő európai uniós elnökségének prioritásairól folytattak megbeszélést. (MTI)

Személetes videóban elemezték az orosz kazettás bombák pusztítását

A tényfeltáró Airwars portál egy harkivi kórház és véradó központ elleni csapást is górcső alá vett.

Amiből nem lesz hiány Ukrajnában

Tarasz Viszockij agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterhelyettes kizártnak tartja, hogy Ukrajna belföldi piacán tyúktojásból, baromfihúsból, tejből és zöldségfélékből hiány lesz. A harcok során a Csornobajivszkiji agroholdingnál elpusztult 4 millió csirke kapcsán Viszockij kifejtette, hogy Ukrajna a tojás 40 százalékát exportálta, tehát, akkor sem lesz hiány ebből a termékből, ha megsemmisül néhány tyúkfarm. Legfeljebb kevesebb tojás kerül exportra. Ugyanez a helyzet a tyúkhús és a tej esetében is - írta a kiszo.net.

Elmondta, idén Ukrajna nyugati és központi részén megnövelik azon zöldségek vetésterületét, amelyek a borscs alapkészletéhez tartoznak – káposzta, sárgarépa, cékla, burgonya. Ez fedezni fogja a déli és keleti országrészben a termelés részleges csökkenését.

Nem mindenki örült annak, hogy az osztrák kancellár Moszkvában tárgyalt

Karl Nehammer volt az első nyugati vezető, aki személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai invázió óta. A kancellár pesszimista volt a tárgyalás után.

Volodimir Zelenszkij: százezreket deportáltak orosz "szűrőtáborokba"

Az Európai Unió vessen ki mielőbb szankciókat az összes orosz bankra és az orosz kőolajra, egyben szabjon határidőt az orosz gázimport megszüntetésére - követelte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a litván parlamenthez intézett videoüzenetében. "Nem várhatunk. Erőteljes döntésekre van szükség, és az EU-nak most kell meghoznia őket. Szankcionálniuk kell az olajat és az összes orosz bankot. Minden uniós tagállamnak határidőt kell szabnia arra, hogy mikor utasítják vissza vagy korlátozzák az orosz energiaforrásokat, például a gázt" - hangoztatta az ukrán elnök.

Az uniós tagállamok között nincs megállapodás az orosz kőolaj és földgáz importjának leállításáról. Az Európai Unió eddig 5 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben Ukrajna megtámadása óta. A legutóbbi a többi között az orosz szén importját is érinti.

Az ukrán államfő azt is mondta, hogy Oroszország több százezer embert deportált a megszállt ukrán területekről "szűrőtáborokba".

Az Independent azt írta, látott egy rendeletet, amely szerint Moszkva "jóváhagyta a polgárok szétosztását". A cikkben az olvasható, hogy a Kreml a múlt hónapban rendelte el, hogy a donyecki és luhanszki területekről több mint 95 ezer civilt több ezer kilométerre az otthonuktól, többek között Szibériába és az oroszországi sarkkörre költöztessenek.

Szijjártó Péter a C5 külügyminiszteri találkozó után jelentkezett

A kormány hozzájárult, hogy az Európai Unió újabb 500 millió euróval támogassa az ukrán hadsereg megerősítését, azonban Magyarország továbbra sem fog fegyvereket szállítani Ukrajnának - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Csehországban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának külügyminiszteri tanácskozásán vett részt, Szijjártó Péter tárgyalópartnerei Alexander Schallenberg osztrák, Jan Lipavsky cseh, Ivan Korcok szlovák és Anze Logar szlovén külügyminiszter voltak.

Rámutatott: a kormány mind az öt eddigi szankciós csomagot támogatta, azonban Magyarország energiabiztonsága "vörös vonalat" jelent, így nem fogják megszavazni az orosz kőolaj- és földgáz importjára vonatkozó esetleges korlátozásokat. (MTI)

Azonosították, merre jár az újabb nagy orosz harcjárműkonvoj – videó

Az egyik közösségimédia-portálon terjedt el egy videó, amelyen orosz katonai járművek hosszú sora látható.

Orosz közlés az ukrán veszteségekről

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 130 repülőgépet, 99 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 443 pilóta nélküli légijárművet, 2139 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 241 rakéta-sorozatvetőt, 917 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2046 különleges katonai járművet veszítettek. (MTI)

2,7 millió menekült lépte át a határt Ukrajnából Lengyelországba

A háború kezdete óta ide menekült a legtöbb ukrajnai, 2 681 000 ember - közölte a lengyel határőrség. Az elmúlt hetekben jelentősen csökkent a lengyel határt átlépők száma, az Ukrajnába indulók száma pedig emelkedett.

Hétfőn 24 ezren érkeztek Lengyelországba, ami 16 százalékos csökkenés a vasárnapi adathoz képest, és jóval elmarad a március 6-án felállított 142 300-as rekordtól - írta a BBC. A brit közszolgálati médium térképre is rakta az aktuális adatokat.

Lemarad a női NBA startjáról a Moszkvában őrizetbe vett olimpiai bajnok

Brittney Griner ellen nagy mennyiségű kábítószer szállítása miatt indult eljárás Oroszországban.

Új alkalmazással ellenőrzi az ukrán belbiztonság az emberek háborús adatait

A TiHto (TeKivagy) nevű alkalmazás segítségével a legrövidebb időn belül be tudják azonosítani az adott illetőt, le tudják ellenőrizni a gyanússá vált személyt, hogy fotója megegyezik-e a személyi igazolványában szereplővel, érvényes-e a személyije, nem áll-e körözés alatt ő vagy a járműve, nem róttak-e ki rá szankciót, szerepel-e a terroristák vagy a Mirotvorec listáján - írta a szolgálat közleménye alapján a kiszo.net. Az alkalmazás célja, hogy a kijárási tilalom idején, az óvóhelyre érkezéskor, az ellenőrző pontokon stb., egyszerűen és gyorsan azonosítani tudják az embereket.

Nemzetközi jogász: érdekes kérdéseket szülhet a finn és svéd NATO-csatlakozás

A The Times konzervatív brit napilap szerint Finnország hónapokon belül csatlakozhat a NATO-hoz, ahová Svédország is követheti. Ezzel 32 tagúvá bővülne az észak-atlanti szövetség. Tóth Norbert nemzetközi jogászt kérdeztük a témában.

Váratlan megoldáshoz folyamodna Oroszország a légiipari szankciók miatt

Hiába üzemelteti a külföldi lízingcégektől "elorzott" repülőket érvényes légialkalmassági bizonyítvány nélkül, Oroszország már a repülőgépek gyártásának újraindítását tervezi, annyira nincs repülőgépe.

A polgármester szerint több tízezer mariupolit hurcoltak el az orosz erők

Még mindig sokan várnak kimenekítésre Mariupol külvárosi részén. Kedden kilenc humanitárius folyosó nyílhat meg Ukrajnában.

Kis-Benedek József: a háború nagyon küzdelmes szakasza következik

A nemzetbiztonsági szakértő szerint Ukrajna területek feladására kényszerül majd az ország keleti felében.

Az Ericsson és a Nokia döntött oroszországi tevékenységéről

A világ két vezető távközlési cége közül a svéd Ericsson felfüggesztette oroszországi tevékenységét, a finn Nokia pedig bejelentette, hogy végleg hátat fordít az orosz piacnak az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben.

Az Ericsson azt közölte, hogy határozatlan időre felfüggeszti tevékenységét Oroszországban, munkavállalóit pedig fizetett szabadságra küldi. A svéd cég közleményében emlékeztetett arra, hogy február végén az Ericsson már felfüggesztette az összes szállítást az oroszországi ügyfeleknek. "A közelmúlt eseményeire és az Európai Unió legújabb szankcióira tekintettel a vállalat most úgy döntött, hogy határozatlan időre felfüggeszti tevékenységét az oroszországi ügyfelekkel".

Az Európai Unió ötödik szankciós köre, amelyet április 8-án fogadtak el, különösen a kvantumszámítógépek és a fejlett félvezetők, a csúcstechnológiás elektronika, a szoftverek, az érzékeny berendezések és a szállítóeszközök exportjának korlátozásáról határozott. Emellett betiltja az olyan polgári kommunikációs hálózatokhoz szánt technológiák Oroszországba történő szállítását is, amelyek államilag ellenőrzött szervezet tulajdonát képezik, vagy amelyek több mint 50 százalékban állami tulajdonban vannak.

Az Ericsson távközlési berendezéseket szállított a legnagyobb orosz szolgáltatók számára.

A Nokia szerint az, hogy kivonul az orosz piacról, "nem befolyásolja a pénzügyi kilátásokat". 2021-ben a finn gyártó nettó árbevételének kevesebb mint 2 százaléka származott Oroszországból. Tekintettel a más régiókban tapasztalható erős keresletre, a cég nem számít arra, hogy az orosz piacról való kivonulás hatással lesz eredményére. (MTI)

Adatok a BOK csarnokból

Hétfőn 636, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton - közölte Budapest Főváros Kormányhivatala kedden a honlapján. Az éjszakát 97-en töltötték a létesítményben. (MTI)

Segítség az SOS Gyermekfalvaktól

Több száz menekültet, köztük fogyatékkal élőket is segít az SOS Gyermekfalvak. Az elmúlt hetekben több millió menekült kényszerült elhagyni Ukrajnát. 90 százalékuk nő vagy gyermek. Érkeznek családok fogyatékkal élő gyerekekkel is, az SOS többek között nekik indított programot - közölte az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa.

30 menekült már megérkezett a szabadszállási Strázsa Tanya Közhasznú Szociális Szövetkezethez, ellátásukat az SOS-sel közösen megkezdték.

Vlagyimir Putyin a fehérorosz elnökkel találkozik hétfőn

Alekszandr Lukasenka és az orosz elnök az orosz távol-keleti Amur régió űrrepülőterére szervezett találkozót. Minszk múlt héten hangoztatta, hogy Fehéroroszországot nem szabad kihagyni az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalásokból és bejelentette, hogy megbeszélést fog folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - erre kerül sor hétfőn.

Lukasenka továbbra is azt hangsúlyozza, hogy bár a fehérorosz erők nem vettek részt az ukrajnai háborúban, tisztességtelen módon "az agresszor bűntársának" nevezték Minszket, ráadásul a Nyugat szankciókkal sújtotta az országot.

A Kijev elleni hadműveletek ugyanakkor fehérorosz területről indultak és több tízezer orosz katona Fehéroroszországból indulva támadt Ukrajnában - írta a The Guardian.

Határátlépők - közel tízezren egy nap alatt

Magyarországra hétfőn az ukrán-magyar határszakaszon 4587 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4280-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden. A beléptetettek közül a rendőrség 856 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől hétfőn 632 ember, köztük 286 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken hét ember, köztük három gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg. (MTI)

Ukrajna: 66 ezer kárpótlási igényt adtak be a háború pusztítása miatt

Egy személy csak a saját ingatlanára nyújthat be kártérítési igényt, hiába rombolták le az egész háztömbjét.

Az orosz jegybank beszámolt a tartalékairól

Az intézmény közzétette éves jelentését, amelyől kiderül, hol van a legnagyobb arany- és devizatartaléka, illetve hogy a tartalék legnagyobb része milyen devizában van.

A gyerekek közel kétharmada elhagyta Ukrajnát

Az ukrán gyerekek csaknem kétharmada elhagyta otthonát az orosz invázió óta eltelt hat hétben - közölte hétfőn az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF. A szervezet 142 fiatal halálát is megerősítette, bár arra figyelmeztettek, hogy a tényleges szám szinte biztosan sokkal magasabb - írta a BBC.

Manuel Fontaine, az UNICEF veszélyhelyzeti programokért felelős igazgatója, aki most tért vissza Ukrajnából, azt mondta, hogy a 7,5 millió ukrán gyermekből 4,8 millió hagyta el a lakóhelyét igen rövid időn belül. Ilyesmit 31 éves humanitárius munkája során még nem látott.

"A becslések szerint az otthon maradt 3,2 millió gyereknek csaknem felét fenyegeti az a veszély, hogy nem kap elegendő élelmet" - mondta Fontaine az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Hivatalos kijevi források kedden 186 kiskorú halálos áldozatról és 344 sebesültről számoltak be.

Ukrajnából több mint 4,5 millióan menekültek külföldre február 24-e, az orosz offenzíva kezdete óta, 90 százalékban nők és gyermekek. Az országban maradt - belső - menekültek száma körülbelül hétmillió.

Az ukrajnai háború során nők ellen elkövetett nemi erőszakról szóló értesülések azonnali és független kivizsgálását követelte az ENSZ nőjogi szervezete helyi idő szerint hétfőn.

Tömegével hagyják el Oroszországot az értelmiségiek

Hamarosan hiány lehet kutatókból, orvosokból, bankárokból és egyéb szakemberekből - írta a marketwatch.com cikke alapján a vg.hu. Az összeállítás szerint IT-szakemberek, kutatók, bankárok, orvosok, gazdasági szakértők és egyéb értelmiségiek fordítottak hátat hazájuknak és tömegével távoztak Georgiába, Örményországba és Törökországba, és a folyamat még nem érhetett véget.

Egy március közepi felmérés szerint – amelyet egy olyan szervezet készített, amely segít az oroszoknak külföldre utazni – 300 ezer szakember távozott a háború kitörése óta. Leginkább felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok hagyták ott a hazájukat.

Egyes műanyagok árát is az egekbe löki a háború

A március eleji szinthez képest a polimerek - amely műanyagok nélkülözhetetlenségére a koronavírus-járvány is rámutatott - tonnánként 300-450 euróval fognak drágulni típustól és gyártótól függően az orosz-ukrán háború hatására - közölte a VG-vel Toldy Andrea, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnökségi tagja, a BME Polimertechnika Tanszék egyetemi docense.

A cikk szerint az energia- és alapanyagárak növekedése rávilágit: milyen mértéktelen pazarlás, hogy Magyarországon ma még a kommunális hulladékok mintegy 60 százaléka lerakókba kerül, ahelyett, hogy legalább az energiát visszanyernénk belőlük hulladékégetőművekben, nem beszélve az anyagában történő újrahasznosításról. Jelenleg a magyar műanyagfeldolgozók Nyugat-Európából importálnak jó minőségű reciklált alapanyagokat, mert Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés még nem kellő hatékonyságú. Ezen sokat segíthet a szakember szerint a házhoz menő hulladékgyűjtés mellett a betétdíjas rendszer bevezetése, valamint annak tudatosítása, hogy a jól kezelt műanyaghulladék érték.

Franciaország kiutasít hat orosz kémet

Franciaország kiutasít hat orosz kémet, akik a nagykövetségük védelme alatt tevékenykedtek Párizsban, s "akinek a tevékenysége ellenétes a francia nemzeti értékekkel" - jelentette be hétfő este a francia külügyminisztérium.

"Egy nagyon hosszú vizsgálatot követően a belbiztonsági szolgálat (DGSI) április 10-én vasárnap felderített egy, az orosz titkosszolgálatok által hazánkban szervezett titkos műveletet. A hat diplomatának álcázott ügynököt nemkívánatos személynek nyilvánítottuk" - írta közleményében a diplomáciai tárca.

"Oroszország nagykövetének hiányában a második embert ma este bekérettük a külügyminisztériumba, hogy közöljük vele a döntést" - olvasható a kommünikében.

Gérald Darmanin belügyminiszter üdvözölte a francia elhárítás munkáját.

"Kiváló kémelhárítási művelet. Bravó a DGSI ügynökeinek, akik lelepleztek egy orosz titkos ügynökhálózatot" - írta a tárcavezető a Twitteren.

Franciaország egy héttel ezelőtt már bejelentette, hogy kiutasít 35 orosz diplomatát. A közlemény akkor is azzal indokolta a döntést, hogy az érintettek tevékenysége ellentétes a francia nemzeti értékekkel, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az eljárás egy európai folyamat része.

A külügyminisztérium jelezte az AFP hírügynökségnek, hogy a hat kém a már kiutasított 35 diplomatán felül értendő.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt hasonló intézkedésekről döntött több európai ország az elmúlt napokban. Egyes esetekben a kiutasításokat hivatalosan is az Ukrajna ellen indított orosz invázióval, valamint a civilek ellen elkövetett atrocitásokkal indokolták a külügyi tárcák, más estekben pedig azt is állították, hogy a kiutasított személyek magukat diplomatának álcázva kémügyi tevékenységet folytattak. (MTI)

Vizsgálják, történt-e vegyifegyver-támadás Mariupolban

A britek és az amerikaiak is igyekszenek kideríteni, igaz-e a jelentés. Az ukrán elnök hétfő este üzent.