Az Izvesztyija számítása szerint az orosz légitársaságok 980 repülőgépéből 325-et érinthettek a nyugati szankciók. A lap a Flightradar weboldalát elemezve arra jutott, hogy 246 nyugati gyártású gép közül (Boeing, Airbus) 76 legfeljebb 20 napot, 170 pedig legfeljebb hét napot töltött a levegőben – írja az aerotech.hu.

A szankciók hatásaitól sújtott gépek nagy része a moszkvai Seremetyjevói repülőtéren rostokol (116), sok Domogyedovón (25) várakozik.

A gépek közül 155 külföldi lízingcégek tulajdona, és ezeket a büntetőintézkedések értelmében vissza kellett volna adni, de az orosz állam egy rendelettel átvette őket.

A nemzetközi bérbeadó cégek 79 gépet tudtak visszaszerezniük, azokat, amelyek a szankciók bevezetésekor nem Oroszországban tartózkodtak.

Az orosz légitársaságok forgalma márciusban 20 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

A várható géphiány miatt Moszkva újra akarja indítani a régi szovjet légibuszok gyártását.

Az orosz társaságok által használt Boeing és Airbus flotta alkatrészellátása megszűnt. Részben emiatt az Európai Bizottság - más légitársaságok mellett - 21 orosz légitársaságot vett repülésbiztonsági listájára, amely azon légitársaságok jegyzéke, amelyek az Európai Unión belül működési tilalom vagy működési korlátozás alá esnek, mert nem felelnek meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak. A bizottság hétfői bejelentése szerint sérti a nemzetközi repülésbiztonsági előírásokat, hogy Oroszország márciusban önkényesen átlajstromozta a külföldi tulajdonú légi járműveket, és

engedélyezte érvényes légialkalmassági bizonyítvány nélküli üzemeltetésüket.

"Ez nemcsak a nemzetközi polgári repülésről szóló chicagói egyezmény egyértelmű megsértése, hanem közvetlen biztonsági fenyegetést is jelent" - írták. Nyomatékosították: a bizottság döntése, miszerint működési tilalom alá helyeznek 21 orosz légitársaságot, nem újabb szankció Oroszországgal szemben. "Kizárólag technikai és biztonsági okok alapján határoztunk így, nem keverjük össze a biztonságot a politikával."