eur:
396.31
usd:
354.6
bux:
74905.79
2024. szeptember 27. péntek Adalbert
Karl Nehammer osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést követően Moszkvában 2022. április 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Nem mindenki örült annak, hogy az osztrák kancellár Moszkvában tárgyalt

Karl Nehammer volt az első nyugati vezető, aki személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai invázió óta. A kancellár pesszimista volt a tárgyalás után.

A semleges Ausztria kancellárja olyat tett, amit más nyugati vezetők nem léptek meg: először Kijevbe ment Volodimir Zelenszkij elnökkel tárgyalni, majd Moszkvába repült Vlagyimir Putyinhoz. Mint mondta, az volt a célja, hogy segítsen lezárni az ukrajnai háborút és további humanitárius folyosókat nyissanak meg az ostromlott városokban ragadt lakosoknak.

Karl Nehammert nem a fővárosban, hanem a Moszkva környéki elnöki rezidencián fogadta Putyin, és a találkozó 75 percig, tehát viszonylag rövid ideig tartott. Arról azonban, hogy Putyin konkrétan mit mondott neki, nem beszélt.

A találkozó után tartott sajtótájékoztatóján viszont elmondta, fontos volt az orosz elnök szemébe mondani, hogy más országok nem osztják a nézeteit, és hogy további szankciókra számíthat.

„Egyszer nem elég. Tízszer nem elég, lehet, hogy százszor kell, hogy végre béke legyen és az ukrán nép biztonságban élhessen”

– fejtegette. A találkozót „egyenesnek, nyíltnak és keménynek” nevezte, de hozzátette: szerinte Putyin „masszívan belépett a háború logikájába”, ezért a kancellár eléggé pesszimista. „A béketárgyalások hosszú ideig tartanak, a katonai logika viszont ennyi: ne vesztegesd az időt, menj csatába!” – jegyezte meg. Nehammer azt mondta Putyinnak, hogy erői háborús bűnöket követtek el a Kijev környéki Bucsában, és hogy minden felelőst az igazságszolgáltatás elé kell állítani.

Ami konkrét információnak számít az osztrák kancellártól: „nagyon kevéssé érdekli az orosz felet a közvetlen orosz-ukrán elnöki találkozó”.

Nehammer lépésére sokan felvonták szemöldöküket, köztük a kedden még névleg ukrán fennhatóság alatt álló Mariupol város polgármester-helyettese. Szergej Orlov azt mondta a Bild című német lapnak, hogy „helytelen a vizit, Oroszország még mindig háborús bűnöket követ el Ukrajna területén. Nem értem, hogyan lehet Putyinnal beszélgetni és üzletelni vele”.

Egy ukrán diplomata pedig azt mondta: a kancellár „túlságosan sokat képzel magáról, ha komolyan gondolja, hogy bármi értelme van Moszkvába menni, amikor Putyin megmutatta, hogy micsoda háborús bűnös”.

Reinhard Heinisch, a Salzburgi Egyetem politológusa pedig azt írta a Twitteren: „reménykedjünk, hogy többről szól ez a találkozó.

Ausztria túl gyakran volt a múltban Moszkva hasznos idiótája”.

Egy osztrák lap szerint viszont Olaf Scholz német kancellár viszont üdvözölte a tanácskozást.

Az oroszok számlája írt egyik legújabb tett épp Mariupollal kapcsolatos, de a nyugati média kedd este óta meglehetősen óvatosan kezelte az állítást. Az információ – miszerint az ostromló oroszok valamiféle vegyi anyagot vetettek be – ugyanis a várost makacsul védő, de szélsőjobbos kötődése miatt ellentmondásosan megítélt és profi médiakezeléséről ismert Azov hadosztálytól származik.

Címlapról ajánljuk
Kormányválság alakult ki Csehországban, koalíciós tárgyalások jönnek

Kormányválság alakult ki Csehországban, koalíciós tárgyalások jönnek

Azután, hogy Petr Fiala miniszterelnök kedden bejelentette, meneszteni kívánja a kabinetből Ivan Bartos kalózpárti kormányfőhelyettest és regionális fejlesztési minisztert, mert nem elégedett a munkájával, a Kalózpártnál "robbant a bomba". Bartos szerint Fiala megszegte a koalíciós szerződést.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.27. péntek, 18:00
Steinbach József
a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
Megváltoztatja nukleáris doktrínáját Oroszország, Vuhledárban folynak a harcok – Háborús híreink csütörtökön

Megváltoztatja nukleáris doktrínáját Oroszország, Vuhledárban folynak a harcok – Háborús híreink csütörtökön

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette, megváltoztatja Oroszország nukleáris doktrínáját, kifejezetten azzal a céllal, hogy szükség esetén atomcsapást tudjon mérni Ukrajnára. Eszerint nukleáris csapással lenne sújtható egy olyan agresszor állam is, amely nem rendelkezik nukleáris fegyverrel, de egy másik, atomfegyverekkel rendelkező ország támogatását élvezi. Utóbbi az Egyesült Államokra és Ukrajnára vonatkozhat. Orosz jelentések szerint újabb két települést foglaltak el Donyeck megyében, és már az egykor 14 ezres város, Vuhledár belterületén folynak a harcok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×