Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Karl Nehammer osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést követően Moszkvában 2022. április 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Nem mindenki örült annak, hogy az osztrák kancellár Moszkvában tárgyalt

Karl Nehammer volt az első nyugati vezető, aki személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai invázió óta. A kancellár pesszimista volt a tárgyalás után.

A semleges Ausztria kancellárja olyat tett, amit más nyugati vezetők nem léptek meg: először Kijevbe ment Volodimir Zelenszkij elnökkel tárgyalni, majd Moszkvába repült Vlagyimir Putyinhoz. Mint mondta, az volt a célja, hogy segítsen lezárni az ukrajnai háborút és további humanitárius folyosókat nyissanak meg az ostromlott városokban ragadt lakosoknak.

Karl Nehammert nem a fővárosban, hanem a Moszkva környéki elnöki rezidencián fogadta Putyin, és a találkozó 75 percig, tehát viszonylag rövid ideig tartott. Arról azonban, hogy Putyin konkrétan mit mondott neki, nem beszélt.

A találkozó után tartott sajtótájékoztatóján viszont elmondta, fontos volt az orosz elnök szemébe mondani, hogy más országok nem osztják a nézeteit, és hogy további szankciókra számíthat.

„Egyszer nem elég. Tízszer nem elég, lehet, hogy százszor kell, hogy végre béke legyen és az ukrán nép biztonságban élhessen”

– fejtegette. A találkozót „egyenesnek, nyíltnak és keménynek” nevezte, de hozzátette: szerinte Putyin „masszívan belépett a háború logikájába”, ezért a kancellár eléggé pesszimista. „A béketárgyalások hosszú ideig tartanak, a katonai logika viszont ennyi: ne vesztegesd az időt, menj csatába!” – jegyezte meg. Nehammer azt mondta Putyinnak, hogy erői háborús bűnöket követtek el a Kijev környéki Bucsában, és hogy minden felelőst az igazságszolgáltatás elé kell állítani.

Ami konkrét információnak számít az osztrák kancellártól: „nagyon kevéssé érdekli az orosz felet a közvetlen orosz-ukrán elnöki találkozó”.

Nehammer lépésére sokan felvonták szemöldöküket, köztük a kedden még névleg ukrán fennhatóság alatt álló Mariupol város polgármester-helyettese. Szergej Orlov azt mondta a Bild című német lapnak, hogy „helytelen a vizit, Oroszország még mindig háborús bűnöket követ el Ukrajna területén. Nem értem, hogyan lehet Putyinnal beszélgetni és üzletelni vele”.

Egy ukrán diplomata pedig azt mondta: a kancellár „túlságosan sokat képzel magáról, ha komolyan gondolja, hogy bármi értelme van Moszkvába menni, amikor Putyin megmutatta, hogy micsoda háborús bűnös”.

Reinhard Heinisch, a Salzburgi Egyetem politológusa pedig azt írta a Twitteren: „reménykedjünk, hogy többről szól ez a találkozó.

Ausztria túl gyakran volt a múltban Moszkva hasznos idiótája”.

Egy osztrák lap szerint viszont Olaf Scholz német kancellár viszont üdvözölte a tanácskozást.

Az oroszok számlája írt egyik legújabb tett épp Mariupollal kapcsolatos, de a nyugati média kedd este óta meglehetősen óvatosan kezelte az állítást. Az információ – miszerint az ostromló oroszok valamiféle vegyi anyagot vetettek be – ugyanis a várost makacsul védő, de szélsőjobbos kötődése miatt ellentmondásosan megítélt és profi médiakezeléséről ismert Azov hadosztálytól származik.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×